Csiky Gergely Színház (Kaposvár)
Csiky Gergely Színház | |
A színház felújított épülete | |
Általános adatok | |
Korábbi nevei | Nemzeti Színház |
Névadó | Csiky Gergely |
Alapítva | 1911 (113 éves) |
Státus | Közhasznú Nonprofit Kft. |
Játszóhelyek | Nagyszínház Stúdiószínház |
Személyzet | |
Főigazgató | Dr. Fülöp Péter MBA |
Művészeti vezető | Olt Tamás (2018-tól)[1] |
Elérhetőség | |
Cím | Kaposvár, Rákóczi tér |
Honlap | www.csiky.hu |
é. sz. 46° 21′ 14″, k. h. 17° 47′ 45″46.353867°N 17.795803°EKoordináták: é. sz. 46° 21′ 14″, k. h. 17° 47′ 45″46.353867°N 17.795803°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csiky Gergely Színház témájú médiaállományokat. |
A Kaposváron található Csiky Gergely Színház (egykori nevén: Nemzeti Színház) a város egyik jelképe, az ország egyik legnagyobb és leghíresebb színháza. Nevét Csiky Gergelyről (1842–1891) kapta, aki drámaíró, műfordító, a Kisfaludy Társaság másodtitkára és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. A teátrum 113 éves épülete a magyarországi szecessziós építészet kiemelkedő alkotása.
Elhelyezkedése
A színház Kaposvár belvárosában, a mai Rákóczi téren található, nem messze a vasútállomástól és a buszpályaudvaroktól. Az épület körül terül el a Színház park, ami szökőkútjaival, játszóterével a kaposváriak egyik kedvenc találkozóhelye.
Az épület története
1911-ben nyitotta meg kapuit az egykori Búza téren Kaposvár első állandó színháza. Az érdeklődők először a A cigánybáró című operettet tekinthették meg.
A színház terveit a „magyar Gaudínak” is nevezett Magyar Ede és Stahl József készítették. A terveket Melocco Péter budapesti vállalkozó valósította meg.
Az épület külseje, amely lényegesen egyszerűbb, mint a nézőtér, félhengeres oldal-rizalitjaival, mozgalmas tömeg és tetőmegoldásaival a kor kiemelkedő építészeti alkotása. Ahogy akkoriban nevezték, a Nemzeti Színház eredetileg 1400 ember befogadására lett tervezve, ám később a terveket módosították, így csupán 860 fős a nézőtér befogadóképessége, de ez is elég ahhoz, hogy az ország nagy színházai közé lehessen sorolni. A színház tetőszerkezetének nagyméretű vasbeton-áthidaló megoldását az ilyen szerkezetek közötti megoldások elsőjeként tartja számon a magyar építészettörténet. A nézőtér díszes ornamentális elemeit, mint legszebb részleteket, egy helyi vállalkozó, a Borovitz-féle cementgyár készítette.
Az 1950-es években az épületet kibővítették, ami elsősorban a játékteret érintette. Az 1980-as évek elején teljes felújításon esett át, ekkor építették be az évtizedeig használt színpad technikák (süllyesztők, lámpák) nagy részét. A 80-as évek végén újra felújítíották, az előadásokat addig a Latinka Házban (a mai Németh Antal Színművészeti és Kulturális Központban) tartották meg. Az felújított épületet Örkény István: Pisti a vérzivatarban című groteszk színművével nyitották meg 1988. március 5.-én, Babarczy László rendezésében, Bezerédi Zoltán főszereplésével. Az előadást a Magyar Televízió is közvetítette.
2017 januárjától[2] csaknem 3 éven keresztül teljeskörű felújításon, átépítésen és bővítésen esett át az épület. Ennek során új, modern színpadtechnikai berendezéseket is beépítettek, hátul új épületrészt kapott a színház, az addigi sárga külső színt pedig felváltotta az eredeti téglavörös, amilyen a 20. század elején, felépültekor volt. A felújított épület ünnepélyes átadására 2019. november 11-én került sor többek között Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében.[3] Az új, nyitó díszévadot Csiky Gergely: Buborékok című darabjával nyitották meg 2019. november 15.-én. Az előadást Vidnyánszky Attila rendezte, a főszerepben Varga Zsuzsa és Szalma Tamás voltak láthatóak.
Légi felvételek
-
A megújult kaposvári Csiky Gergely Színház légi felvételen
-
A színház légi fotón
-
Csiky Gergely Színház - légi fotó (Kaposvár)
Önálló társulat
Az ötvenes évek közepén a politikai vezetés döntése alapján Egerben és Kaposváron önálló társulat alakulhatott. Az 1955. október 15-i díszelőadás előtt az Állami Csiky Gergely Színház névre "keresztelt" társulat vidéken két elő-bemutatót is tartott. 1955. augusztus 25-én a Nászutazást, 1955. augusztus 28-án a Warrenné mesterségét mutatták be.
Nászutazás - szereposztás:
|
Warrenné mestersége - szereposztás:
|
Október idusára befejeződött a színház felújítása, az avató díszelőadáson Huszka Jenő: Szép Juhászné című nagyoperettjét adták elő. Október 8-án jelent meg első alkalommal a színház műsorfüzete a Somogyi EKHÓ. Ebben Sugár László, az első igazgató verssel köszöntötte a nagy napot, a zeneszerző pedig a következő sorokkal köszöntötte a publikumot:
„ | Abból az alkalomból, hogy Somogy megye első színháza, a kaposvári színház első bemutatójaként a „Szép Juhászné” című operettemet tűzte műsorára, meleg szeretettel üdvözöllek mindannyiótokat, a színház minden egyes tagját. Hiszem, hogy a színház erős bástyája lesz a magyar kultúrának. Hívetek: HUSZKA JENŐ |
” |
Szép Juhászné – szereposztás:
- Özv. Szikszai Bálintné: Barcza Éva, Rohonczy Mária*
- Szoboszlay Dénes: Juhász Pál, Hajdú Péter*
- Breselmayer Tódor: Rassy Tibor
- Krisztinka, Breselmayer lánya: Kovács Zsuzsa
- Atmang grófnő: Gábor Mara
- Xavér, Atmang fia: Bán Tamás
- Szép Rudolf, tánc- és illemtanár: Kenessy Zoltán
- Dunkel Teofil, rendőrfőnök: Vásárhelyi András
- Castilla, színésznő: Fábián Klára
- Újdondász: Tóth Béla
- Juliska, konyhalány: Bereczky Lia
- Katzenbeisser, fogalmazó: Molnár Pál
- Kovács György, jurátus: Gálfy László
- Vízárus: Komlós István
- Csendőr: Csurka László
- Hajós: Molnár Miklós
- Virágárus lány: Remete Hedvig
- Rendező: Sallós Gábor
A nyitó szezonban még hét bemutatót tartottak. Ezek a következők: János vitéz, Buborékok, Pacsirta, Csendháborító, Virágzó asszonyok, Volpone, Boszorkánytánc.
Az elmúlt ötvenöt évben, a Színházi adattárban 596 előadást katalogizáltak.[5]
Fénykora
A teátrum az 1970-es évek elejétől a 2000-es évek közepéig a magyar színházi élet meghatározó társulata volt, erről tanúskodik A Kaposvár-jelenség című riportkötet is.
Másfél évtizedes késéssel, ez a műhely egyike volt azoknak, amelyek az ötvenes évek közepén világszerte kibontakozó színházi forradalmának folytatói, eredményeinek adaptálói voltak. A Komor István, Zsámbéki Gábor, később Babarczy László által vezetett színház fokozatosan az érdeklődés középpontjába került. Így történhetett, hogy szinte egyetlen vidéki színésznőként Olsavszky Éva Kossuth-díjat kapott. A színház sokat tett az új, értő közönség kialakítása érdekében. Több gyermek előadása is országosan ismertté vált, elsősorban a televízió közvetítések hatására.
1978-ban a politikai és színházi felső vezetés a hosszú évek óta stagnáló budapesti Nemzeti Színház megújítása érdekében az eredményesen működő vidéki színházi műhelyek vezető művészeit szerződtette. A kísérlet nem sikerült, 1982-ben kiváltak a Nemzetiből a megújításra érkező művészek, lehetőséget kaptak azonban egy új önálló társulat létrehozására. Ekkor alakult meg a budapesti Katona József Színház, melynek tagjai közül sokan a kaposvári társulat tagjai voltak. Az átszervezés eredményeként, két év alatt a társulat szinte teljesen kicserélődött, de Babarczy László vezetésével újra talpra állt, sok esetben a korábbinál is nagyobb művészi és közönségsikereket ért el.
Számos kiváló előadása közül is kiemelkedett a Marat halála. A darabot 1981. december 8-án mutatták be, Ács János rendezte. A francia forradalom korában játszódó történetnek sok áthallása volt a Kádár-rendszer legsúlyosabb tabujára, az 1956-os forradalomra (annak 25. évfordulóján). A darab végén a háttérben a Corvin közről készült fotó jelent meg, bár nehéz volt felismerni: egy montázs volt a környező házakról, és egy függönyre nyomtattak. A bemutató után egy héttel ráadásul Lengyelországban rendkívüli állapotot léptettek életbe, ami szintén hozzájárult, hogy egy „megkerülhetetlen kultuszelőadás” váljon belőle.[6]1982-ben a BITEF ((Belgrade International Theatre Festival)) nemzetközi fesztiválon mind a három kiosztható díjat a kaposváriaknak adták át, de a hatalom nem engedte, hogy a fővárosban is előadják. A darabot több mint százszor játszották, ami vidéki színházak esetében még operetteknél sem gyakori. A legendás előadásra külön buszokkal érkeztek a teátrum rajongói. Még 1989-ben is, mikor budapesten játszhattak rendőrkordon védte a Vígszínházat a jegyre áhítozó nézők rohamától.
A teátrum igazgatói
- Sugár László (1955–1956)
- Zách János (1956–1957)
- Ruttkai Ottó (1957–1960)
- Sallós Gábor (1960–1963)
- Gáti György (1963–1966)
- Laczina László (1966–1971)
- Komor István (1971–1974)
- Zsámbéki Gábor (1971–1978)
- Babarczy László (1978–2007)
- Znamenák István (2007–2008)
- Schwajda György (2008–2010)
- Rátóti Zoltán (2010–2016)
- Fülöp Péter (2016-)[7]
Érdekességek
A teátrum mutatott be először Magyarországon Sütő András darabot. A színháztörténeti esemény időpontja: 1971. november 19.; a mű címe: Pompás Gedeon. Az előadást Komor István rendezte. A címszerepet Kátay Endre alakította; játszótársai voltak: Szabó Ildikó, Kun Vilmos, Mészáros Joli, Mentes József, Koltai Róbert, Dánffy Sándor, Garay József, Várkonyi András, Czakó Klára.
Híres művészek
A Csiky Gergely Színházban játszottak vagy játszanak:
Társulat (2020/2021)
- Benedek Dániel
- Csonka Ibolya
- Fándly Csaba
- Hunyadkürti György
- Hüse Csaba
- Kalmár Tamás
- Kósa Béla
- Krajcsi Nikolett
- Maizác Stefánia
- Mészáros Sára
- Mészáros Tibor
- Mikecz Estilla
- Mohácsi Norbert
- Mucsi Kristóf
- Németh Mónika
- Nyári Oszkár
- Nyári Szilvia
- Sarkadi Kiss János
- Serf Egyed
- Stefánszky István
- Szabó Nikolett
- Szalma Tamás
- Szvath Tamás
- Szvetnyik Kata
- Tóth Eleonóra
- Tóth Géza
- Tóth Molnár Ildikó
- Török Sára
- Törő Gergely Zsolt
- Varga Zsuzsa
- Voith Ági
- Zsíros Linda
A színház örökös tagjai
- Babarczy László (2011)[10]
- Tóth Béla (2012)[11]
- Molnár Piroska (2012)[12]
- Spindler Béla (2014)[13]
- Hunyadkürti György, Székely György (2020)[14]
Jegyzetek
- ↑ OLT TAMÁS: “SZERETNÉNK MINÉL TÖBB IFJÚ ALKOTÓT HELYZETBE HOZNI”. szinhaz.org, 2018. július 24.
- ↑ Szétkapták a teátrumot - videóval!. Kapus.hu, 2017. január 6. (Hozzáférés: 2019. november 12.)
- ↑ Átadták a Csiky Gergely Színházat. Kaposvár Most, 2019. november 11. (Hozzáférés: 2019. november 12.)
- ↑ *Szerepkettőzések
- ↑ 2010. szeptember 14-i lekérdezés.
- ↑ Eörsi László: A kaposvári Marat/Sade és a kultúrpolitika ([[Színház (folyóirat)|]], 2010. szeptember)
- ↑ „Fülöp Péter vezeti tovább a kaposvári színházat”, Színház.hu (Hozzáférés: 2018. június 14.) (hu-HU nyelvű)
- ↑ Magyar mesék - Kari Györgyi előadása a Pepita Oféliában, szinhaz.hu - 2013. szeptember 11.
- ↑ A színház alapító tagja. 50 év alatt 223 premierje volt.
- ↑ Babarczy László örökös tag Kaposváron (hu-HU nyelven). Fidelio.hu. (Hozzáférés: 2019. április 17.)
- ↑ Kft, Csiky Gergely Színház Közhasznú Nonprofit: Örökös tag (magyar nyelven). Csiky Gergely Színház Kaposvár. [2019. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 17.)
- ↑ Kft, Csiky Gergely Színház Közhasznú Nonprofit: Nagymama-díj és Örökös Tag-avatás a kaposvári Csiky Gergely Színházban (magyar nyelven). Csiky Gergely Színház Kaposvár. (Hozzáférés: 2019. április 17.)[halott link]
- ↑ Zrt, Origo: Váratlanul elhunyt a Jászai Mari-díjas népszerű magyar színész. https://www.life.hu/. (Hozzáférés: 2019. április 17.)
- ↑ Évadzáró a Csiky Gergely Színházban (magyar nyelven). kapos.hu. (Hozzáférés: 2020. július 11.)
Források
- Színházi Adattár
- Kaposy Miklós: Humorlexikon Tarsoly Kiadó – 2001 ISBN 963-86162-3-7
- Somogyi EKHÓ (Műsorfüzet 1. szám)
- Mihályi Gábor: A Kaposvár-jelenség; Múzsák, Bp., 1984 (Szkénetéka) ISBN 963 563153 7
- Csiky Gergely Színház honlapja
- Spira Veronika: Miniesszék IV. könyvismertető Eörsi László "Megbombáztuk Kaposvárt" c. könyvéről – 2014
További információk
- Rátóti Zoltán: Pályázat a kaposvári Csiky Gergely Színház Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatói munkakörének betöltésére, kaposvar.hu – 2014
- A színházépítészet elektronikus archívuma adatbázis – Kaposvári Csiky Gergely Színház
- Kaposvári Csíky Gergely Színház, minimagyarorszag.hu
- H. Molnár Katalin: A szecesszió Kaposváron virtuális kiállítás anyaga Csiky Gergely Színház, Takács Gyula Városi és Megyei Könyvtár
- Amit a kaposvári falak rejtenek: körbejártuk a Csikyt pincétől a tetőig. Kaposvár Most, 2016. március 20. [2016. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 20.)
- A kaposvári Csiky Gergely Színház, 1971–1981; szerk. Kapuszta Katalin; Városi Járási Művelődési Központ, Gödöllő, 1982 (Színházi műhelyek)
- Lőrincz Sándor–Takács Zoltán: Kaposvári Thália. Csiky Gergely Színház, 1955–2005; Powerprint Kft., Kaposvár, 2005
- Gömbös Pál: Ötven év. Riport-képek; Press Point Kft., Kaposvár, 2006
- Eörsi László: "Megbombáztuk Kaposvárt". A kaposvári Csiky Gergely Színház és a kultúrpolitika; Napvilág–1956-os Intézet Alapítvány, Bp., 2013