Dzsingisz kán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ugrás: <small>NAVIGÁCIÓ</small>, <small>KERESÉS</small>

Ez a szócikk a kínai nevek pinjin átírását használja.

Dzsingisz kán

Dzsingisz kán, eredeti nevén Temüdzsin (kb. 1162 – 1227. augusztus 18.) mongol kán és katonai vezető, aki egyesítette a mongol törzseket és megalapította a Mongol Birodalmat elfoglalva Ázsia legnagyobb részét, beleértve Kínát, Oroszországot, Perzsiát, a Közel-Keletet és Kelet-Európát is. Ez volt a világtörténelem legnagyobb összefüggő területű birodalma. Dzsingisz kán volt Kubiláj kán, az első Yuan dinasztia (ejtsd: Jüen dinasztia) kínai császárának nagyapja. A Dzsingisz kán uralkodói cím, jelentése: tenger népek uralkodója.

[szerkesztés] Ifjúkora

Apja, Jiszügej Batur mintegy 40 család fölött uralkodott. Temüdzsin még gyermek volt, mikor apja meghalt. Anyja, Höelun támasz és hatalom nélkül maradva, vadászó-gyűjtögető életmóddal tartotta el négy saját és két nevelt gyermekét. Ebben az időben Temüdzsin hidegvérrel lenyilazta féltestvérét, Behtert. A szomszéd törzsek közül többen fellázadtak, de a fiatal Temüdzsinnek sikerült megzabolázni őket. Ekkor számos törzs egyesült ellene, ezért Togrulhoz menekült, akinek lányával még korábban jegyben járt.

Vetélytársait legyőzve annyira megnőtt Temüdzsin tekintélye, hogy 1206-ban a meghódított törzsek követei a mongolok Khakánjává (kánok kánja) koronázták; ekkor vette fel a Dzsingisz nevet. Trónraléptekor polgári és hadi szabályrendeletfélét adott ki, és ünnepélyesen kinyilatkoztatta egy Istenben való hitét, de azért semmiféle felekezethez vagy hitvalláshoz nem csatlakozott, hanem megmaradt ősi tatár hite mellett. Minden vallásnak szabad gyakorlatot engedett, és valláskülönbségtől függetlenül alkalmazta maga körül az arra érdemeseket.

[szerkesztés] A birodalom alapítása

Mint ügyes uralkodó, a hunok katonai rendszerét használta, ami a tízes alapon működött. A hadsereg 10-es, 100-as és 1000-es csoportokra volt osztva, 10 000 ember alkotott egy tument. A hadsereg a családot és lovakat is magával vitte, minden lovasnak 3 vagy 4 lova volt, így a pihent ló mindig rendelkezésre állt.

Dzsingisz kán egyik legnagyobb célja volt a Jin dinasztia (ejtsd: Csin dinasztia) által uralt Kína meghódítása, főleg azért, hogy az ország kincseit megkaparinthassa. 1211-ben hadat üzent Kínának. Sikeres volt a csatákban, de nem sikerült meghódítani a nagyvárosokat. Ennek következtében ő és a vezérkar az ostrom problémáit kezdte tanulmányozni, és a szökött és szolgálatába szegődött kínai mérnökök segítségével olyan haditechnikákat fejlesztetett ki, amelyek a korban a legjobbaknak számítottak.

A Mongol Birodalom Dzsingisz kán utódai idején

1213-ra már a Kínai Nagy Falig jutott. Ezt megkerülve legyőzte a kínaiak hadseregét, feldúlta Észak-Kínát, elfoglalta a legtöbb nagyvárost, és 1215-ben elfoglalta a fővárost, Yanjinget (ejtsd: Jancsing) is. A császár nem adta meg magát, hanem a fővárost Kaifengbe tette át és onnan szervezte a védelmet.

Közben Kucslug, a naiman mongolok letett kánja nyugatra menekült és onnan fenyegette Dzsingisz kánságát.

Ekkorra már a mongol hadsereg kifáradt a tízéves folytonos hadakozásban Xia (Hszia) és Jin (Csin) államok ellen. Ezért Dzsingisz csak két tument küldött Kucslug ellen. A mongolok kémei belső zavarokat okoztak az országban, ami után a mongol hadsereg lerohanta azt, és fényes győzelmet aratott Kucslug felett, akit elfogtak és kivégeztek. 1218-ra a Mongol Birodalom elérte a Horezm muszlim állam határait (a Kaszpi-tenger mellett) nyugaton, valamint a Perzsa-öblöt és az Arab tengert délen.

1218-ban Dzsingisz kán követeket küldött Horezm tartományba a kormányzóval tárgyalni, de az megölette őket, mire Dzsingisz 20 000 emberrel megtámadta. 1220-ra Horezm el volt törölve a föld színéről.

[szerkesztés] A végső hadjárat

Nyugat-Xia szövetséges császára nem segítette Dzsingiszt a Horezm elleni hadjáratban, ezért meg kellett büntetni. Közben Nyugat-Xia és Jin szövetségre léptek a mongolok ellen.

Ebben az időben Dzsingisz már az utódlásra is gondolt. Utódjaként Ögödej nevű fiát jelölte ki, és kialakította az öröklési rendet. Közben összeállított egy 180 000 emberből álló haderőt, amivel Xia és Jin ellen indult.

1226-ban megtámadta a tangutokat, és 1227-ben a fővárosukat Hszincsinget (Xingqing) is elfoglalta. Hadjárata közben többször is látott öt csillagot egy vonalban az égen, amelyet udvari jósai intő jelként értelmeztek. Ezt követően törvénybe adta, hogy a mongoloknak tilos véletlenszerűen ártatlanokat leöldösni.

1227-ben a halálos ágyán Toluj nevű fiának átadta terveit a Jin dinasztia teljes megsemmisítésére. Testét visszavitték Mongóliába, és állítólag a kísérők mindenkit megöltek, aki útjukban volt hazafele. Senki sem tudja, hogy hol temették el.

A Tangut-dinasztia végül is 1227-ben megadta magát, a mongolok ennek ellenére a császári család minden tagját kivégezték.

[szerkesztés] Összefoglaló

Mivel a birodalom területe hatalmas volt, Dzsingisz kán nagyban befolyásolta az ázsiai országokat, legjobban Kínát és Oroszországot. Eltörölte a korábbi arisztokráciát minden meghódított területen. Seregei rengeteg szenvedést okoztak a megtámadott országoknak, egész népeket irtottak ki. A hatalom megszilárdulása után voltak haladó intézkedései is. Megalkotta az addigi legnagyobb postai szolgálatot és elterjesztette az egységes ábécét, annak ellenére, hogy analfabéta volt. Nem tűrte a kínzásokat, adómentesítette az orvosokat és tanárokat, megengedte a vallásszabadságot. A mongolok által ismerjük az abakuszt és az iránytűt.