Ugrás a tartalomhoz

„Covid19-vakcina” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
69. sor: 69. sor:
=== Engedélyezett vakcinák ===
=== Engedélyezett vakcinák ===


{| class="wikitable sortable mw-collapsible toptextcells"
{| class="wikitable sortable"
|-
|-
! Vakcina neve
! Vakcina neve
! Technológia
! Technológia
! Hatékonyság
! !! Engedélyezve
! Engedélyezve
|-
|-
| '''[[Pfizer–BioNTech COVID-19 vakcina]]'''{{wd|Q97154240}}<br />(Tozinameran, Comirnaty, BNT162b2)<br />[[BioNTech]], [[Pfizer]], [[Fosun Pharma]]
| '''[[Pfizer–BioNTech COVID-19 vakcina]]'''{{wd|Q97154240}}<br />(Tozinameran, Comirnaty, BNT162b2)<br />[[BioNTech]], [[Pfizer]], [[Fosun Pharma]]
| [[MRNS vakcina|RNS vakcina]]<ref name="nature-000005">{{Internetquelle |url=https://www.nature.com/articles/d41587-020-00005-z |titel=The pandemic pipeline |werk=nature.com |datum=2020-03-20 |abruf=2020-03-23 |sprache=en}}</ref>
| [[MRNS vakcina|RNS vakcina]]<ref name="nature-000005">{{Internetquelle |url=https://www.nature.com/articles/d41587-020-00005-z |titel=The pandemic pipeline |werk=nature.com |datum=2020-03-20 |abruf=2020-03-23 |sprache=en}}</ref>
| 95%.<ref name="BNT162b2 Vaccine">{{cite journal |vauthors=Polack F, Thomas S, Kitchin N, Absalon J, Gurtman A, Lockhart S, Perez J, Marc F, Moreira E, Zerbini C, Bailey R, Swanson K, Roychoudhury S, Koury K, Li P, Kalina W, Cooper D, Frenck R, Hammitt L, Tureci O, Nell H, Schaefer A, Unal S, Tresnan D, Mather S, Dormitzer P, Sahin U, Jansen K, Gruber W|display-authors=6 |title= Safety and Efficacy of the BNT162b2 mRNA Covid-19 Vaccine|journal=New England Journal of Medicine |date=December 2020 |volume=383 |issue=27 |pages=2603–2615 |doi= 10.1056/NEJMoa2034577|pmid=33301246 |pmc=7745181 |doi-access=free}}</ref><ref>{{cite report| url=https://www.fda.gov/media/144337/download | format=PDF | title=FDA Review of Efficacy and Safety of Pfizer-BioNTech COVID-19 Vaccine Emergency Use Authorization Request | website=U.S. [[Food and Drug Administration]] (FDA) | date=10 December 2020 | access-date=11 December 2020}} {{PD-notice}}</ref>
|
| [[Európai Unió|EU]] és 20 ország
| [[Európai Unió|EU]] és 20 ország
|-
|-
| '''[[Moderna COVID-19 vakcina]]'''{{wd|Q87775025}}<br />(MRNA-1273)<br />[[Moderna]], [[National Institute of Allergy and Infectious Diseases|NIAID]], [[Biomedical Advanced Research and Development Authority|BARDA]], [[Coalition for Epidemic Preparedness Innovations|CEPI]]
| '''[[Moderna COVID-19 vakcina]]'''{{wd|Q87775025}}<br />(MRNA-1273)<br />[[Moderna]], [[National Institute of Allergy and Infectious Diseases|NIAID]], [[Biomedical Advanced Research and Development Authority|BARDA]], [[Coalition for Epidemic Preparedness Innovations|CEPI]]
| [[MRNS vakcina|RNS vakcina]]
| [[MRNS vakcina|RNS vakcina]]
| 94.1%.<ref name="mRNA1273 Vaccine">{{cite journal |vauthors=Baden L, Essink B, Kotloff K, Frey S, Novak R, Diemert D, Spector S, Rouphael N, Creech B, McGettigan J, Khetan S, Segall N, Solis J, Brosz A, Fierro C, Schwartz H, Neuzil K, Corey L, Gilbert P, Janes H, Follmann D, Marovich M, Mascola J, Polakowski L, Ledgerwood J, Graham B, Bennett H, Pajon R, Knightly C, Leav B, Deng W, Zhou H, Sahly H, Han S, Ivarsson M, Miller J, Zaks T|display-authors=6 |title= Efficacy and Safety of the mRNA-1273 SARS-CoV-2 Vaccine|journal=New England Journal of Medicine |date=December 2020 |doi= 10.1056/NEJMoa2035389|pmid=33378609 |doi-access=free}}</ref>
|
| EU és 5 ország
| EU és 5 ország
|-
|-

A lap 2021. január 25., 02:42-kori változata

A SARS-CoV-2 humán koronavírus fertőzése ellen védettséget biztosító Pfizer-BioNTech oltóanyag egy mRNS alapú vakcina

A COVID–19 vakcina egy védőoltás, amelyet a 2019–2020-as világjárványt okozó koronavírus, a SARS-CoV-2 ellen kellett kifejlesztenie a gyógyszergyártóknak. A világjárványt okozó SARS-CoV-2 koronavírus a COVID–19 betegség előidézője, ami az emberi szervezetben súlyos kétoldali szövetközi tüdőgyulladással[m 1] és szövődményekkel együttjáró kóros állapot is lehet.[1] A járvány halálos áldozatainak száma 2021. január 1-én meghaladta az 1 822 000 főt.[2][3]

A védőoltások fejlesztése már a vírus 2020. januári azonosítását követő órákban[4] megkezdődött, végül az elsőként elkészült hatóságilag elfogadott biztonságos vakcina 2020 decemberében vált elérhetővé.

2020. április elején több, mint 60 vakcinajelölt állt fejlesztés alatt; 3 ezek közül már a klinikai[m 2] vizsgálatok szakaszában, további 60 pedig a preklinikai[m 3] szakaszban járt.[5]

2020. december 8-án a 90 éves Margaret Keenan brit állampolgár volt az első ember, aki a koronavírus fertőzéssel szemben védettséget biztosító vakcinát közvetlenül a klinikai engedélyezés után megkapta.[6][7] Ez volt az első klinikailag engedélyezett COVID-19 vakcina, amelynek kifejlesztéséhez a Szegedről indult Karikó Katalin évtizedes mRNS-kutató munkája és szabadalma kellett. A szabadalom alapján a BioNTech és a Pfizer elsőként tudott előállítani a COVID-19 betegséget okozó SARS-CoV-2 koronavírus ellen egy mRNS vakcinát.[8] Ez lett az első vakcina, amely elnyerte a WHO jóváhagyását.[9] Magyarországon elsőként december 26-án a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének osztályvezető főorvosa, Szlávik János oltotta be egyik páciensét az újtípusú, kórokozóval kapcsolatos genetikai információt tartalmazó mRNS vakcinával.[10]

Korábbi erőfeszítések a koronavírus vakcina érdekében

Különböző megközelítések a SARS-CoV-2 elleni vakcinajelöltek kifejlesztéséhez
Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Számos vakcinát készítettek állatok részére a koronavírus okozta különféle megbetegedések ellen, ideértve a fertőző légcsőhurut vírust madaraknál, valamint a kutya- és macska-koronavírust.

A korábbi erőfeszítések a Coronaviridae családjába tartozó súlyos akut légúti szindrómát (SARS) és a közel-keleti légúti szindrómát (MERS) okozó, emberekre ártalmas koronavírusokat célozták meg. A SARS és MERS elleni vakcinákat állatokon tesztelték. 2020 elején nem létezett olyan gyógymód vagy védőoltás, amely mind biztonságosnak, mind hatékonynak bizonyulna az embereknél. A 2005-ben és 2006-ban kiadott kutatási dokumentumok szerint a SARS elleni új vakcinák és gyógyszerek azonosítását és fejlesztését a kormányzatok és közegészségügyi szervek elsődleges feladatuknak tekintik világszerte.

A MERS ellen sincs bizonyítottan hatásos vakcina. Amikor ez a vírus elterjedt, úgy gondolták, hogy a meglévő SARS kutatás hasznos alapot nyújthat az oltóanyagok és terápiák kifejlesztéséhez a MERS-CoV fertőzés ellen.

2016-ban a vakcinajelöltek klinikai vizsgálatokra vártak.

Erőfeszítések 2020-ban

Az emberi szervezetet antitestek termelésére ösztönöző, az immunválaszt előidéző három különböző mechanizmus[11]

2019 végén a WHO által később COVID–19 névre keresztelt betegség okozójaként azonosításra került az először Kínában izolált SARS-CoV-2 humán koronavírus. 2020-ban kitört a COVID–19 pandémia és a fertőző kórokozó világszerte elterjedt. Ez vezetett a vakcina kifejlesztésére irányuló jelentős kutatási befektetésekhez.

Számos szervezet használja a közzétett genomokat a SARS-CoV-2 koronavírus ellen ható lehetséges védőoltásának kifejlesztésére.

  • A fejlesztésen dolgozó szervezetek közé tartozik a Kínai Járványvédelmi- és Megelőzési Központ, a Sanghaji Keleti Kórház, a hongkongi és más egyetemek, mint például a St. Louis-ban található Washington Egyetem.
  • Három vakcina projektet támogat az Epidémiára való Felkészültséggel Kapcsolatos Innovációk Koalíciója (CEPI), ideértve a Moderna, Inovio Pharmaceuticals biotechnológiai vállalatok és a Queensland-i Egyetem projektjeit.
    • Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete (NIH) közösen dolgozik a Modernával egy olyan vakcina kifejlesztésén, melynek tüskéje megegyezik a koronavírus felületével. Az embereken végzett kísérleteket 2020 márciusában tervezik megkezdeni.
    • Az Inovio Pharmaceuticals egy kínai vállalattal együttműködve egy DNS-en alapuló oltóanyagot fejleszt ki, az emberi klinikai kísérleteket 2020 nyarára tervezik az északi féltekén.
    • Ausztráliában a Queensland-i Egyetem egy olyan molekuláris bilincs vakcina lehetőségét vizsgálja, amely az immunreakció stimulálása érdekében genetikailag módosítaná a vírusos proteineket.
  • Kanadában a Nemzetközi Vakcina Központ (VIDO-InterVac) és a Saskatchewan-i Egyetem szövetségi finanszírozást kapott egy vakcina kifejlesztéséhez, az állati kísérleteket 2020. márciusára tervezik.

2020. január

  • 2020 januárjában a Janssen Pharmaceutical Companies olyan fejlesztésbe kezdett, amely a kísérleti Ebola vakcinájukkal megegyező technológiát használja fel. A következő hónapban az amerikai Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Tanszék Biogyógyászati Fejlett Kutatási és Fejlesztési Hatósága (BARDA) bejelentette, hogy együttműködne a Janssen, később pedig a Sonofi Pasteur vállalatokkal egy vakcina kifejlesztésén. A Sonofi korábban már dolgozott egy SARS elleni vakcinajelöltön, és állítása szerint hat hónap alatt várható egy olyan szer megjelenése, amelyet 12-18 hónapon belül lehetne tesztelni embereken. Janssen a Vaxart biotechnológiai vállalattal közösen egy szájon át adható szer fejlesztésén dolgozik.
  • A Bolgár Micar21 biotechnológiai vállalat az elmúlt négy évben egy általános koronavírus vakcinán dolgozott, és bejelentette hogy ezen kutatások alapján 2020 közepén megkezdi a SARS-CoV-2 klinikai kísérleteit.

2020. február

  • Február 26-án, a Nemzeti Allergia és Fertőző Betegségek Intézetének (National Institute of Allergy and Infectious Diseases, NIAID) egészségügyi tisztviselője kijelentette, hogy legalább másfél évbe fog telni egy koronavírus elleni vakcina kifejlesztése.
  • Február 27-én a Folding@home (egy megosztott számítástechnikai projekt, amely önkéntes számítógépes forrásokat használ a betegség kutatásához) bejelentette hogy olyan számítógépes szimulációk segítségével folytatja a vakcina kifejlesztését, amelyek modellezik a SARS-CoV-2 tüskefehérjéit.

2020. március

  • Az Emergent Biosolutions a Novavax Inc. céggel társulva dolgozik egy vakcina kifejlesztésén és legyártásán. Az Emergent a vakcináját az egyik Maryland-i létesítményében fogja gyártani a Novamax által kifejlesztett technológia alapján. A partnerek az előzetes klinikai tesztek és az 1. fázisú klinikai kísérletek elvégzését 2020 júliusára tervezik. Az Emergent petíciót nyújtott be a szövetségi kormány biogyógyászati fejlett kutatás és fejlesztés hatóságának (BARDA), hogy őket válasszák a projekthez. Az Emergent egy olyan gyógymód kifejlesztésén is dolgozik, amelynél a COVID–19-ből kigyógyult emberek vérplazmáját használná forrásként.
  • Március 12-én India egészségügyi minisztériumának tisztviselője a Púnában található Nemzeti Virológiai Intézetből kijelentette, hogy sikeresen izoláltak 11 koronavírus törzset, és hogy még a leggyorsabb esetben is legalább másfél-két évbe telne egy vakcina kifejlesztése.
  • Március 16-án megkezdődött a klinikai vizsgálata a Moderna mRNA-1273 jelű vakcinájának.[12][13] A védőoltást 45 egészséges felnőttön viszgálják biztonság és immunogenicitás szempontjából,[14] az első eredményeket pedig nyár elejére várják.[15] Mivel azonban az ilyen mRNS-alapú vakcinák újdonságnak számítanak és ezidáig ilyen típusú oltóanyag még nem került forgalomba, a vakcina kifejlesztése és forgalombahozatala nehézségekbe ütközhet.[16]
  • Március 17-én, vagyis alig egy napon belül a kínai CanSino bejelentette,[17] hogy engedélyt kapott Ad5-nCoV jelű vakcinájának klinikai vizsgálatára.[18] A védoltás egy replikációra képtelen adenovírus vektoron alapul,[19] ami a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjét prezentálja a szervezetnek és amely technikát a vállalat korábban egy ebolavírus elleni vakcina fejlesztése során már alkalmazott.[20] A vizsgálatokat a COVID–19 világjárvány kiindulási gócpontjában, Wuhanban folytatják.
  • Március 17-én Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában magyar beteg mintájából sikeresen izolálták az új típusú SARS-CoV-2 humán koronavírust. Ezzel lehetőség nyílik a magyarországi vakcinafejlesztésre és új vírusellenes terápiák kipróbálására, amelyek a beteg immunrendszerét olyan fehérjék előállítására bírják, amelyek megelőzik, kezelik vagy gyógyítják a betegség szövődményeit.[21]

2020. április

  • Április 2-án a COVID–19 betegséget okozó vírus elleni vakcina kifejlesztését jelentették be a Pittsburghi Egyetem Orvostudományi Karának kutatói, a vakcina neve PittCoVacc.[22][23][24]
  • Április 6-án az Inovio klinikai vizsgálatokat kezdett[25][26] INO-4800 jelű DNS vakcinájával. A vizsgálatok 40 egészséges felnőtt önkéntes bevonásával kezdődtek, a védőoltás biztonságosságával és hatékonyságával kapcsolatos eredményeket pedig a nyár második felére várják.
  • Április 17-én kezdték emberen vizsgálni[27] a kínai Sinovac cég PiCoVacc jelű,[m 4][28] inaktivált víruson alapuló kísérleti védőoltását.[29] Az oltás rézuszmajmokon már sikeresnek bizonyult a SARS-CoV-2 fertőzés kivédésében,[30] ugyanakkor ezen preklinikai vizsgálatot bírálat is érte, egyebek mellett a kis minta miatt.
  • Április 23-án oltották be az első önkénteseket[31] a ChAdOx1 nCoV-19[m 5] jelű kísérleti védőoltással, amit az angliai Oxfordi Egyetemen fejlesztenek.[32] A kész vakcinát a kutatás vezetője a legkedvezőbb forgatókönyv szerint 2020 szeptemberére várja,[33][34] amikorra – a klinikai vizsgálatokkal párhuzamosan megkezdett gyártásszervezés eredményeképpen – legalább egymillió adagot reményeik szerint le is tudnak majd gyártani.[35]

2020. november

Az mRNS vakcina hatásmechanizmusának illusztrációja, a riboszóma olyan, mint egy nyomtató eszköz, a mRNS pedig mint a nyomtatandó fájl
  • November 11-én a Pfizer és a BioNTech 200 millió adag SARS-CoV-2 koronavírus elleni mRNS-alapú BNT162b2 nevű vizsgálati vakcinajelölt szállításáról állapodott meg az Európai Unióval.[36] Az egyik legígéretesebbnek tartott vakcinafejlesztés megalapozója, Karikó Katalin magyar biokémikus, aki a Szegedi Tudományegyetemen végzett.[37]

2020. december

A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (Medicines and Healthcare products Regulatory Agency, MHRA) 2020. december 30-án engedélyezte az Oxford/AstraZeneca-vakcina forgalmazását.[38] Az AZD1222 koronavírus vakcina jelölt, amelyet korábban ChAdOx1 nCoV-19 néven ismertek, egy vírusból (ChAdOx1) készült, amely egy közönséges náthavírus (adenovírus) legyengült változata.[39]

Erőfeszítések 2021-ben

2021. január

  • Január 6-án az Európai Gyógyszerügynökség újabb mRNS vakcina jelöltet, az amerikai Moderna gyógyszergyártó cég mRNA-1273 néven forgalomba hozott vakcinájának használatát is engedélyezte az Európai Unió tagországaiban.[40] A Moderna vakcinája - hasonlóan a Biontech vakcinájához a Sars-CoV-2 tüskefehérjéjének a CCU CGG CGG GCA kezdetű kódját[41] tartalmazza, amely a koronavírus felszínén helyezkedik el. A tüskefehérje segítségével a vírus behatolhat a légutak emberi testsejtjeibe, azonban ez a fehérjéje az antitestek kötőhelye is, az oltások által az immunrendszerben termelődő ellenanyag a vírusnak ezen a pontján keresztül támadja meg és pusztítja el a sejteket megfertőző vírusokat. Egy mRNS-vakcinában a vírus tüskefehérjéjének a kódrészletét lipid nanorészecskék segítségével juttatják az emberi sejtbe, ahol a riboszóma antigént termel. Ez lehetővé teszi az immunrendszer számára, hogy felismerje a szükséges antigént, amikor az oltott személy kapcsolatba kerül a Sars-CoV-2-vel, és leküzdi a fertőzést.[42]

Vakcinafejlesztések

Engedélyezett vakcinák

Vakcina neve Technológia Hatékonyság Engedélyezve
Pfizer–BioNTech COVID-19 vakcina
(Tozinameran, Comirnaty, BNT162b2)
BioNTech, Pfizer, Fosun Pharma 		RNS vakcina[43] 95%.[44][45] EU és 20 ország
Moderna COVID-19 vakcina
(MRNA-1273)
Moderna, NIAID, BARDA, CEPI 		RNS vakcina 94.1%.[46] EU és 5 ország
Oxford–AstraZeneca COVID-19 vakcina
(Covishield, ChAdOx1 nCoV-19, AZD1222)
University of Oxford, AstraZeneca, CEPI 		Adenovírus-alapú vektor vakcina[47] 5 ország
Gam-COVID-Vac
(Sputnik V)
Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóközpont 		Adenovírus-alapú vektor vakcina[48]  Oroszország Vészhelyzeti használatra (2020. augusztus 11.)[49]

 Fehéroroszország Engedélyezve: (2020. december)[50]
 Argentína Vészhelyzeti használatra (2020. december 23.)[51][52]
 Bolívia Vészhelyzeti használatra (2021. január 5.)[53]
 Szerbia Engedélyezve (2021. január)[54]
 Algéria Vészhelyzeti használatra (2021. január)[55]
 Palesztina Vészhelyzeti használatra (2021. január)[56]

BBIBP-CorV
Sinopharm, Vuhani Biológiai Termékek Intézete 		Inaktivált SARS-CoV-2 vakcina  Kína Engedélyezve (2020. december 31.)[57]

 Egyesült Arab Emírségek Engedélyezve (2020. december)[58]
 Bahrein Engedélyezve (2020. december)[59]
 Egyiptom Vészhelyzeti használatra (2021. január 2.)[60]
 Jordánia Vészhelyzeti használatra (2021. január 9.)[61]
 Seychelle-szigetek Vészhelyzeti használatra (2021. január 11.)[62]

CoronaVac(wd)
Sinovac Biotech 		Inaktivált SARS-CoV-2 vakcina  Bolívia Vészhelyzeti használatra (2021. január 5.)[53]

 Indonézia Vészhelyzeti használatra (2021. január 11.)[63]
 Törökország Vészhelyzeti használatra(2021. január 13.)[64]
 Brazília Vészhelyzeti használatra (2021. január 17.)[65]

Ad5-nCoV(wd)
(Convidicea)
CanSino Biologics, Beijing Institute of Biotechnology 		Peptid-vakcina
EpiVacCorona(wd)
Vector Állami Virológiai és Biotechnológiai Kutatási Központ 		Peptid-vakcina[66]  Oroszország Vészhelyzeti használatra (2020. október 13.)[67]
BBV152(wd)
(Covaxin)
Bharat Biotech, Indiai Orvosi Kutatási Tanács 		Inaktivált SARS-CoV-2 vakcina  India Vészhelyzeti használatra (2021. január 3.)[68]

Megjegyzések

  1. ↑ (NCIP – novel coronavirus-infected pneumonia)
  2. ↑ emberen végzett
  3. ↑ állatokon végzett
  4. ↑ purified inactivated coronavirus vaccine – nem tévesztendő össze a Pittsburghi Egyetemen fejlesztett PittCoVacc jelű oltóanyaggal
  5. ↑ Chimpanzee Adenovirus Oxford 1 novel Coronavirus-19

Hivatkozások

  1. ↑ Dawei Wang, MD1; Bo Hu, MD1; Chang Hu, MD1; et al: Clinical Characteristics of 138 Hospitalized Patients With 2019 Novel Coronavirus–Infected Pneumonia in Wuhan, China. jamanetwork.com, 2020. február 6. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  2. ↑ COVID-19 Dashboard by the Center for Systems Science and Engineering (CSSE) at Johns Hopkins University (JHU). (Hozzáférés: 2021. január 1.)
  3. ↑ 2764 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt 130 beteg. koronavirus.gov.hu, 2021. január 1. (Hozzáférés: 2021. január 1.)
  4. ↑ Jon Cohen: Scientists are moving at record speed to create new coronavirus vaccines—but they may come too late. sciencemag.org , 2020. január 27. (Hozzáférés: 2020. április 10.) „Each of the three efforts that CEPI supports began within hours after Chinese researchers first posted a sequence of 2019-CoV in a public database. That happened on Friday evening, 10 January, in Bethesda, Maryland, home of the U.S. National Institute of Allergy and Infectious Diseases (NIAID).”
  5. ↑ INO-4800 + DRAFT landscape of COVID-19 candidate vaccines – 4 April 2020 (pdf). Egészségügyi Világszervezet (WHO), 2020. április 4. (Hozzáférés: 2020. április 9.)
  6. ↑ 'Go for it,' says grandmother who got world's first Pfizer COVID vaccine in Britain. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
  7. ↑ Margaret Keenan, 90, becomes first in world to receive Pfizer Covid vaccine – video. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
  8. ↑ This scientist’s decades of mRNA research led to both COVID-19 vaccines. (Hozzáférés: 2020. december 31.)
  9. ↑ A Pfizer és a BioNTech vakcinája a befutó a WHO-nál. (Hozzáférés: 2021. január 1.)
  10. ↑ Koronavírus - Beadták az első védőoltást Magyarországon. pharmindex-online.hu, 2020. december 26. (Hozzáférés: 2021. január 1.)
  11. ↑ COVID-19 Vaccine Development. (Hozzáférés: 2021. január 2.)
  12. ↑ Moderna Announces First Participant Dosed in NIH-led Phase 1 Study of mRNA Vaccine (mRNA-1273) Against Novel Coronavirus (angol nyelven). Moderna, Inc., 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  13. ↑ NIH Clinical Trial of Investigational Vaccine for COVID-19 Begins (angol nyelven). National Institute of Allergy and Infectious Diseases, 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  14. ↑ Safety and Immunogenicity Study of 2019-nCoV Vaccine (mRNA-1273) for Prophylaxis SARS CoV-2 Infection (angol nyelven). U. S. National Library of Medicine. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  15. ↑ Q&A: "researchers hope to have initial data from the clinical trial within three months"
  16. ↑ The pandemic pipeline (angol nyelven). Nature Biotechnology, 2020. március 20. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  17. ↑ CanSinoBIO’s Investigational Vaccine Against COVID-19 Approved for Phase 1 Clinical Trial in China (angol nyelven). CanSino Biologics Inc., 2020. március 17. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  18. ↑ A phase I clinical trial for recombinant novel coronavirus (2019-COV) vaccine (adenoviral vector) (angol nyelven). Chinese Clinical Trial Registry, 2020. március 17. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  19. ↑ China approves first homegrown COVID-19 vaccine to enter clinical trials (angol nyelven). Clarivate Analytics, 2020. március 18. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  20. ↑ China's CanSino pushes coronavirus vaccine into clinical testing as Moderna kicks off trial (angol nyelven). Questex llc., 2020. március 18. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  21. ↑ Magyar siker: izolálták a koronavírust, 2020. március 17. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  22. ↑ COVID–19 Vaccine Candidate Shows Promise (angol nyelven). upmc.com, 2020. április 2. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  23. ↑ Saját fegyverét fordítják a koronavírus ellen. origo.hu, 2020. április 9. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  24. ↑ E. Kim et al. (2020. március 18.). „Microneedle array delivered recombinant coronavirus vaccines: Immunogenicity and rapid translational development” (angol nyelven) (pdf). EBioMedicine. DOI:https://doi.org/10.1016/j.ebiom.2020.102743.  
  25. ↑ INOVIO Initiates Phase 1 Clinical Trial Of Its COVID-19 Vaccine and Plans First Dose Today (angol nyelven). Inovio Pharmaceuticals, Inc., 2020. április 7. [2020. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  26. ↑ Safety, Tolerability and Immunogenicity of INO-4800 in Healthy Volunteers (angol nyelven). U. S. National Library of Medicine, 2020. április 7. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  27. ↑ Sinovac Announces Commencement of Phase I Human Clinical Trial for Vaccine Candidate Against COVID-19. Sinovac Biotech Ltd., 2020. április 17. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  28. ↑ Rapid development of an inactivated vaccine for SARS-CoV-2. bioRxiv, 2020. április 19. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  29. ↑ Safety and Immunogenicity Study of 2019-nCoV Vaccine (Inactivated) for Prophylaxis SARS CoV-2 Infection (COVID-19). clinicaltrials.gov , 2020. április 20. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  30. ↑ Bodnár Zsolt: Először teszteltek sikeresen koronavírus elleni vakcinát majmokon. qubit.hu , 2020. április 24. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  31. ↑ Fergus Walsh: Coronavirus: First patients injected in UK vaccine trial. BBC, 2020. április 23. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  32. ↑ Oxford COVID-19 vaccine programme opens for clinical trial recruitment. University of Oxford, 2020. március 27. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
  33. ↑ Coronavirus Vaccine Could Be Ready in Six Months: Times. bloomberg.com, 2020. április 11. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
  34. ↑ Richard Lane (2020. 04). „Sarah Gilbert: carving a path towards a COVID-19 vaccine”. The Lancet 395 (10232), 1247. o. DOI:https://doi.org/10.1016/S0140-6736(20)30796-0. (Hozzáférés: 2020. április 18.) „The best-case scenario is that by the autumn of 2020, we have an efficacy result from phase 3 and the ability to manufacture large amounts of the vaccine, but these bestcase timeframes are highly ambitious and subject to change” 
  35. ↑ Kate Kelland: UK scientists to make a million potential COVID-19 vaccines before proof. reuters.com, 2020. április 17. (Hozzáférés: 2020. április 18.) „The aim is to have at least a million doses by around about September, when we also hope to have efficacy (trial) results.”
  36. ↑ A Pfizer és a BioNTech 200 millió adag SARS-CoV-2 elleni mRNS-alapú BNT162b2 nevű vizsgálati vakcinajelölt szállításáról állapodott meg az Európai Unióva. pfizer.hu, 2020. november 11. (Hozzáférés: 2020. november 15.)
  37. ↑ A koronavírus elleni legígéretesebb vakcinafejlesztés megalapozója Karikó Katalin, az SZTE alumnusa. (Hozzáférés: 2020. november 17.)
  38. ↑ Oxford University/AstraZeneca vaccine authorised by UK medicines regulator. (Hozzáférés: 2021. január 2.)
  39. ↑ AZD1222 SARS-CoV-2 Vaccine. (Hozzáférés: 2021. január 2.)
  40. ↑ Az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyta a Moderna vakcináját. (Hozzáférés: 2021. január 6.)
  41. ↑ Furin cleavage site in the SARS-CoV-2 coronavirus glycoprotein. virology.ws. (Hozzáférés: 2021. január 18.)
  42. ↑ Corona-Impfstoff von Moderna: Die wichtigsten Fragen und Antworten zu mRNA-1273. (Hozzáférés: 2021. január 6.)
  43. ↑ The pandemic pipeline (angol nyelven). nature.com, 2020. március 20.
  44. ↑ (2020. december 1.) „Safety and Efficacy of the BNT162b2 mRNA Covid-19 Vaccine”. New England Journal of Medicine 383 (27), 2603–2615. o. DOI:10.1056/NEJMoa2034577. PMID 33301246.  
  45. ↑ (2020. december 10.) „FDA Review of Efficacy and Safety of Pfizer-BioNTech COVID-19 Vaccine Emergency Use Authorization Request” (PDF). (Hozzáférés: 2020. december 11.)   Public Domain Ez a cikk ebből a forrásból származó szöveget tartalmaz, amely közkincs.
  46. ↑ (2020. december 1.) „Efficacy and Safety of the mRNA-1273 SARS-CoV-2 Vaccine”. New England Journal of Medicine. DOI:10.1056/NEJMoa2035389. PMID 33378609.  
  47. ↑ Újabb vakcina mutat ígéretes eredményeket, főleg az időseknél. (Hozzáférés: 2021. január 17.)
  48. ↑ COVID-19 - Mit tudunk most az alkalmazás előtt álló vakcinákról? Összefoglaló. (Hozzáférés: 2021. január 17.)
  49. ↑ Az orosz egészségügyminisztérium a világon elsőként regisztrált vakcinát a COVID-19 ellen (orosz nyelvű), Orosz Egészsgégügy Minisztérium, 11. August 2020.
  50. ↑ +++ Corona-News +++. Der Spiegel, 2020. december 21.
  51. ↑ Argentina aprueba la vacuna Sputnik-V a la espera de recibir las primeras dosis. efe.com, 2020. december 24.
  52. ↑ BRIEF—Argentina second to back AstraZeneca’s COVID-19 vaccine, thepharmaletter.com, 31. Dezember 2020
  53. ↑ a b Bolívia autoriza uso de vacinas Sputnik V e CoronaVac contra covid-19, noticias.uol.com.br, 6. Januar 2021
  54. ↑ RDIF to supply 2 million doses of Sputnik V vaccine to Serbia, sputnikvaccine.com, 6. Januar 2021
  55. ↑ Algeria Becomes First African Nation To Register Russia's Sputnik V Vaccine, urdupoint.com, 11. Januar 2021
  56. ↑ Palestine has become the first country in the Middle East to register Sputnik V vaccine, rdif.ru, 11. Januar 2021
  57. ↑ China lässt ersten Corona-Impfstoff zu, www.tagesschau.de, 31. Dezember 2020.
  58. ↑ UAE approves COVID-19 vaccine for people 16 and above, www.timeoutdubai.com, 18. Januar 2021.
  59. ↑ Bahrain latest country to vaccinate frontline workers with COVID-19 shot, Reuters, 3. November 2020.
  60. ↑ Egypt licenses Sinopharm vaccine for emergency use, chinadaily.com.cn, 4. Januar 2021
  61. ↑ First batch of Chinese Sinopharm vaccine arrives in Jordan, royanews.tv, 10. Januar 2021
  62. ↑ Seychelles rolls out COVID-19 vaccination using China's Sinopharm, says president's office, www.reuters.com, 11. Januar 2021
  63. ↑ Chinesische Sinovac-Vakzine in Indonesien zugelassen, 2021. január 11.
  64. ↑ Türkei lässt Sinovac-Impfstoff zu, 2021. január 13.
  65. ↑ Impfstart in Brasilien, 2021. január 17.
  66. ↑ Koronavírus - Putyin bejelentette a második orosz vakcina regisztrálását. (Hozzáférés: 2021. január 17.)
  67. ↑ Vector center registers second Russian COVID-19 vaccine, 14. Oktober 2020.
  68. ↑ Coronavirus | India approves COVID-19 vaccines Covishield and Covaxin for emergency use, www.thehindu.com, 3. Januar 2021

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a COVID-19 vaccine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Sablon:COVID–19

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Covid19-vakcina&oldid=23482836”