Csáb

Csáb (Čebovce)
Csáb látképe templommal
Csáb címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Nagykürtösi
Rang	község
Polgármester	Tóth Henrik
Irányítószám	991 25
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	VK
Népesség
Teljes népesség	1044 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	66 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	225 m
Terület	16,21 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 10′ 49″, k. h. 19° 13′ 41″48.18027778, 19.22805556
Csáb weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csáb témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csáb (szlovákul: Čebovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Fekvése

Nagykürtöstől 10 km-re délnyugatra fekszik.

Története

Csáb látképe

A falu területe a régészeti leletek tanúsága szerint már a bronzkorban lakott volt.

A falu eredetileg nem a mai helyén, hanem a Györgymárton-partalja nevű falurészen feküdt, ahol régi pincék üregei és korabeli tárgyak kerültek elő. A falu temploma valamikor a domb tetején állott. A régi falut 1241-ben a tatárok pusztították el, a lakosság a közeli erdőkbe, hegyekbe menekült.

A falut 1272-ben "Chab" néven említik először, amikor azt a Hont-Pázmány nembeli Lampert comes fiának, Demeter ispánnak adta. Később századokon át a Balassák birtoka, akiknek kastélyuk is állt itt. A hagyomány szerint a kastélyban Balassi Bálint is gyakran tartózkodott. A kastély még 1880-ban is állt, de később teljesen elpusztult. Mára nyoma sem maradt. 1715-ben malom és 68 háztartás volt a településen. A 18. században a falu birtokának egy részét a Zichy család szerezte meg. 1828-ban 112 házában 674 lakos élt. A 19. század közepén a faluban 8 urasági, 32 paraszti és 52 zsellérház állt. A 601 lakosból ekkor 587 magyar volt. A falu lakói favágással, fuvarozással, földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "CSÁB. Cebovce. Magyar, és tót falu Hont Vármegyében, földes Ura Gróf Balassa Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nógrád Vármegyének szomszédságában, Kékkőtöl egy, és negyed rész mértföldnyire, határbéli földgye jó, legelője elég, fája mind a’ kétféle, termékeny szőlő hegye jó bort terem, első Osztálybéli."

Fényes Elek szerint "Csáb, (Csabovcze), magyar falu, Hont vmgyében, ut. p. B. Gyarmathoz északra 1 1/2 mfd. 696 kath. lak. Kath. paroch. templom. Vendégfogadó. Szőlőhegy. Vizimalom a Kürtös vizén. F. u. b. Balassa, gr. Zichy."

A trianoni békeszerződésig területe Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. Az első bécsi döntés alapján 1938 és 1945 között ismét Magyarországhoz került, ekkor Nógrád vármegyébe osztották be.

Népessége

1880-ban 575 lakosából 499 magyar, 43 szlovák, 6 német anyanyelvű és 27 csecsemő volt. 530 római katolikus, 30 evangélikus, 14 zsidó és 1 református lakta a falut.

1910-ben 774 lakosából 762 magyar, 12 szlovák nemzetiségű; ebből 738 római katolikus, 24 evangélikus, 11 zsidó és 1 református.

2001-ben 1056 lakosából 760 magyar és 285 szlovák volt.

2011-ben 1063 lakosából 704 magyar és 306 szlovák.

Neves személyek

• Itt született 1784-ben Szeder Fábián János bencés szerzetes, tudós tanár, néprajzi író.
• Itt született 1811-ben Hőnigh Ignác, Zólyom vármegye főorvosa, orvosi szakíró.
• Itt szolgált Pompéry Aurél római katolikus segédlelkész, könyvtáros.

Nevezetességei

• 
• 
• 
• 
• 
• 

• Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1768-ban épült, késő barokk stílusban.
• Nepomuki Szent János kőszobra, 1800-ból való.
• A faluban sok szép népi építésű parasztház áll.
• Homokkőbe vájt pincéi folyosószerű kiképzésűek.

Jegyzetek

• Pilková, K. - Šimončičová Koóšová, P. 2017: Predmety každodennej potreby z Čeboviec – Zeleného hradu (okr. Veľký Krtíš). Zborník SNM 111 - Archeológia 27.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Csáb témájú médiaállományokat.

• Községinfó
• Csáb Szlovákia térképén
• E-obce.sk