Aragónia
| Aragónia | |||
.png&filetimestamp=20061004125655) |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Spanyolország |
||
| Tartományai | Zaragoza Huesca Teruel |
||
| Székhely | Zaragoza | ||
| Elnök | Marcelino Iglesias Ricou | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 217 514 fő +/- | ||
| Népsűrűség | 26 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 47 719 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Aragónia weboldala | |||
Aragónia Spanyolország egyik autonóm közössége. Területe nagyrészt az Ebro-medencében fekszik, amit északon a Pireneusok, délnyugaton a Meseta külső pereme fog közre. A Földközi-tenger felé a Katalóniai-hegység zárja le le.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzata
Egyhangú dombvidék, kissé komor jelleggel, körös-körül hegyek övezik. Tájai:
- Felső-Aragónia: a Pireneusok hegyei magasodnak itt. Lélegzet elállító táj mélyen bevágott völgyekkel, kis falvakkal.
- Ebro-medence: régen tengeröböl volt, mely aztán feltöltődött. Teraszosan épült ki, magas sótartalmú talajjal, elsztyeppésedett területekkel.
- Alsó-Aragónia: az Ebro-völgye szélén dombos vidék emelkedik (Piedra, Daroca, Alcaniz) szőlőhegyekkel és olivaföldekkel. Jellemzőek a sziklaszirtekre épült függőfalvak. Része a Montes Universales: Teruel magasföldjei tartoznak ide, itt ered pár folyó: a Guadalquivir, a Turia, a Júcar és a Tajo.
[szerkesztés] Éghajlata
A tartomány klímája kontinentális, rendkívül száraz nyárral, melyben a fojtogató, forró calina (ún. szárazlégköri homály) telepszik rá a szürkés síkságokra.
[szerkesztés] Történelem
A kisebb Navarrával együtt alakított közös királyságot. Innen indult el az ibériai földek keresztény visszahódítása az araboktól, a reconquista.
Miután 1137-ben dinasztikus módon egyesült Katalóniával, a Barcelonai-ház uralma alatt Európa, és különösen a Mediterráneum egyik nagyhatalmává vált. Birtokolta a Baleár-szigeteket, Korzikát, Szardíniát, egy ideig hozzá tartozott a Nápolyi Királyság és vele Szicília, Athén környéke Görögországban, kisebb területek Észak-Afrikában a Barbár-parton és Dél-Franciaországban; ide értve Montpellier városát is. Területének szétdaraboltsága miatt azonban soha nem válhatott egységes birodalommá; mindvégig kisebb, többé-kevésbé önálló királyságok laza, dinasztikus szövetsége maradt.
[szerkesztés] Magyar vonatkozások
Az Árpád-ház és az Aragón Korona között két dinasztikus házasság köttetett a 11. és a 12. században. Tiszta Alfonz lánya, Konstancia III. Béla fiához, a későbbi Imre királyhoz (1204-1205) ment hozzá 1198-ban. A II. András első feleségétől, Courtenay Jolántától született Jolánta pedig I. (Hódító) Jakab felesége lett 1235-ben. Ez utóbbi frigyhez kapcsolódik egy irodalmi alkotás. A 14. században született Magyarország királyának leánya (La filla del rei D'Hongria) című középkori katalán nyelven íródott legendát Jolánta Barcelona-ba érkezése ihlette meg. Aragónia volt az egyetlen olyan spanyol terület, amelyet magyar uralkodó felkeresett: Luxemburgi Zsigmond király látogatott ide a konstanci zsinat idején a királyi párhoz.
Lásd még: Aragónia uralkodói
[szerkesztés] Népesség
A terület ritkán lakott, csekély számú településsel, és ezek is a folyó partján fekszenek. Székhelye Zaragoza egy huertán fejlődött ki, mandula, olajbogyó, füge és bor terem itt.
Jelentős városai:
- Zaragoza a tartomány fővárosa.
- Huesca a Pireneusok lábánál fekszik páratlanul szép természeti környezetben.
- Teruel városa hosszú ideig arab uralom alatt állt, a mudéjár építészet példáival hívja fel magára a figyelmet. Különösen székesegyháza, továbbá a San Martín, a San Pedro és a Salvador templom kiemelkedő.
[szerkesztés] Közigazgatás
[szerkesztés] Tartományok
Tartományainak (provincia) száma három.
- Zaragoza tartomány – közigazgatási székhelye: Zaragoza,
- Huesca tartomány – közigazgatási székhelye: Huesca,
- Teruel tartomány – közigazgatási székhelye: Teruel.
[szerkesztés] Járások
Járásainak (comarcas) rendszere:
Aragónia összesen 33 járásból áll.
[szerkesztés] Gazdaság
Aragóniában a só- és gipsztartalom miatt terméketlen a talaj. A félsivatag- sztyepp jellegű tájon főleg silány juhlegelőket találunk. Gabonát és zöldségeket a folyók, főként az Ebro és a Segre partvidékén termesztenek. Öntözésre csak az Ebro vonalát követő, 90 km hosszú Császár-csatorna alkalmas. Öntözéses mezőgazdasága és állattenyésztése mellett az élelmiszeripar és a bányászat ad megélhetést lakóinak.
[szerkesztés] Források
- Spanyol Wikipédia (közigazgatási táblázat)
- Baedeker Spanyolország (Ikon Kiadó Kft., Bp. 1992.) ISBN 963-7948-14-7
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||||
.svg&filetimestamp=20111005230550){kind=small}
