Crohn-betegség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Crohn-betegség (Morbus Crohn, regionális bélgyulladás, granulomatosus ileitis, ileocolitis, ileitis terminalis) az emésztőrendszer ismeretlen eredetű krónikus gyulladásos betegsége, mely a bélfal minden rétegét érintheti. Lassan kialakuló, de tartós panaszokat okozó krónikus betegség. Nevét az amerikai Burrill Bernard Crohn belgyógyász után kapta.

A betegség lefolyása változó. Az emésztőrendszer bármelyik szakaszát érintheti, de leggyakrabban a vékony- és vastagbelet együttesen. A kórkép minden betegben a bél meghatározott területeit érinti, és néha egészséges területek fogják közre a beteg bélszakaszokat. A fekélyekkel járó gyulladás leggyakrabban a vékonybél utolsó szakaszán (terminalis ileum) alakul ki. Megjelenhet egyedül a vastagbélben is (colon), vagy érintheti mindkét bélrendszert (ileocolon). Nem gyakori a nyelőcsőre, gyomorra, és a végbélre terjedő kórforma. Crohn-betegség esetén a gyulladás a bélfal teljes vastagságára kiterjed, ezért nagyon gyakori a bél perforációja (kilyukadása), gyulladásos tályogok, fekélyek és sipolyképződés, főként a végbélnyílás körül vagy a hasfalon.

A betegség lefolyása hullámzó, kiújulások (relapszusok) és megnyugvások (remissziók) jelentkeznek. Az ebben a betegségben szenvedő emberek aktív és produktív életet élhetnek. A Crohn betegség krónikus betegség, a kiváltó oka nem ismert. A jelenleg alkalmazott gyógyszerek mérséklik a tüneteket, de nem nyújtanak végleges gyógyulást. A betegeknek tartósan kell gyógyszert szedniük, illetve alkalmanként kórházi kezelés, műtét válhat szükségessé. A fenntartó gyógyszeres kezelés csökkenti a Crohn betegség kiújulásának gyakoriságát. A tünetek fokozódása közti időszakban a legtöbb beteg jól érzi magát és csak kevés panaszuk van. A betegek a kiújulás esélye miatt szoros gasztroenterológiai ellenőrzést, gondozást igényelnek.

Az elmúlt néhány évtizedben a Crohn-betegség gyakoribbá vált nyugaton és a fejlődő országokban is. Az esetek többsége 30 éves kor alatt kezdődik, a legtöbb 14 és 24 éves kor között. A betegség előfordulásának létezik néhány sajátossága is, mint például Európában és Észak-Amerikában igen határozott észak-déli irányt mutat, minél délebbre haladunk, annál ritkábban találkozhatunk a betegséggel. Fehér bőrűek között majdnem kétszer gyakrabban fordul elő, mint fekete bőrűek között. Az epidemiológiai adatok szerint férfiak és nők azonos arányban betegszenek meg, a városi emberek körében pedig gyakoribb a betegség. Afrika, Ázsia, Latin-Amerika kevésbé fejlett országaiban csak nagyon ritkán fordul elő Crohn-betegség. Magyarországon kb. 15 000 embert érinthet és már az öt éves kor alatti betegek száma is emelkedik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Okai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A betegség pontos oka ismeretlen, valószínűleg nem egy, hanem több ok kölcsönhatása miatt alakul ki.

  • Genetikai tényezők: nem tipikus öröklött kór, egyes gének a jelek szerint mégis hajlamosítanak rá, tehát ha a betegség nem is, a hajlam öröklődik. A betegség genetikai vonatkozását mutatja, hogy más öröklődő betegségekkel való társulása sok esetben jellemző. A Toronto Egyetemen olyan gént azonosítottak, mely hajlamosít a Crohn betegségre.A torontói kutatók által izolált gén egy olyan sejtfelszíni fehérjét kódol, amely sejtjeink transzportfolyamatait irányítja, azaz az anyagok be- és kiáramlásának szabályozásában vesz részt. A Crohn-betegségben szenvedő páciensek nagyobb részében ez a fehérje nem működik megfelelően, miáltal a méreganyagok könnyen beléphetnek a sejtekbe. Az elmúlt évek kutatásai alapján úgy vélik, hogy a betegség ugyan nem örökletes, de létezik egy bizonyos genetikai fogékonyság, melynek következtében a bélnyálkahártya ellenálló képessége csökken. Az immunrendszer működésében zavar támad, nem ismeri fel a bélflórát alkotó saját baktériumokat, így azok ellen védekező reakciót indít be, ami bélkárosodáshoz vezet. A bélbaktériumok a gyulladás fenntartásában fontos szerepet játszanak.
  • Pszichológiai tényezők: a szakértők szerint a psziché a betegség kialakulásáért nem tehető felelőssé, de a pszichológiai stressz egészen biztosan kiválthat akut fellángolást, illetve ronthatja az állapotot.
  • Fertőzések: egyes tudósok szerint a Crohn-beteg emberek fertőzött marhák tejével vitték be szervezetükbe a MAP-baktériumot (Mycobacterium avium subspecies paratuberculosis), és így alakult ki náluk a betegség. Mások szerint feltételezhető, hogy a betegség kialakulásához hozzájárulnak a Listeria és a Yersinia baktériumok, amelyek a hűtve tárolt élelmiszerekben (marhahúsban, sertéshúsban, csirkehúsban, felvágottfélékben, hamburgerben, sajtokban és a fejes salátában) rendszerint jelen vannak.
  • Étkezési szokások
  • Gyógyszerek, antibiotikumok
  • Dohányzás: dohányosoknál háromszor nagyobb valószínűséggel alakul ki Crohn-betegség.
  • Immunológiai zavarok: eddig az volt az általános vélemény, hogy a Crohn betegséget az immunrendszer túlzott aktivitása okozza, ám lehet, hogy ennek épp az ellenkezője igaz, és az immunrendszer gyengült reakciója a felelős kialakulásáért.

Tünetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tünetei lehetnek:

  • alhasi fájdalmak (jellemzően jobb oldali),
  • fáradtság,
  • krónikus hasmenés,
  • hányinger,
  • hányás,
  • láz,
  • magas fehérvérsejtszám,
  • anémia,
  • véres, nyákos széklet,
  • puffadás,
  • görcsök,
  • fogyás,
  • étvágytalanság.

A betegség kezdete sokszor tünetszegény, s évekig tartó hasi fájdalom, időszakos hasmenés előzi meg a diagnózis felállítását. Jellegzetes a jobb oldali alhasi fájdalom, amely főképpen étkezés után jelentkezik. Sokszor a már évek óta tartó gyulladás következtében kialakuló szűkületet jelzi. Kezdetben hőemelkedéssel, rossz közérzettel, fogyással, étvágytalansággal jelentkezhet. Gyakran mutatja heveny vakbélgyulladás vagy heveny bélelzáródás képét.

Természetesen a betegség tünetei összefüggnek azzal, hogy a tápcsatorna mely része érintett. Ebben az értelemben a vékonybél bizonyos szakaszainak a megbetegedése hasmenést, fogyást, létfontosságú tápanyagok felszívódási zavarát okozhatja (B12-vitamin, vas, fehérje). A vastagbél érintettsége esetén elsősorban a véres hasmenés dominál, és a fájdalmat a gyulladt bél rendellenes összehúzódása okozza. Ritkábban, de előfordulhat a nyelőcső, vagy a gyomor gyulladása is. A visszatérő lázas állapotot a bélfal mélyebb rétegeibe behatoló baktériumok okozzák. A fogyást a vékonybél megbetegedése, felszívódási zavar okozza, de a csökkent táplálékfelvétel is szerepet játszik a kiváltásában.

Gyermekekben a gyomor-bélrendszeri tünetek, mint a hasi fájdalom és a hasmenés nem a legfőbb tünetek, és nem is mindig jelennek meg. A fő tünetek az ízületi gyulladás, láz, vérszegénység és lassult növekedés.

Gyakori, hogy a klasszikus tüneteket megelőzően a beteg kórelőzményében végbélberepedés (Fissura ani - fisszúra áni) vagy végbélsipoly (Fistula ani - fisztula áni) kialakulása szerepel. Az sem ritka, hogy vakbélgyulladás tünetével megoperálják a beteget, és a szövettani vizsgálat eredményéből derül ki a valódi diagnózis.

Bélrendszeren kívüli tünetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • bőrelváltozások
  • bőrszárazság
  • körömrepedezés
  • hajhullás
  • szemproblémák
  • csontfájdalom
  • ízületi tünetek

Előfordul, hogy a bélen kívül más szervrendszert is érint a folyamat. Ezeknek a tünetei akár évekkel megelőzhetik a bélpanaszok megjelenését, s időnként több problémát okoznak, mint a bélgyulladás. E megjelenési formák egy csoportjában a tünetek párhuzamot mutatnak a bélgyulladás aktivitásával, más részük ettől független. A leggyakoribb panasz az ízületi gyulladás. Főképpen a nagy ízületek érintettek, amelyek fájdalmassá, duzzadttá válhatnak. Idesorolható a csigolyák megbetegedésével járó spondylitis is. A hepatikus komplikációk közé tartozik a zsírmáj, az idült májgyulladás, a cirrózis és bizonyos epeúti bajok, például a pericholangitis és a primer szklerotizáló cholangitis. Az ileumot érintő Crohn-betegség koleszterines epekövességre hajlamosít. Szintén a malabszorpcióval van összefüggésben az ileitis terminalisban gyakori vesekövesség (oxalátkő) is. Veseszövődménnyel, ureterleszorítással, hydronephrosissal járhat, ha a vékonybélgyulladás a retroperitoneum felé terjed. A bőrkomplikációk közé tartozik a pyoderma gangrenosum (gyorsan terjedő, gennyes váladékkal borított fekélyes elváltozás) és az erythema nodosum (fájdalmas, vörös, nem kifekélyesedő csomó, leggyakrabban a láb feszítő felszínén). A szájnyálkahártyán gyakoriak az aftaszerű elváltozások. Előfordulhatnak szemet érintő gyulladásos szövődmények is, így uveitis és episcleritis. A gyulladásos bélbetegség mindkét formájában gyakoriak a tromboembóliás betegségek.

A vékonybél kiterjedt érintettsége esetén felszívódási zavarral, és az ebből fakadó speciális hiányállapotok tüneteivel is kell számolni (pl. kalcium- és/vagy káliumhiány esetén izomgörcsök, vashiány, B12 vitaminhiány esetén vérszegénység, bármilyen idegrendszeri tünet stb.). A fehérje felszívódásának zavara miatt a betegek gyakran lefogynak. Emiatt kevéssé lesznek ellenállóak más betegségekkel, pl. fertőzésekkel szemben.

Diagnózis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az orvos akkor gyanakszik Crohn-betegségre, amikor a betegnek visszatérő, görcsös hasi fájdalma és hasmenése van, különösen ha ezt ízületi, szem- vagy bőrgyulladás kíséri.

Az orvos először érzékszervi vizsgálatot végez, áttapogatja, megnyomkodja a beteg hasát, és kézzel vizsgálja a vastagbelet.

Következő lépésként a fertőző ágensek kimutatása, vagyis széklettenyésztéses vizsgálatok szükségesek az esetleges fertőzéses eredetű hasmenések kizárására.

Amennyiben kizárhatóak a fertőzések, további vizsgálatok szükségesek a diagnózis felállításához, a különböző gyulladásos bélbetegségek egymástól való megkülönböztetéséhez:

  • laborvizsgálatok: nincs célzott laboratóriumi vizsgálat a Crohn-betegség felismerésére, de a vérvizsgálatok vérszegénységet, a fehérvérsejtek kórosan magas számát, alacsony albuminszintet és a gyulladás egyéb jeleit mutatják. Említhető továbbá a gyorsult süllyedés, anaemia (gyakran vashiányos jellegű, de a terminalis ileum megbetegedésénél B12-hiány is kialakulhat, a Salazopyrint szedőknél pedig folsavhiány léphet fel), thrombocytosis, hypoproteinaemia, hypalbuminaemia, hypokalaemia, cinkhiány és más nyomelemek, vitaminok hiánya említhető;
  • hasi ultrahang: a szervek általános állapotának megvizsgálására alkalmas, valamint kimutathatóak vele tályogok és megvastagodott bélszakaszok is. A betegség aktivitásának megítélésében is segíthet;
  • kolonoszkópia (vastagbéltükrözés): a bél áttekintése egy hajlékony, képalkotásra alkalmas, cső alakú eszközzel. Feladata a gyulladás stádiumának megállapítása, szövettani mintavétel a diagnózis tisztázására. Segítségével megállapítható a betegség kiterjedése és súlyossága is valamint daganatszűrésre is lehetőséget ad;
  • kapszulás endoszkópia: a kellemetlen kolonoszkópiás vizsgálat kiváltására ma már létezik az ún. kapszulás endoszkópia, amely egy kapszula formájában lenyelhető kamerát jelent (kapszulaendoszkóp). A kamera miközben végighalad az emésztőrendszeren, másodpercenként felvételeket készít. A módszer alkalmazása még nem terjedt el részben mert nagyon drága, emellett nem ad olyan részletes képet, mint a hagyományos módszerek és szövetminta vételére sincs vele lehetőség. Azonban nagy előnye, hogy a vékonybél azon szakaszai is elérhetőek vele, ahová a hagyományos endoszkópos módszerekkel nem lehetséges eljutni. Ezt a vizsgálatot nem szabad elvégezni pacemakert használó, terhes illetve szűkületes bélbetegségben szenvedő páciensek esetén;
  • báriumos beöntéses vastagbélröntgen (gyomor-bélpasszázs vizsgálat): a vizsgálat megmutatja a hegesen szűkült bélszakaszokat és a közöttük található kitágult területeket. Célja továbbá asipolyok és a daganatok kimutatása;
  • vékonybél kettős kontrasztanyagos röntgenvizsgálata: a vékonybél vizsgálatát teszi lehetővé. Segítségével kimutathatóak a szűkült bélszakaszok, sipolyok;
  • CT, MRI: kimutathatja a bélfal elváltozásait és a tályogokat, de rutinszerűen nem alkalmazzák a betegség korai felismerésében, a tervezett műtéti beavatkozások előtt nélkülözhetetlenek.

Előfordulhat, hogy a betegség felfedezése bélelzáródás vagy vakbélgyulladás gyanúja miatti műtét alatt történik, a konkrét betegség igazolása ebben az esetben is a szövettani vizsgálat elvégzésével lehetséges.

Kezelés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Crohn-betegek étrendje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Crohn-betegek étrendjét mindig a beteg aktuális állapotához kell igazítani. Heveny szakaszban legfontosabb a só- és folyadékpótlás. Igen súlyos esetben az energiabevitel parenterálisan (az emésztőrendszer megkerülésével), majd az elemi diéta alkalmazásával történjék.

Az étrend célja az érzékeny bélszakasz megnyugtatása, az energia- és tápanyaghiány pótlása, valamint a beteg kondíciójának javítása. Ez ízletes, étvágygerjesztő ételekkel, tápszeres kiegészítéssel érhető el.

Az étrend energiában és fehérjében gazdag, zsírszegény, durvarost-mentes. A tejmentesség egyéni tolerancia függvénye. Erős hasmenés idején viszont a tej- és natív cukormentesség tartása fontos!

Az étrend összeállításánál figyelembe kell venni a beteg állapotát, egyén érzékenységét és ízlését.

Bővebben:

Összehasonlítása a colitis ulcerosával[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lehetséges szövődményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Öröklődés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az öröklődés kérdésében nem egységesek a vélemények, mivel nem pontosan tisztázott, hogy a betegséggel milyen genetikai tényezők hozhatóak kapcsolatba. Az egyik vélekedés szerint a Crohn-betegség nem tipikusan öröklött betegség, azonban úgy tűnik, hogy egyes gének hajlamosítanak rá, vagyis a betegség nem öröklődik, azonban a hajlam igen. Másrészt kimutatták, hogy a betegség családi halmozódásra hajlamos. A betegek negyedének van vastagbélbetegségben szenvedő közeli rokona. Jelenleg nem lehet előre megmondani, hogy a beteg mely családtagjánál fog a Crohn-betegség kialakulni. Az öröklődés arányáról eltérő adatok olvashatóak: Annak, hogy beteg szülőnek beteg gyermeke lesz, az arányát 1:10000 illetve 5-7% között állapították meg.

Crohn-betegség és terhesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Crohn-betegségben a különböző panaszok miatt nehezebb lehet a teherbe esés, de a nemzőképesség általában normális vagy csak minimálisan csökkent. A gyógyszerek egy része férfiaknál átmeneti impotenciát okozhat (Salazopiryn, szulfaszalazin, Immurán, anti-TNF-alfa). A panaszok miatt a szexuális vágy csökkenhet. Mivel a heveny betegség esetén a megtermékenyülés nehezebb és a vetélések száma nagyobb lehet, ezért a teherbe esés előtt igyekezni kell a nyugalmi állapot elérésére. A terhességet lehetőleg olyan periódusban kell tervezni, amikor a beteg gyógyszert nem vagy kis mennyiségben igényel. A kezelőorvos a beteg állapota alapján tud arról dönteni, hogy az anyára illetve a magzatra mi a veszélyesebb, ha az anya betegsége kezeletlen vagy a szedett gyógyszerek hatásai. Általában a kezelésekre használt gyógyszerek kevésbé veszélyeztetik a magzatot, mint az aktív gyulladás. Gyakran a terhesség olyan jó befolyással lehet a betegségekre, hogy a gyógyszer elhagyható lesz. A szoptatás vége felé érdemes elkezdeni a gyógyszerek szedését. A terhesség ideje alatt a szokásos diagnosztikai vizsgálatok közül a hasi ultrahangot és szigmoidoszkópiát (az utolsó 40 cm vizsgálatára) lehet elvégezni.

Kutatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1990-es évek elején Joel Weinstock gasztroenterológus észrevette, hogy a 20. század folyamán nagymértékben nőtt a gyulladásos bélbetegségek száma Észak-Amerikában. Sokan a „rossz” génekben keresték a jelenség okát, de Weinstock másfelé kezdett el keresgélni. Azokon a területeken, ahol korábban az IBD előfordulása 1:10000 volt, újabban 1:250-hez volt tapasztalható. A hibás gén ilyen gyorsan nem terjedhet, a tudós tehát a környezetben vélte megtalálni az okot. Nem azt kutatta, mi okozta az IBD terjedését, hanem azt, mi védte meg az embereket tőle a 20. század előtt.

A bélférgek különös hatással vannak a gazdaszervezetre, nemhogy gyulladást okoznának, ami a szervezet tipikus válasza az élősködőkre, hanem éppen hogy megnyugtatják a gazda immunrendszerét. A saját túlélésük érdekében igyekeznek a gazdaszervezetet minél egészségesebben tartani.

Kiderült, hogy egy adott populációban 10 évvel a higiénés körülmények javulása és a féregtelenítés eredményeképpen ugrásszerűen megnőtt az IBD-esetek száma. Weinstock az alábbi hipotézist állította fel: hosszas közös fejlődés során az emberi immunrendszer, ahhoz, hogy jól működjék, függővé vált a bélférgektől.

– A higiéné jobbá tette az életünket – mondja Weinstock –, de miközben néhány betegséget megelőzhetünk vele, olyan tényezőket is kiiktatunk, amelyet fontosak egészségünk szempontjából.

Egérkísérletekben bebizonyosodott, hogy a szervezetbe „visszatelepített” bélférgek több betegséget, így az asztmát, az 1. típusú diabéteszt, a sclerosis multiplexet és az IBD-t is gyógyítják.

Két kísérletsorozatot is végeztek embereken, és a 29 Crohn-betegből 23 pozitívan reagált a férgek jelenlétére.

Jelenleg több országban is folynak vizsgálatok, hogy a Trichuris suis nevű, sertésekben tenyésző bélféreggel autoimmun eredetű betegségeket gyógyítsanak, mint pl. a sclerosis multiplex, a Crohn-betegség, a szénanátha, az asztma és a különféle ételallergiák.

Híres Crohn-betegek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bővebben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

researchers find Viagra could be a remedy

bowel disease

Ajánlott oldalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A témával foglalkozó könyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dr. Kovács Ágota: Gyulladásos bélbetegségek(Kiadó: SpringMed Kiadó, Oldalszám: 102, ISBN 978-963-9456-88-4. Kiadás éve: 2006)
  • Dr. Telegdy László — Nógrádi Katalin:Hasznos tanácsok bélbetegeknek(Kiadó: B+V, Oldalszám: 128, ISBN 978-963-7746-88-9. Kiadás éve: 2002)
  • Dr. Jávor Tibor — Dr. Moser Györgyné:A bélbetegségek és étrendi kezelésük(Kiadó: Golden Book, Oldalszám: 144, ISBN 978-963-8232-93-9. Kiadás éve: 2002)
  • Dr. Újszászy László: Hasfájás, puffadás - irritábilis bél szindróma?(ISBN 978-963-9695-60-3, SpringMed Kiadó, 2008)