BioNTech

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
BioNTech
Típus
Alapítva2008. június[1]
SzékhelyMainz
Iparággyógyszeripar
TulajdonosAT Impf (50,33 százalék)[1]
Formaeurópai részvénytársaság
Termékek
Árbevétel108 589 000 € (2019)[1]
Alkalmazottak száma1300 (2019. december 31.)[1]
LeányvállalataiJPT Peptide Technologies (Germany)
TőzsdeNASDAQ
BioNTech (Németország)
BioNTech
BioNTech
Pozíció Németország térképén
é. sz. 49° 59′ 16″, k. h. 8° 16′ 17″Koordináták: é. sz. 49° 59′ 16″, k. h. 8° 16′ 17″
A BioNTech weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz BioNTech témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk egy német gyógyszergyárról szól. Hasonló címmel lásd még: Pfizer–BioNTech-Covid19-vakcina.

A BioNTech SE (/ˈbaɪ.ɒn.ˌtɛk/; teljes nevén Biopharmaceutical New Technologies) egy mainzi székhelyű német biotechnológiai vállalat, amely aktív immunterápiák kifejlesztésével és gyártásával betegségek betegspecifikus (személyreszabott) kezelését teszi lehetővé. Hírvívő RNS (messenger RNS, mRNS) alapú gyógyszerkészítményeket fejlesztenek egyedi rák immunterápiához, fertőző betegségek elleni vakcinaként, ritka betegségek fehérje-helyettesítő kezeléséhez; valamint módosított sejtterápiát, új antitesteket és kismolekulájú immunmodulátorokat hoznak létre rák kezelésére.

A vállalat kifejlesztett egy mRNS-alapú humánterápiás módszert, ezzel biztosítva az mRNS-alapú rák immunterápia bevonását a klinikai vizsgálatokba a saját gyártási folyamat megalapozásaként. 2020-ban a BioNTech Covid19-fertőzések megelőzésére kifejlesztett RNS vakcinája, a BNT162b2, a New York-i Pfizer Pharmaceuticals-szal tesztelési és logisztikai partnerként együttműködve, eljutott a III. fázisú klinikai vizsgálatokig az Egyesült Államokban.[2]

2020. december 2-án elsőként az Egyesült Királyság kormánya adta meg az ideiglenes gyógyszerhatósági engedélyt (Human Medicines Regulations, HMR) a BNT162b2 oltások megkezdéséhez.[3][4] Néhány nappal később a vakcinát az Egyesült Államokban,[5] Kanadában[6] és Svájcban[7] is gyorsított eljárás keretében engedélyezték. Az Európai Unió gyógyszer-felügyeleti hatósága (EMA) 2020. december 21-i pozitív ajánlását elfogadva az Európai Bizottság néhány órán belül döntött a Pfizer−BioNTech koronavírus elleni oltóanyagának engedélyezéséről.[8]

Történelem[szerkesztés]

Alapítás (2008–2013)[szerkesztés]

A BioNTech SE-t korábbi tudományos kutatásaik eredményeire alapozva 2008-ban az Uğur Şahin – Özlem Türeci török származású német házaspár tagjai[9] és Christoph Huber alapította 150 millió euró kezdőtőkével.[10][11][12]   A társaság tevékenysége során a rák immunterápiájára szolgáló technológiák és gyógyszerek fejlesztésére és gyártására összpontosít. A Strüngmann testvérek, Andreas és Thomas, valamint Michael Motschmann és Helmut Jeggle voltak a BioNTech társalapítói.[13] 2009-ben akvizíciót hajtottak végre, és felvásárolták az EUFETS és a JPT Peptide Technologies vállalkozásokat.[14] További akvizíciók eredményeképpen 2012-re a leányvállalatok száma a Ribologicallel, a Theracode-dal, a UniCell-lel és a Tulippal bővülve már hatra nőtt, alkalmazottaik száma pedig mintegy kettőszázra bővült.[15] 2013-ban kockázati befektetőként résztulajdont szereztek az AptaIT bioinformatikai vállalkozásban.[16] Ugyancsak 2013-ban lett a BioNTech alelnöke a magyar Karikó Katalin, aki korábban amerikai egyetemi kutatóként kimunkált szabadalmával szintén részese lett a Covid19-vakcina megteremtésének.[17][18][19][20]

Fejlődés (2014–2019)[szerkesztés]

2014-ben nyílt meg a Ganymed Pharmaceuticals-szal közös új iroda- és kutatóközpontjuk mintegy 10 000 négyzetméteres alapterülettel.[21]

2014 és 2018 között publikálták az mRNS-mechanizmusokkal kapcsolatos kutatási eredményeket.[22] 2015-től kezdődően különböző vállalatokkal és tudományos intézményekkel kötöttek együttműködési és kereskedelmi megállapodásokat.[23] Ebben az időszakban a BioNTech több szabadalmi kérelmet nyújtott be, illetve többrétegű stratégiát dolgozott ki szellemi tulajdona megóvása érdekében mind a különböző technológiai platformok, mind a rák és más súlyos betegségek terápiás alkalmazásainak tekintetében.

2015 májusában a BioNTech partnerségre lépett a világ egyik legnagyobb gyógyszergyártó vállalatával, az Eli Lillyvel, és ezzel 30 millió dollárt nyert, valamint az amerikai óriás partner a Cell & Gene Therapies GmbH-ba, a BioNTech egyik alvállalkozásába is bevásárolta magát, ugyancsak 30 millió dollár értékben.[24] Egy hónapra rá a Siemensszel léptek stratégiai együttműködésre automatizált gyártókapacitás létesítése céljából. A partnerséglétesítés célja az volt, hogy a daganatos betegségek kezelésére kifejlesztett oltóanyagokat nagyobb mennyiségben tudják előállítani.[25] Még ugyanebben az évben, novemberben, 60 millió dollár értékben több éves együttműködési szerződést kötöttek a Sanofival.[26] 2016 májusában a következő gyógyszergyártó óriás, a Bayer már országhatáron belülről érkezett a partneri alapon történő közös oltóanyag-fejlesztés lehetőségét keresve.[27] Négy hónapra rá egy újabb világcég, a Roche, a tulajdonában álló Genentechen keresztül 310 millió euró értékben nyújtott finanszírozást a BioNTech részére.[28]

2018 januárjában a társalapító Strüngmann ikrek 60 millió euróval lettek részesei egy 270 millió dolláros (Series A Financing) tőkeemelésnek, amivel továbbra is biztosították többségi tulajdonukat.[29][30] Ugyanezen év augusztusában a későbbi stratégiai névpartner, a Pfizer 120 millió dollárt fektetett be egy mRNS-alapú influenza oltóanyag kifejlesztésébe, továbbá fizetési kötelezettséget vállalt további 305 millió dollár értékben az oltás sikerrel történő engedélyeztetése esetén (milestone payments).[31]

2019 szeptemberében a BioNTech újabb tehetős fejlesztést finanszírozó partnereket nyert Bill Gates és Melinda Gates személyében. A Gates házaspár alapítványán keresztül 55 millió dollárt fektetett be a biotechnológiai vállalatba, mely befektetési összeg későbbi, hasonló feltételek mentén való, megduplázási lehetőségére is opciót kötöttek ki.[32]

Nasdaq IPO (2019)[szerkesztés]

2019. október 10. óta a massachusettsi Cambridge-ben található észak-amerikai központú BioNTech-et amerikai letéti részvényekként (ADS) forgalmazzák a Nasdaq Global Select Market-en BNTX néven.[33] A BioNTech teljes bruttó IPO (Initial Public Offering) értéke 2019 októberében 150 millió dollár volt.[34] A cég részvényeinek értéke később, a vakcina piaci bevezetésének idejére, az egy évvel azelőttihez képest is megháromszorozódott. 2021 januárjára, éves szinten, 35 dollárról 110 dollárra emelkedett BioNTech értékpapírjainak árfolyama, úgy, hogy közben, decemberben, a 130 dollárt is megközelítette.[35]

Beruházások és finanszírozás[szerkesztés]

2019 decemberében a BioNTech 50 millió euró támogatást kapott az Európai Beruházási Banktól az Európai Bizottság európai beruházási tervének részeként.[36]

2020 júniusában a BioNTech 250 millió euróhoz jutott a szingapúri Temasek Holdings törzsrészvény- és 4 éves lejáratú kötvényvásárlásainak köszönhetően.

Ezenkívül más befektetőktől is számottevő forrásokhoz jutott zártkörű kötvénykibocsátásokkal.[37] A fentieken túl a BioNTech az Európai Beruházási Banktól 100 millió eurót kapott az adósságfinanszírozás címén.[36]

Vakcinafejlesztés[szerkesztés]

A SARS-CoV-2 humán koronavírus fertőzése ellen védettséget biztosító Pfizer-BioNTech oltóanyag egy mRNS alapú vakcina
Bővebben: Pfizer–BioNTech-Covid19-vakcina

A Covid19-vakcina új mRNS-technológiája kifejlesztésére irányuló projekt neve Lightspeed lett.[38] A Lightspeed projekt 2020 januárjának közepén, néhány nappal a SARS-Cov-2 genetikai szekvencia első bejelentése nyomán indult útjára.[39] Ezt követően a Tozinameran RNS vakcina kifejlesztésén a BioNTech az amerikai Pfizer[40] és a kínai Fosun International cégekkel működött együtt.[41][42] A világon az elsőként elkészült BNT162b1 vakcina egy mRNS lipid nanorészecske készítmény volt, amely egy specifikus konformációban kódolja a SARS-CoV-2 tüskefehérje receptorkötő doménjét (RBD).[43] A következő lépés az volt, hogy a Pfizerrel közösen végzett további klinikai fejlesztés eredményeként elkészítették a BNT162b2 vakcinát, ami már a végleges oltóanyaggá vált.[44]

Az oltóanyag előállítását klinikai vizsgálatok követték, melyek sikeressége előfeltétele volt a forgalmazás megkezdésének.[45] A BioNTech és a Pfizer 2020. november 9-én jelentette be, hogy a 6 országban 43 500 emberen elvégzett vizsgálatuk eredménye igazolta, hogy a Covid19 vírus elleni vakcinájuk 90 százalékot meghaladó hatékonyságú. Ezt követően sikeres teszteredményeikre alapozva megkérték az oltóanyag engedélyezését mások mellett az Európai Unióban és az Egyesült Államokban is.[2][46]

Vakcinaforgalmazás[szerkesztés]

A bejelentést követően a BioNTech és a Pfizer szerződést írt alá 300 millió adag SARS-CoV-2 vakcina szállítására az Európai Unióval,[47] 120 millió adagra Japánnal,[48] 100 millió adagra az Egyesült Államokkal[49] és 40 millió adag szállítására az Egyesült Királysággal.[50][51] Az Európai Bizottság már az engedélyezési folyamat befejezése előtt, 2020. december 17-én, szerződést írt alá hat Covid19-vakcinát gyártó vállalattal. A megállapodás szerint egy adag Pfizer−BioNTech vakcina ára 12 euró. Ezzel öt, szintén akkor szerződést kötött versenytársa közül négynél többe kerül (Oxford/AstraZeneca: 1,78 euró; Johnson & Johnson: 8,50 euró; Sanofi/GSK: 7,56 euró; CureVacne: 10 euró), az EU-ban alig több mint 2 héttel később engedélyezett Moderna oltóanyaga viszont drágább, 18 euró.[52]

Európában az Egyesült Királyság[53] és Szerbia[54] SARS-CoV-2 vakcinaengedélyezési eljárását követően az Európai Unió gyógyszer-felügyeleti hatóságának szerepét betöltő Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is, gyorsított eljárást követően, 2020. december 21-én, rendkívüli tanácskozáson döntött a Pfizer−BioNTech koronavírus elleni oltóanyaga engedélyezéséről. Az engedélyt a forgalomba hozatalhoz az Európai Bizottságnak is meg kellett erősítenie, melyet az késlekedés nélkül, néhány órán belül meg is tett.[55] Emer Cooke, a gyógyszer-felügyeleti hatóság igazgatója bejelentette, hogy arra a megállapításra jutottak, hogy az oltóanyag előnyei messze fölülírják a lehetséges kockázatokat. Az oltóanyag egyéves, feltételes alkalmazását engedélyezték, és szerződésük szerint a vakcinagyártó párost szigorított jogi kötelezettség terheli, miszerint a tudomásukra jutott tapasztalatokat felülvizsgálat céljából kötelesek megosztani az EMA-val.[45] Az oltás későbbi hatékonyság-vizsgálatai során kiderült, hogy a Pfizer−BioNTech első adagjának beadását követően, a negyedik héttől, már 91 százalékkal csökken a kórházba kerülés kockázata.[56] Idővel Pardi Norbert, Karikó Katalin kutatótársa, a Pennsylvaniai Egyetem adjunktusa egyértelművé tette, hogy a Pfizer−BioNTech oltóanyaggal már 16 éves kortól hatékonyan és biztonságosan lehet oltakozni.[57]

Az Európai Unióban, az engedélyezést követően, 2020. december 26-án, először Magyarországon és Szlovákiában adtak be a Pfizer−BioNTechh koronavírus elleni védőoltásokat.[58][59]

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) napokkal az EU-szintű oltások megkezdését követően, 2020 december 31-én, hagyta jóvá a Pfizer−BioNTech koronavírus elleni oltóanyagának vészhelyzeti alkalmazását.[60]

2021 áprilisának végére a Magyarországra érkezett Pfizer−BioNTech oltóanyagadagok száma meghaladta a 2 és félmilliót.[61]

Pfizer-BioNTech Covid19 vakcina

2021. június 25-én a az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA) mind a Pfizer/BioNTech, mind a Moderna vakcina leírását ritka szívgyuladás (myocarditis) kockázatára vonatkozó figyelmeztetéssel egészítette ki. A fenti időpontig már 138 millió volt azoknak az amerikai állampolgároknak a száma, akiket már kétszer beoltottak valamelyik mRNS-alapú oltás egyikével, az amerikai járványügyi hatóság (CDC) adatai szerint.[62][63][64] 2021. augusztus 23-án az FDA a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyagát az összes vakcina közül elsőként minősítette át "vészhelyzeti használati fázisúból", "teljes körűen jóváhagyottá".[65] Az Egyesült Államokban a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcina a statisztikai felmérések eredménye alapján 91 százalékos hatékonyságot mutatott. Néhány hónap múlva arról is döntést hoznak, hogy 12 évesnél fiatalabb gyermekek számára is engedélyezik-e az oltakozást. Arról is döntést hoznak, hogy bizonyos területeken kötelezővé teszik-e az oltás felvételét.[66] Az FDA lépését azért minősítik történelminek, mert az egyik legnagyobb magánbiztosító kutatása arra az eredményre jutott, hogy az amerikai beoltatlanok 30 százaléka a végleges jóváhagyásra várt ahhoz, hogy beoltassa magát. Ez a már meglévő, 50 százalék felettii beoltottságot kiegészítve biztosítaná az országos nyájimunitást.[67]

A Pfizer–BioNTech augusztusi tájékoztatása szerint, 2021-ben 3 milliárd adag oltóanyagot gyártanak és szállítanak ki világszerte. A Magyarországra 2021 augusztusáig leszállított oltóanyag mennyisége, ami heti rendszerességgel érkezik, meghaladta a 8 millió adagot.[68][69]

2022 augusztus végén, az Egyesült Államokban, a BioNTech és a Pfizer SARS-CoV-2 omikron variáns ellen gyártott vakcináit engedélyezték emlékeztető oltásként alkalmazni. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerügyi Hatóság (FDA) hozzájárult a BA.4/BA.5 variánsokra és az eredeti vírustörzsek ellen létrehozott vakcinák forgalomba hozatalához. A BioNTech/Pfizer vakcinájájának használatát 12 éves kortól engedélyezték.[70][71][72]

2022 októberében a az Egyesült Államokban a BioNTech finanszírozta egy influenza és koronavírus elleni kombinált védőoltás kifejlesztését a Pfizerrel.[73] A kutatás tesztelésében 180, legalább 18 és legfeljebb 64 év közötti önkéntest vontak be.[73]

Az Egyesült Államok járványügyi hivatala (CDC) és gyógyszerügynöksége (FDA) 2023 januárjában közös közleményben figyelmeztetett, hogy a Pfizer-BioNTech új, emlékeztető Covid19-vakcinájával oltott 65 éves és idősebb személyeknél nagyobb valószínűséggel fordulhat elő agyvérzés az oltást követő 21 napon belül, mint az oltást követő 22-42. napon.[74] Mivel az agyvérzés veszélyének fentiek szerinti növekedése esélyét minimálisnak látták, ezért az oltási gyakorlatban nem javasoltak változtatást.[75]

Az FDA 2023 áprilisában visszavonta a régebbi, csak a koronavírus eredeti változatát célzó hírvivő RNS-vakcinák sürgősségi felhasználási engedélyét, egyben engedélyezte az Omicron célzott Covid19-vakcina második adagját idősebb felnőttek, valamint gyenge immunrendszerrel rendelkezők számára. Az ügynökség azt is közölte, hogy a Pfizer (PFE.N)-BioNTech (22UAy.DE) és a Moderna (MRNA.O) frissített oltásai lesznek az új elsődleges Covid-vakcinák.[76]

Szponzoráció[szerkesztés]

A BioNTech és a Pfizer volt a 2022-es Oscar-gála főszponzora. A szponzorálás kapcsán a gyógyszergyár páros azt hangoztatta, hogy a védőoltásuk és az emlékeztető oltásuk széles körű alkalmazása segített a Covid19-betegségek megelőzésében és az életek védelmében, melyben a filmipar is partnerük volt, avval segített, hogy népszerűsítette a vakcinákat, a maszkhasználatot és más megelőzési stratégiákat. Az Oscar-szponzoráció kapcsán látványos marketingpromóciós sikere volt a BioNTechnek az, hogy a hatalmas gyógyszergyáróriás társa, a Pfizer előtt jelenhetett meg promóciós párosuk mindenütt megjelenő névösszetételében. Ez azért volt komoly eredmény, mert ekkorra már a világ szinte minden nyelvén kikopott a "BioNTech" a vakcinamegnevezéseknél, közös készítményüket jobbára csak Pfizer néven emlegették.[77][78]

A BioNTech az Oscar-gálát követően néhány nappal, 2022. április 1-én, bejelentette, hogy főszponzori szerződést köt székhelye, Mainz, futballklubjával, az 1 FSV Mainz 05 labdarúgó-egyesülettel.[79]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c d éves jelentés
  2. ↑ a b „Covid vaccine: First 'milestone' vaccine offers 90% protection”, BBC News, 2020. november 9. (Hozzáférés: 2020. december 18.) (brit angol nyelvű) 
  3. ↑ MHRA Vaccine BNT 162b2 - Condition of Authorisation Under Regulation 174 - 2 December 2020 https://assets.publishing.service.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/940728/Conditions_of_Authorisation_for_Pfizer_BioNTech_COVID-19_vaccine.pdf
  4. ↑ UK medicines regulator gives approval for first UK COVID-19 vaccine (angol nyelven). GOV.UK. (Hozzáférés: 2020. december 18.)
  5. ↑ Commissioner, Office of the (2020. december 21.). „Pfizer-BioNTech COVID-19 Vaccine Frequently Asked Questions” (angol nyelven). FDA.  
  6. ↑ Canada, Health: Pfizer-BioNTech COVID-19 vaccine: What you should know. aem, 2020. december 9. (Hozzáférés: 2020. december 22.)
  7. ↑ Swissmedic 2019, © Copyright: Swissmedic grants authorisation for the first COVID-19 vaccine in Switzerland (angol nyelven). www.swissmedic.ch. (Hozzáférés: 2020. december 22.)
  8. ↑ Commission approves BioNTech/Pfizer vaccine (amerikai angol nyelven). POLITICO, 2020. december 21. (Hozzáférés: 2020. december 22.)
  9. ↑ BioNTech's founders: scientist couple in global spotlight (angol nyelven). France 24, 2020. november 13. (Hozzáférés: 2020. december 22.)
  10. ↑ SEC Filing | BioNTech. investors.biontech.de. (Hozzáférés: 2020. december 28.)
  11. ↑ Browne, Ryan: What you need to know about BioNTech — the European company behind Pfizer's Covid-19 vaccine (angol nyelven). CNBC, 2020. november 11. (Hozzáférés: 2020. december 18.)
  12. ↑ A szüleik török vendégmunkások voltak, ők már milliárdos tudós sztárpárként fejlesztettek koronavakcinát (magyar nyelven). telex, 2020. december 2. (Hozzáférés: 2020. december 18.)
  13. ↑ BioNTech's founders: scientist couple in global spotlight (angol nyelven). France 24, 2020. november 13. (Hozzáférés: 2020. december 18.)
  14. ↑ NEWS Post - BioNTech IMFS. www.biontech-imfs.de. (Hozzáférés: 2020. december 18.)
  15. ↑ szerk.: Ernst & Young GmbH: "Maßgeschneidert" -Deutscher Biotechnologie-Report 2012 (német nyelven) 
  16. ↑ Deutscher Biotechnologie-Report 2013 by Ernst & Young https://www.bioriver.de/fileadmin/user_upload/Dokumente/Downloads/EY-Biotech-Report_D_2013-1.pdf Archiválva 2020. október 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
  17. ↑ Press Release: Prof. Dr. Katalin Karikó Joins BioNTech Group. BioNTech, 2014. február 2. (Hozzáférés: 2021. február 13.)
  18. ↑ Kennedy, Dana: This scientist’s decades of mRNA research led to both COVID-19 vaccines (amerikai angol nyelven). New York Post, 2020. december 5. (Hozzáférés: 2020. december 30.)
  19. ↑ Covid vaccine technology pioneer: 'I never doubted it would work' (angol nyelven). the Guardian, 2020. november 21. (Hozzáférés: 2020. december 30.)
  20. ↑ mRNA Technology Gave Us the First COVID-19 Vaccines. It Could Also Upend the Drug Industry. time.com, 2021. január 11. (Hozzáférés: 2021. január 11.)
  21. ↑ BioNTech - Press Release - Oct. 1, 2014 https://biontech.de/sites/default/files/2019-08/20141001_BioNTech_Ganymed_new%20HQ_ENG_final.pdf
  22. ↑ Kranz, Lena M., Heinrich (2016. június 1.). „Systemic RNA delivery to dendritic cells exploits antiviral defence for cancer immunotherapy” (angol nyelven). Nature 534 (7607), 396–401. o. DOI:10.1038/nature18300. ISSN 0028-0836.  
  23. ↑ Genentech lays $310M wager on BioNTech’s mRNA cancer vaccine platform (angol nyelven). FierceBiotech. (Hozzáférés: 2020. december 18.)
  24. ↑ BioNTech - Press Release - May 12, 2015 https://biontech.de/sites/default/files/2019-08/20150511_BioNTech-Lilly-Research-Collaboration.pdf
  25. ↑ Siemens and BioNTech cooperate on production of personalized cancer vaccines BioNTech - Press Statement - June 25, 2015 https://biontech.de/sites/default/files/2019-08/20150624_Siemens-and-BioNTech-cooperate.pdf
  26. ↑ Sanofi - BioNTech - Press Relaese - Paris/Mainz, November 3, 2015 https://biontech.de/sites/default/files/2019-08/20151111_Sanofi-and-BioNTech-collaboration.pdf
  27. ↑ BioNTech - Bayer - Press Relaese - May 10, 2016 https://biontech.de/sites/default/files/2019-08/20160510_Bayer-and-BioNTech-develop-mRNA-Vaccines-for-Animal-Health-Applications.pdf
  28. ↑ BioNTech - Press Release - September 21, 2016 https://biontech.de/sites/default/files/2019-08/20160921_BioNTech-announces-collaboration-with-Genentech.pdf
  29. ↑ BioNTech Press Release - Mainz, January 04, 2018
  30. ↑ Hexal-Gründer: Strüngmann-Brüder beteiligen sich an Biotech-Unternehmen | (német nyelven). www.private-banking-magazin.de. (Hozzáférés: 2021. január 8.)
  31. ↑ BioNTech - Pfizer - Press Release - August 16, 2018 https://biontech.de/sites/default/files/2019-08/20180816_BioNTech-Signs-Collaboration-Agreement-with-Pfizer.pdf
  32. ↑ HIV- und Tuberkulose-Impfstoffe: Bill und Melinda Gates investieren in deutsche Biotechfirma Biontech (német nyelven). www.handelsblatt.com. (Hozzáférés: 2020. december 27.)
  33. ↑ https://www.nasdaq.com/market-activity/stocks/bntx
  34. ↑ Franklin, Rebecca Spalding, Joshua. „Germany's BioNTech raises $150 million in smaller-than-planned U.S. IPO amid market volatility”, Reuters, 2019. október 10. (Hozzáférés: 2020. december 18.) (angol nyelvű) 
  35. ↑ Gábor, Károly: Az oltás életeket ment és hatalmas pénzt hoz (magyar nyelven). index.hu, 2021. január 12. (Hozzáférés: 2021. január 13.)
  36. ↑ a b Press corner (angol nyelven). European Commission - European Commission. (Hozzáférés: 2020. december 18.)
  37. ↑ Burger, Ludwig. „Temasek-led investor group in $250 million vaccine bet on Germany's BioNTech”, Reuters, 2020. június 29. (Hozzáférés: 2020. december 18.) (angol nyelvű) 
  38. ↑ Project Lightspeed. [2021. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 8.)
  39. ↑ Global COVID-19 vaccine development program Lightspeed (angol nyelven). BioNTech. (Hozzáférés: 2020. december 18.)
  40. ↑ Jr, Berkeley Lovelace: Pfizer and BioNTech began late-stage human trial for coronavirus vaccine Monday (angol nyelven). CNBC, 2020. július 27. (Hozzáférés: 2020. december 18.)
  41. ↑ Staff, Reuters. „BioNTech in China alliance with Fosun over coronavirus vaccine candidate”, Reuters, 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. december 18.) (angol nyelvű) 
  42. ↑ Staff, Reuters. „Germany approves trials of COVID-19 vaccine candidate”, Reuters, 2020. április 23. (Hozzáférés: 2020. december 18.) (angol nyelvű) 
  43. ↑ mRNA-Impfstoffe von BioNTech und Pfizer. (Hozzáférés: 2020. december 19.)
  44. ↑ GmbH, Avoxa-Mediengruppe Deutscher Apotheker: Coronavirus-Impfstoff: Phase-II/III-Studie startet in Deutschland (német nyelven). Pharmazeutische Zeitung online. (Hozzáférés: 2021. január 13.)
  45. ↑ a b Az Európai Gyógyszerügynökség forgalmazásra ajánlja a Pfizer/BioNTech-vakcinát (magyar nyelven). koronavirus.gov.hu, 2020. december 21. (Hozzáférés: 2020. december 21.)
  46. ↑ Több mint 90 százalékos hatékonyságú koronavírus-vakcinát fejlesztettek (magyar nyelven). 24.hu, 2020. november 9. (Hozzáférés: 2020. december 18.)
  47. ↑ „Coronavirus: EU buys 300m doses of BioNTech-Pfizer vaccine”, BBC News, 2020. november 11. (Hozzáférés: 2020. december 18.) (brit angol nyelvű) 
  48. ↑ Staff, Reuters. „Pfizer, BioNTech to supply 120 million doses of coronavirus vaccine to Japan”, Reuters, 2020. július 31. (Hozzáférés: 2020. december 18.) (angol nyelvű) 
  49. ↑ Banerjee, Michael Erman, Ankur. „U.S. to pay Pfizer, BioNTech $1.95 billion for COVID-19 vaccine”, Reuters, 2020. július 22. (Hozzáférés: 2020. december 18.) (angol nyelvű) 
  50. ↑ „Coronavirus vaccine: UK government signs deals for 90 million doses”, BBC News, 2020. július 20. (Hozzáférés: 2020. december 18.) (brit angol nyelvű) 
  51. ↑ Smout, Alistair. „Britain secures 90 million possible COVID-19 vaccine doses from Pfizer/BioNTech, Valneva”, Reuters, 2020. július 21. (Hozzáférés: 2020. december 18.) (angol nyelvű) 
  52. ↑ Belgian secretary of state accidentally reveals EU vaccine prices (amerikai angol nyelven). POLITICO, 2020. december 17. (Hozzáférés: 2020. december 20.)
  53. ↑ www.napi.hu: Az oltás megkezdése még nem jelenti, hogy lazítani lehet. Napi.hu. (Hozzáférés: 2020. december 27.)
  54. ↑ György, Vöő: Jövő héten Pfizer-vakcina érkezik Szerbiába (magyar nyelven). index.hu, 2020. december 19. (Hozzáférés: 2020. december 21.)
  55. ↑ Commission approves BioNTech/Pfizer vaccine (amerikai angol nyelven). POLITICO, 2020. december 21. (Hozzáférés: 2020. december 21.)
  56. ↑ Dean, Natalie (2021. április 23.). „Hospital admissions due to COVID-19 in Scotland after one dose of vaccine” (english nyelven). The Lancet 0 (0). DOI:10.1016/S0140-6736(21)00765-0. ISSN 0140-6736. PMID 33901421.  
  57. ↑ A vakcinakoktélokról is beszélt a Karikó Katalinnal együtt dolgozó kutató (magyar nyelven). telex, 2021. április 23. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  58. ↑ Binnie, Anita Komuves, Benoit Van Overstraeten, Isla. „'Window of hope': Europe begins to launch COVID-19 vaccinations”, Reuters, 2020. december 27. (Hozzáférés: 2020. december 27.) (angol nyelvű) 
  59. ↑ Beadták az első védőoltást Magyarországon (magyar nyelven). koronavirus.gov.hu, 2020. december 26. (Hozzáférés: 2020. december 27.)
  60. ↑ WHO issues its first emergency use validation for a COVID-19 vaccine and emphasizes need for equitable global access (angol nyelven). www.who.int. (Hozzáférés: 2021. január 13.)
  61. ↑ Több mint 2,5 millió vakcinát szállított eddig Magyarországra a Pfizer (magyar nyelven). telex, 2021. április 27. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  62. ↑ Commissioner, Office of the: Coronavirus (COVID-19) Update: June 25, 2021 (angol nyelven). FDA, 2021. június 25. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
  63. ↑ FDA adds warning about rare heart inflammation to Pfizer, Moderna COVID shots. Reuters, 2021. június 26. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
  64. ↑ Amerikai gyógyszerfelügyelet: Ritka szívgyulladás fordulhat elő a Pfizer és a Moderna vakcináitól (magyar nyelven). telex, 2021. június 26. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
  65. ↑ Slotnik, Daniel E.. „Covid-19 Updates: F.D.A.’s Vaccine Approval Leads Pentagon and Others to Add Requirements”, The New York Times, 2021. augusztus 23. (Hozzáférés: 2021. augusztus 28.) (amerikai angol nyelvű) 
  66. ↑ Károly, Reim: Megkapta a teljes körű jóváhagyást a Pfizer az Egyesült Államokban (magyar nyelven). index.hu, 2021. augusztus 23. (Hozzáférés: 2021. augusztus 28.)
  67. ↑ Zoltán, Vajó: Történelmi pillanatra várva: küszöbön a Pfizer-vakcina teljes körű jóváhagyása (magyar nyelven). index.hu, 2021. augusztus 16. (Hozzáférés: 2021. augusztus 28.)
  68. ↑ Virág, Farkas Ágnes: Újabb Pfizer–BioNTech-szállítmány érkezett Magyarországra (magyar nyelven). index.hu, 2021. augusztus 3. (Hozzáférés: 2021. augusztus 28.)
  69. ↑ Dávid, Kovács Ferenc: Újabb Pfizer-szállítmány érkezett Magyarországra (magyar nyelven). index.hu, 2021. augusztus 25. (Hozzáférés: 2021. augusztus 28.)
  70. ↑ FDA approves Pfizer, Moderna COVID-19 booster shots in US. www.aa.com.tr. (Hozzáférés: 2022. szeptember 2.)
  71. ↑ Commissioner, Office of the: Coronavirus (COVID-19) Update: FDA Authorizes Moderna, Pfizer-BioNTech Bivalent COVID-19 Vaccines for Use as a Booster Dose (angol nyelven). FDA, 2022. augusztus 31. (Hozzáférés: 2022. szeptember 2.)
  72. ↑ ZEIT ONLINE | Lesen Sie zeit.de mit Werbung oder im PUR-Abo. Sie haben die Wahl.. www.zeit.de. (Hozzáférés: 2022. szeptember 2.)
  73. ↑ a b Orsolya, Kuli: Kombinált védőoltást fejleszt a Pfizer–BioNTech (magyar nyelven). index.hu, 2022. november 3. (Hozzáférés: 2023. január 31.)
  74. ↑ CDC: COVID-19 Vaccination (amerikai angol nyelven). Centers for Disease Control and Prevention, 2020. február 11. (Hozzáférés: 2023. január 31.)
  75. ↑ CDC: COVID-19 Vaccination (amerikai angol nyelven). Centers for Disease Control and Prevention, 2020. február 11. (Hozzáférés: 2023. január 31.)
  76. ↑ Erman, Michael. „US FDA authorizes second Omicron-updated COVID booster for older adults”, Reuters, 2023. április 18. (Hozzáférés: 2023. április 28.) (angol nyelvű) 
  77. ↑ Pfizer und BioNTech bei der Oscar-Verleihung. ePharmaINSIDER, 2022. április 6. (Hozzáférés: 2022. május 27.)
  78. ↑ Adams, Ben: Pfizer and BioNTech go to Hollywood with splashy Oscars sponsorship (angol nyelven). Fierce Pharma, 2022. március 28. (Hozzáférés: 2022. május 27.)
  79. ↑ Landesschau Rheinland-Pfalz: Biontech neuer Hauptsponsor von Mainz 05 | ARD Mediathek (német nyelven). www.ardmediathek.de. (Hozzáférés: 2022. május 27.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a BioNTech című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=BioNTech&oldid=26919653”