Boros Gábor (filozófiatörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kempi (vitalap | szerkesztései) 2020. augusztus 13., 04:35-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Nemzetközi tudományos együttműködés: Korr.)
Ez a szócikk a filozófiatörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Boros Gábor (egyértelműsítő lap).
Boros Gábor
SzületettBoros Gábor
1959. július 13. (64 éves)
Tata
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar magyar
Foglalkozásafilozófiatörténész
tanszékvezető egyetemi tanár
KitüntetéseiSzéchenyi-díj (2009)
A Wikimédia Commons tartalmaz Boros Gábor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Boros Gábor (Tata, 1959. július 13. –) Széchenyi-díjas filozófiatörténész, az MTA doktora, az ELTE BTK Újkori és Jelenkori Filozófiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. Az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskola törzstagja, a SZTE Málnási Bartók György Filozófia Doktori Iskola témavezetője.

Életpályája

Id. Boros Gábor és Gál Vilma házasságából született. Felsőfokú tanulmányokat az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatott filozófia-magyar szakon (1979–1984). A végzés után három évig TMB-ösztöndíjas volt az ELTE II. sz. Filozófia Tanszékén, majd kinevezték tanársegédnek, később adjunktusnak az ELTE Filozófiatörténet Tanszékre, ahol hamarosan újjászervezte a középkori filozófia oktatását.

1990-ben védte meg filozófia tudományból kandidátusi disszertációját, ezt követően docensi beosztásba került. 1993-ban megszervezte az egyetemi Spinoza-kört, majd ennek nyomán azt a 17. századi kutatócsoportot, amelyet a fő hazai kutatásfejlesztési alapítványok – OTKA, Felsőoktatási Pályázatok Irodája, OKTK – támogatnak.

1998-ban habilitált, 2003-ban védte meg MTA doktori disszertációját, filozófia tudományból.[1] 2006 szeptember 1. óta egyetemi tanári beosztásban dolgozik, fél évig (1995/96. 1. félév) a Logika Tanszéket vezette, 2000. szeptember óta az Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszék megbízott, majd megválasztott tanszékvezetője.

1994–1997 közt a Miskolci Egyetem Filozófiatörténet Tanszéken is tartott előadásokat, 2001 óta pedig a Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszéken. A doktori iskolákban témavezetése alatt 3 fő érte el a PHD fokozatot (2011).

Kutatási és oktatási területe

A 17. század filozófiája, filozófusok (René Descartes, Baruch Spinoza), s az érzelmek szerepe filozófiai nézőpontból az etikában, a politikában és a művészetekben. A 17-18. századi filozófia története; az érzelmek filozófiája körében Magyarországon úttörő jelleggel tart kurzusokat.

Nemzetközi tudományos együttműködés

Az 1990-es években főleg német nyelvterületeken tett tanulmányutakat, vett részt konferenciákon és volt meghívott előadó. 1993-ban hat hónapig volt Jan Patocka Junior Visiting Fellow a bécsi Institut für die Wissenschaften vom Menschenben. 1994-ben Mellon ösztöndíjjal járt a wolfenbütteli Herzog August Bibliothek-ban. A Mellon-ösztöndíj óta folyamatosan részt vesz itteni szimpozionokon; 2001 júliusában maga szervezte meg azt a konferenciát, amelyen magyar, német, belga és kanadai kutatók elemezték a hellenizmus hatását a kora újkori filozófiára.

1997-ben elnyerte a Széchenyi Professzori Ösztöndíjat. 1999 májusában Dijonban az Université de Bourgogne Filozófia Intézetében tartott vendégprofesszori kurzust. Magyar, francia, holland és osztrák kutatók részvételével szervezte meg 1999 őszén Budapesten Az ész és az affektusok százada című konferenciát.

A 2000-es években számos nyugat-európai, amerikai, közel-keleti, ausztráliai város egyetemein, filozófiai intézeteiben tartott előadásokat kutatási területéről, köztük Berlinben (Humboldt-Egyetem, Freie Universität), Wolfenbüttelben (Herzog August Bibliothek), Lipcsében (Spinoza-Kongresszus), Wuppertalban (Wuppertali Egyetem), Bonnban (a Német Filozófiai Társaság kongresszusán), Essenben (ESEMP-kongresszus), Párizsban (Descartes-Kongresszus, francia-magyar filozófus-találkozók), Dijonban (Université de Bourgogne), Poitiers-ban (Poitiers-i Egyetem), Rotterdamban (Erasmus Egyetem), Nijmegenben (Radboud Egyetem), Leuvenben (Katolikus Egyetem), Torontóban (Descartes-konferencia), Jeruzsálemben (Spinoza 2000 kongresszus), Kolozsvárott (Babeș–Bolyai Tudományegyetem), Nagyváradon (Partiumi Keresztény Egyetem), Sydney-ben (ISIH-kongresszus a University of Sydney és a University of New South Wales szervezésében), Montréalban (Leibniz-konferencia), New Yorkban (City University of NY, Graduate Center; APA Eastern Division, Annual Meeting 2009), Seattle-ben (George Washington Egyetem).

Családja

1982-ben nősült, felesége Jakab Edit, házasságukból egy fiúgyermek született.

Művei (válogatás)

Kötetek

  • Heilsfragment. Rekonstruktion der Spinozanischen Ethik; MTA Filozófiai Intézet, Bp., 1990 (Doxa library)
  • Spinoza és a filozófiai etika problémája, Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1997, ISBN 963 7978 78 x, 244 p.[2]
  • René Descartes. Budapest : Áron, 1998. 322 p.[3]
  • Ész és szenvedély. Filozófiai tanulmányok a XVII-XVIII. századról; szerk. Boros Gábor; Áron, Bp., 2002
  • A mozgástörvényektől Isten értelmi szeretetéig. A morális univerzum kitágulása a mechanikai filozófiában. Budapest : Áron, 2003. 296 p.[4]
  • Leibniz gyakorlati filozófiája. Máriabesnyő-Gödöllő : Attraktor, 2009. 167 p.
  • Descartes és a korai felvilágosodás; Áron, Bp., 2010
  • A szeretet, szerelem filozófiája. Szisztematikus-történeti tanulmányok; ELTE Eötvös, Bp., 2014
  • Szenvedély, szerelem, narrációk. Filozófiai és pszichológiai tanulmányok; ELTE Eötvös, Bp., 2014 (Világosság könyvek)

Szerkesztések

  • Methoden der Forschung und die Wahrheit des Geschichtlichen. Festschrift für Gyula Munkácsy den Sechzigjährigen; szerk. Boros Gábor; MTA Filozófiai Intézet, Bp., 1989
  • Spinoza-tanulmányok; szerk. Boros Gábor; Áron, Bp., 1994 (Tények és érvek)
  • Kortársunk, Descartes; szerk. Boros Gábor, Schmal Dániel; Áron, Bp., 2000
  • Individuum, közösség és jog Spinoza filozófiájában; szerk. Boros Gábor; Áron, Bp., 2000
  • Wolfgang Röd: Hagyomány és újítás a filozófiában. Budapest: Áron, 2003., 386 p.
  • A szubjektum problémája. Kortárs fenomenológiai tanulmányok; szerk. Boros Gábor, Ullmann Tamás; Tudástársadalom Alapítvány, Csömör, 2004 (Világosság könyvek)
  • Politikai teológia történeti perspektívában. Filozófia, politika, teológia a XVII-XVIII. században; szerk. Boros Gábor; Tudástársadalom Alapítvány, Csömör, 2006 (Világosság könyvek)
  • A XVII. századi filozófia antológiája; szerk. Boros Gábor; Áron, Bp., 2006
  • Filozófia; főszerk. Boros Gábor; Akadémiai, Bp., 2007 (Akadémiai kézikönyvek)
  • The concept of love in 17th and 18th century philosophy; szerk. Boros Gábor, Herman De Dijn, Martin Moors; Eötvös University Press–Leuven University Press, Bp.–Leuven, 2007
  • Reneszánsz filozófia Ficinótól Campanelláig. Budapest : Tudástársadalom Alapítvány – Német-Magyar Filozófiai Társaság, 2009. (Világosság Könyvek – NMFT Közlemények 4. szám)
  • Fischer Antal – Anton Fischer élete és a Bécsi Kör filozófiájához fűződő kapcsolata; szerk. Boros Gábor; NMFT, Bp., 2009 (Mitteilungen der Deutsch-Ungarischen Gesellschaft für Philosophie)
  • A hetvenes évek filozófiai lehetőségei és valósága; szerk. Boros Gábor; L'Harmattan–NMFT, Bp., 2010 (NMFT közlemények)
  • A korai felvilágosodás filozófiai antológiája; szerk. Boros Gábor, Gulyás Péter, Szalai Judit; Áron–Brozsek, Bp., 2011
  • Az érzelmek filozófiája. Szisztematikus-történeti tanulmányok; szerk. Boros Gábor, Szalai Judit; L'Harmattan–NMFT, Bp., 2011 (Dasein könyvek)
  • Filozófia, tudás, szociológia. Előadások Berlinben és Budapesten; szerk. Boros Gábor, Olay Csaba, Tilmann Reitz; NMFT, Bp., 2012 (A Német-Magyar Filozófiai Társaság közleményei)

Tudományos közlemények

  • Hobbes, Spinoza és a politikai teológia. in: Kellék 17. szám (2001) 81-124.
  • Descartes, Molière, Heidegger – a szeretet mechanikai paradigmája. in: Pro Philosophia Füzetek, 35., 89-102.
  • Nyelv és ész Locke és Leibniz morálfilozófiai vitájában in: Neumer Katalin (szerk.): Nyelvfilozófia Locke-tól Kierkegaard-ig. Budapest: Gondolat, 2004., 45-56. o.

Tudományos tisztségek (válogatás)

  • MTA TMB Filozófiai Bizottságának tagja (1994-95);
  • Bolyai-ösztöndíj kuratóriumának tagja 2003. óta;
  • MTA Filozófiai Bizottság tagja 2002 óta, 2006-tól közgyűlési doktorképviselő;
  • MAB Nyelvészeti és Filozófiai Albizottságának társelnöke (2004-06);
  • A cogito-díj kuratóriumának tagja 2004. óta;
  • OTDK Filozófia zsűri elnöke 2004 óta;
  • MTA II. Osztály Filozófiai Bizottságának elnöke 2009. május óta

Társasági tagság (válogatás)

  • Magyar Filozófiai Társaság 1995 októbertől elnökségi tag (közben 1995 októbertől 1996 októberig a Filozófiatörténeti szakosztály titkára);
  • A Német-Magyar Filozófiai Társaság elnöke 2007 óta;
  • Tagja több nemzetközi filozófiai társaságnak, köztük a hágai székhelyű Het Spinoza-Huis társaságnak, a Deutsche Spinoza-Gesellschaftnak, az Allgemeine Deutsche Gesellschaft für Philosophie-nak és az International Society for Intellectual History-nak.

Díjak, elismerések (válogatás)

Jegyzetek

  1. ↑ Az MTA doktora tudományos cím birtokosai tudományterületek szerint[halott link]
  2. ↑ Recenzió: Losonczi Péter: Principia philosophiae Benedicti de Spinoza ordine analytico explicata in: Pannonhalmi Szemle, V/3 (1997) 124-129.
  3. ↑ Recenzió: Bednanics Gábor: Az ambivalenciák filozófusa in: Iskolakultúra, IX. (1999) 101-104. o
  4. ↑ Recenzió: Kistüttősi Gyula: A mechanikus világkép társadalomformáló hatása in: Magyar Tudomány, 169 (2008), 894-899. o.

Források

  • Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza, főszerk. Hermann Péter, I–II, Budapest, Greger-Biográf, 1999, ISSN 1215-7066 – Boros Gábor szócikkét lásd I. köt. 218. o.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Boros_Gábor_(filozófiatörténész)&oldid=22944023”