Dél-Korea közigazgatása

Ebben a szócikkben a koreai nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

Dél-Korea közigazgatásilag nyolc tartományból (to), egy független igazgatású tartományból, egy különleges igazgatású, egy független önkormányzatú és hat tartományi jogú városból áll, ezek a legfelsőbb szintek. A kisebb egységek a megyék (kun) és városok (si). A megyék alá tartoznak az upok és a körzetek (mjon), ezeken belül pedig lehetnek falvak (li); a városok kerületekre (ku) és tongokra oszlanak.

Felosztás

Szint	Szint neve	Típusa	Hangul	handzsa	Magyaros	Db.
1	felsőbb szintű helyi autonómia 광역자치단체 / 廣域自治團體 kvangjok-csacshi-tancshe	tartományok	도	道	to	8
		független igazgatású tartomány	특별 자치도	特別自治道	thukpjol-csacshi-to	1
		különleges igazgatású város	특별시	特別市	thukpjol-si	1
		független önkormányzatú város	특별 자치시	特別自治市	thukpjol-csacshi-si	1
		tartományi jogú városok	광역시	廣域市	kvangjok-si	6

2	alsóbb szintű helyi autonómia 기초자치단체 / 基礎自治團體 kicsho-csacshi-tancshe	városok	시	市	si	77
		megyék	군	郡	kun	84
		kerületek	구	區	ku	69

N/A		kerületek	구	區	ku	33
			읍	邑	up
		körzet	면	面	mjon
			동	洞	tong
		falvak	통	統	thong
		falvak	리	里	ri
			반	班	pan

A tartományok (to) megyékre (kun) oszlanak, amelyek alá tartoznak az upok és a körzetek (mjon), melyeken belül következnek a falvak (ri). A hat nagy város tartományi jogot kapott (kvangjok-si), a si jelölésű városok olyan megyékből jöttek létre, amelyek lakossága meghaladja a 150 000 főt. Az 500 000 főt meghaladó nagyvárosok kerületekre (ku) oszlanak, a többi város tongokra. Szöul különleges igazgatású város (thukpjol-si), 25 kerülete és 423^[1] tongja van. A kerületek 1988 óta autonóm önkormányzattal rendelkeznek és 1955 óta választanak saját polgármestert.^[2]

Tartományi szint

Bővebben: Dél-Korea tartományai

Térkép	Kód^[3]	Név	Hangul	handzsa
Kangvon Szöul Incshon Kjonggi Dél-Cshungcshong Észak-Cshungcshong Szedzsong Tedzson Észak-Kjongszang Észak-Csolla Tegu Ulszan Puszan Dél-Kjongszang Kvangdzsu Dél-Csolla Csedzsu Észak-Korea Japán Sárga-tenger (Nyugati-tenger) Koreai-szoros Koreai-szoros Japán-tenger (Keleti-tenger)	KR-11	Szöul különleges igazgatású város	서울 특별시	서울特別市
	KR-26	Puszan tartományi jogú város	부산 광역시	釜山廣域市
	KR-27	Tegu tartományi jogú város	대구 광역시	大邱廣域市
	KR-28	Incshon tartományi jogú város	인천 광역시	仁川廣域市
	KR-29	Kvangdzsu tartományi jogú város	광주 광역시	光州廣域市
	KR-30	Tedzson tartományi jogú város	대전 광역시	大田廣域市
	KR-31	Ulszan tartományi jogú város	울산 광역시	蔚山廣域市
	KR-??	Szedzsong független önkormányzatú város	세종 특별자치시	世宗特別自治市
	KR-41	Kjonggi tartomány	경기도	京畿道
	KR-42	Kangvon tartomány	강원도	江原道
	KR-43	Észak-Cshungcshong tartomány	충청북도	忠清北道
	KR-44	Dél-Cshungcshong tartomány	충청남도	忠清南道
	KR-45	Észak-Csolla tartomány	전라북도	全羅北道
	KR-46	Dél-Csolla tartomány	전라남도	全羅南道
	KR-47	Észak-Kjongszang tartomány	경상북도	慶尙北道
	KR-48	Dél-Kjongszang tartomány	경상남도	慶尙南道
	KR-49	Csedzsu független igazgatású tartomány	제주 특별자치도	濟州特別自治道

Különleges igazgatású városok

Szöul 1946. augusztus 15-én kapta meg a különleges igazgatású független város (특별 자유시, thukpjol-csajusi) címet és lett Kjonggi tartománytól független. 1949. augusztus 15-től különleges igazgatású város.^[4] 2012 óta részleges adminisztratív központként funkcionál a Jongi megye területén újonnan létrehozott Szedzsong városa, mint független önkormányzatú város.^[5]

Típus	Hangul	handzsa	Magyaros	Városok	Száma
különleges igazgatású város	특별시	特別市	thukpjol-si	Szöul	1
tartományi jogú városok	광역시	廣域市	kvangjok-si	Incshon, Kvangdzsu, Puszan, Tegu, Tedzson, Ulszan	6
független önkormányzatú város	특별자치시	特別自治市	thukpjol-csacshi-si	Szedzsong	1

Helyhatósági szint

Város (si)

Lásd még: Dél-Korea városai

A városok, (시 / 市; si) a megyékkel (kun) együtt a tartományok alegységei. Amint egy megye eléri a 150 000 fős népességet, sivé válik. Az 500 000 főt meghaladó lakosú városok adminisztratív egysége a kerület (ku) (kivételek: Kimhe, Hvaszong és Namjangdzsu). A ku tovább bontható tongokra. Az 500 000 főnél kisebb települések tongokra vannak felosztva.^[6]

Megye (kun)

Lásd még: Dél-Korea megyéi

A megye (군 / 郡, kun) a tartomány alegysége, de Puszan, Tegu, Incshon és Ulszan tartományi jogú városonak is vannak kunjai (a kerületeik mellett). A megye lakossága 150 000 főnél kevesebb és a népsűrűsége kisebb a kuénál. Tipikusan vidéki jellegű terület, míg a kerület városi jellegű. A megyék alá tartoznak az upok és a körzetek (mjon).^[7] A városokon belül található kunokat gyakorlatilag „vidéki kerületnek” lehetne fordítani.

Kerület (ku)

Lásd még: Dél-Korea kerületei

A kerület (구 / 區, ku) a városok adminisztratív egysége, bár néhány tartományi jogú város, mint Puszan, Tegu, Incshon és Ulszan kunokkal is rendelkezik. A kerületek tovább oszthatóak tongokra.^[8]

Legalsó szintek

Up

Az up (읍 / 邑) a mjonnal együtt a megyék (kun) és az 500 000 fő alatti városok (si) alá tartozó egység. A megye illetve a város alá tartozó legnagyobb népességű kisvárosokat nevezik így. Legalább 20 000 fős településekből lehet up. Az upok alá tartozhatnak falvak (ri).^[9]^[10]^[11]

Mjon

A mjon (면 / 面) az uppal együtt a megyék (kun) és az 500 000 fő alatti városok (si) alá tartozó egység. A mjonok legalább 6000 főt képviselő adminisztratív egységek, jellemzően kevesebb lakossal, mint egy up és vidéki területen találhatóak. A mjonok alá tartozhatnak falvak (ri).^[12]^[13]^[14]

Tong

A tong (동 / 洞) a kerületek (ku), illetve a kerületekre nem osztható egyes városok (si) adminisztratív egységei. A tong a legkisebb olyan városi adminisztratív egység, mely saját irodát tart fenn.^[15]^[16]^[17] Némely esetben az egy jogi egységet képviselő tongot a gyakorlatban több adminisztratív tongra oszthatják fel, melyek saját irodával rendelkeznek. Ezekben az esetkeben az egy tong alá tartozó adminisztratív tongokat számmal látják el, például Puszan Tongne-ku kerületének Mjongdzsang-tongja az alábbiak szerint osztható tovább: Mjongdzsang 1-tong, Mjongdzsang 2-tong.^[18]^[19]

A tongok elméletben tovább oszthatóak thongokra (통 / 統), de a gyakorlatban nemigen alkalmazzák már.^[20] A nagy népsűrűségű tongok tovább oszthatóak ka (가 / 街) elnevezésű egységekre, ezek azonban nem önkormányzati egységek, csupán a címek szempontjából fontosak.^[21]

Falu (ri)

A falvak (리 / 里, ri) az upok és a mjonok alá tartoznak és a vidéki önkormányzatok legkisebb egységei.^[22]

Források

↑ 자치구 (koreai nyelven). Seoul Metropolitan Government. [2013. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
↑ Seoul Mayor first among equals in South Korea local government. Citymajors, 2008. december 29. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
↑ ISO Subentity Codes for South Korea. GeoNames. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
↑ 행정연혁 (koreai nyelven). Seoul Metropolitan Government. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
↑ South Korea to open controversial new mini-capital. Raw Story, 2012. június 30. [2014. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 18.)
↑ 시 (koreai nyelven). Encyclopedia of Korean Culture. (Hozzáférés: 2013. március 19.)^{[halott link]}
↑ 군 (koreai nyelven). Encyclopedia of Korean Culture. (Hozzáférés: 2013. március 19.)^{[halott link]}
↑ 구 (koreai nyelven). Encyclopedia of Korean Culture. (Hozzáférés: 2013. március 19.)^{[halott link]}
↑ 읍 邑 (koreai nyelven). Nate / Encyclopedia of Korean Culture. [2011. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)
↑ 읍 邑 (koreai nyelven). Nate / Encyclopædia Britannica. [2011. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)
↑ 읍 邑 (korea nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)^{[halott link]}
↑ 면 面 (koreai nyelven). Nate / Encyclopedia of Korean Culture. [2011. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)
↑ 면 面 (koreai nyelven). Nate / Encyclopædia Britannica. [2011. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)
↑ 면 面 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)^{[halott link]}
↑ 동 洞 (koreai nyelven). Nate / Encyclopedia of Korean Culture. [2011. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)
↑ 동 洞 (koreai nyelven). Nate / Encyclopædia Britannica. [2011. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)
↑ 행정동 行政洞 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. [2009. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)
↑ Myeongjang 1-dong website (koreai nyelven). Myeongjang 1-dong. [2005. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. szeptember 5.)
↑ Myeongjang 2-dong website (koreai nyelven). Myeongjang 2-dong. [2005. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. március 7.)
↑ 통 (koreai nyelven). Nate / Encyclopedia of Korean Culture. [2013. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 18.)
↑ 부산광역시 법정 동·리(洞·里) 현황 Puszan adminisztratív felosztása. Busan City. (Hozzáférés: 2013. március 18.)
↑ 이 / 里 (koreai nyelven). Nate / Encyclopedia of Korean Culture. [2013. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 18.)

Local Government. KOCIS. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
South Korea Administrative Districts. CityPopulation.de. (Hozzáférés: 2013. március 14.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Administrative divisions of South Korea című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kelet-Ázsia-portál
Korea-portál

[1] 자치구 (koreai nyelven). Seoul Metropolitan Government. [2013. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 15.)

[2] Seoul Mayor first among equals in South Korea local government. Citymajors, 2008. december 29. (Hozzáférés: 2013. március 14.)

[3] ISO Subentity Codes for South Korea. GeoNames. (Hozzáférés: 2013. március 14.)

[4] 행정연혁 (koreai nyelven). Seoul Metropolitan Government. (Hozzáférés: 2013. március 15.)

[5] South Korea to open controversial new mini-capital. Raw Story, 2012. június 30. [2014. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 18.)

[6] 시 (koreai nyelven). Encyclopedia of Korean Culture. (Hozzáférés: 2013. március 19.)^{[halott link]}

[7] 군 (koreai nyelven). Encyclopedia of Korean Culture. (Hozzáférés: 2013. március 19.)^{[halott link]}

[8] 구 (koreai nyelven). Encyclopedia of Korean Culture. (Hozzáférés: 2013. március 19.)^{[halott link]}

[9] 읍 邑 (koreai nyelven). Nate / Encyclopedia of Korean Culture. [2011. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)

[10] 읍 邑 (koreai nyelven). Nate / Encyclopædia Britannica. [2011. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)

[11] 읍 邑 (korea nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)^{[halott link]}

[12] 면 面 (koreai nyelven). Nate / Encyclopedia of Korean Culture. [2011. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)

[13] 면 面 (koreai nyelven). Nate / Encyclopædia Britannica. [2011. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)

[14] 면 面 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)^{[halott link]}

[15] 동 洞 (koreai nyelven). Nate / Encyclopedia of Korean Culture. [2011. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)

[16] 동 洞 (koreai nyelven). Nate / Encyclopædia Britannica. [2011. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)

[Doosan-17] 행정동 行政洞 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. [2009. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)

[18] Myeongjang 1-dong website (koreai nyelven). Myeongjang 1-dong. [2005. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. szeptember 5.)

[19] Myeongjang 2-dong website (koreai nyelven). Myeongjang 2-dong. [2005. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. március 7.)

[20] 통 (koreai nyelven). Nate / Encyclopedia of Korean Culture. [2013. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 18.)

[21] 부산광역시 법정 동·리(洞·里) 현황 Puszan adminisztratív felosztása. Busan City. (Hozzáférés: 2013. március 18.)

[22] 이 / 里 (koreai nyelven). Nate / Encyclopedia of Korean Culture. [2013. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 18.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]

[21]

[22]

Sablon:Dél-Korea közigazgatása m v sz Dél-Korea régiói és közigazgatása
Régiók	Honam Hoszo Jongnam Kvandong Szöuli Fővárosi Terület
Tartományok	Észak-Csolla Dél-Csolla Észak-Cshungcshong Dél-Cshungcshong Kjonggi Észak-Kjongszang Dél-Kjongszang
Független igazgatású tartomány	Csedzsu Kangvon
Jogilag létező tartományok	Az öt északi tartomány bizottsága
Különleges igazgatású város	Szöul
Független önkormányzatú város	Szedzsong
Tartományi jogú városok	Incshon Kvangdzsu Puszan Tedzson Tegu Ulszan
Megyék listája • Városok listája • Kerületek listája