Aragóniai Izabella urgelli grófné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen CommonsDelinker (vitalap | szerkesztései) 2017. október 16., 14:57-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Robot: Aragon_Arms.svg cseréje a következőre: Aragon_arms.svg (requested by CommonsDelinker: [[:c:COM:FR|Fil…)
Ez a szócikk az urgelli grófnéról szól. Hasonló címmel lásd még: Aragóniai Izabella (egyértelműsítő lap).
Aragóniai Izabella
Aragóniai Izabella (Erzsébet)
Urgelli Grófság grófnéja
Isabel d'Aragó
Uralkodási ideje
1408. június – 1413. október 31.
ElődjePalaiologina Margit
UtódjaAlburquerquei Eleonóra
Àger Algrófság algrófnéja
Isabel d'Aragó
Uralkodási ideje
1408. június – 1413. október 31.
ElődjePalaiologina Margit
UtódjaAlburquerquei Eleonóra
Antillón Báróság bárónéja
Isabel de Aragón/Isabel d'Aragó
Uralkodási ideje
1408. június – 1413. október 31.
ElődjePalaiologina Margit
UtódjaAlburquerquei Eleonóra
Aragóniai Királyság főkormányzónéja
Isabel de Aragón/Isabel d'Aragó
Uralkodási ideje
1409. augusztus 5. – 1412
Életrajzi adatok
UralkodóházBarcelonai-ház
Született1380
Barcelona, Katalónia
Elhunyt1424. január 28. (44 évesen)
Alcolea de Cinca, Aragónia
ÉdesapjaIV. (Szertartásos) Péter aragón király (1319–1387)
ÉdesanyjaFortià Szibilla bárónő (1350/55–1406)
Testvére(i)
HázastársaII. Jakab urgelli gróf (1380–1433)
Gyermekei1. Izabella (Erzsébet) (1409–1443)
2. Fülöp (1410/11–1422)
3. Eleonóra (1414–1438 után)
4. Johanna (1415–1455)
5. Katalin (1415 után–1424 előtt)
A Wikimédia Commons tartalmaz Aragóniai Izabella témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Aragóniai Izabella (Barcelona, Katalónia, 1380 – Alcolea de Cinca, Aragónia, 1424. január 28.), katalánul: Isabel d'Aragó, spanyolul: Isabel de Aragón, a neve a katalánban és a spanyolban valójában az Erzsébet megfelelője, születése jogán aragón királyi hercegnő, a házassága révén Urgell (spanyolul: Urgel) grófnéja, Àger[1] algrófnéja, Antillón, Alcolea de Cinca és Fraga bárónéja.[2] A Barcelonai-ház aragón királyi főágának a tagja.

Élete

IV. (Szertartásos) Péter aragón királynak és negyedik feleségének, Fortià Szibillának az egyetlen nagykorúságot megért gyermeke.

Izabella hercegnő részt vett a sógornőjének, Luna Mária aragón királynénak 1399. április 22-ei koronázásán, amely kedden a Szent György napi ünnepségek keretében zajlott le Aragónia fővárosában, Zaragozában kilenc nappal Izabella bátyjának, Idős Mártonnak a koronázása után, akit április 13-án koronáztak meg. A királyné koronázásán a királyi családból jelen volt még a királyné édesanyja, Brianda d'Agoult lunai grófné, Izabella elsőfokú unokatestvére, Aragóniai Jolán címzetes nápolyi királyné és Anjou hercegnéje, aki Izabella másik bátyjának, I. (Vadász) János aragón királynak volt a kisebbik lánya, valamint Prades Margit, Idős Márton későbbi felesége is. A szertartáson Aragóniai Jolán, Anjou hercegnéje vitte a koronát, Izabella infánsnő vitte a jogart, és egy nemes hölgy, Guiomar úrnő vitte az országalmát.[3]

Már az előző évben, 1398-ban felmerült Izabella neve egy lehetséges házassági terv részeként I. (Durazzói) László nápolyi királlyal, mely tárgyalás évekre elhúzódott, és 1401-ben kiegészült azzal az elképzeléssel, hogy Izabellánál 4-6 évvel idősebb unokaöccse, bátyjának, Idős Mártonnak a fia, az I. Mária szicíliai királynő halálával megözvegyült Ifjú Márton szicíliai király vegye feleségül László király nővérét, Durazzói Johanna nápolyi királyi hercegnőt, a későbbi II. Johanna királynőt. Ez az elképzelés egy kettős házasság reményét is kecsegtette, és a két Szicília közötti békekötés lehetőségét rejtette magában, hiszen a szigeten fel-felobbanó lázadások szításában László király amúgy is élen járt. Végül mindkét házassági tárgyalás végül zsákutcába jutott, mivel a két szicíliai udvar más-más pápát támogatott: Nápoly és László király a római pápát, míg Palermo és Ifjú Márton az avignoni (ellen)pápát.[4]

Izabella ezután 1407. július 29-én Valenciában feleségül ment II. Jakab (1380–1433) urgelli grófhoz, II. Péter urgelli grófnak és Palaiologina Margit montferrati őrgrófnőnek, II. János montferrati őrgróf és I. Izabella címzetes mallorcai királynő[5] lányának a fia volt. II. Jakab Ifjú Márton aragón trónörökös és szicíliai király halálával 1409-ben lehetséges (prezumptív) aragón trónörökössé vált, hiszen Idős Márton király után ő lett a Barcelonai-ház soron következő feje.

Izabella lánya, Johanna rövid ideig jegyben járt II. János ciprusi királlyal, a házasság azonban végül nem jött létre.

Gyermekei

Jegyzetek

  1. ↑ A katalóniai település hivatalos katalán elnevezése Àger, spanyolul: Ager.
  2. ↑ Antillón, Alcolea de Cinca és Fraga települések az aragóniai Huesca tartományban találhatók.
  3. ↑ Lásd Miron (1913: 251–253).
  4. ↑ Lásd Fodale (1999: 314).
  5. ↑ Mallorcai Izabella királynő III. Jakab mallorcai király és Konstancia aragón infánső lánya és IV. Jakab mallorcai király nővére.

Források

  • Die Könige von Aragón, Grafen von Barcelona 1387–1410 a. d. H. Barcelona, 1387–1394 Herzoge von Athen und (/1391) Neopatras, 1401–1410 auch Könige von Sizilien, In: Detlev Schwennicke (Hrsg.): Europäschen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 72., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
  • Miron, E. L.: The Queens of Aragon: Their Lives and Times, London, Stanley Paul & Co, 1913. URL: Lásd További információk
  • Fodale, Salvatore: Blanca de Navarra y el gobierno de Sicilia, Príncipe de Viana 60, 311–321, 1999. URL: Lásd További információk

További információk

Előző
Palaiologina Margit 		Urgell grófnéja
1408 – 1413 		Következő
Alburquerquei Eleonóra
Előző
Palaiologina Margit 		Àger algrófnéja
1408 – 1413 		Következő
Alburquerquei Eleonóra
Előző
– 		Aragónia főkormányzónéja
1409 – 1412 		Következő
–
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Aragóniai_Izabella_urgelli_grófné&oldid=19239253”