Wikipédia:Mi számít megbízható forrásnak?

Ha kérdésed vagy véleményed van egy adott forrás megbízhatóságával kapcsolatban, használd a kapcsolódó Kocsmafalat!

Ez az útmutató a különböző típusú források megbízhatóságát tárgyalja. A szócikkek forrásolásának irányelvét a Wikipédia:Ellenőrizhetőség lap írja le, amely direkt forráshivatkozásokat követel meg minden idézethez, illetve az adott szócikk minden olyan állításához, amelynek tartalma esetleg megkérdőjelezhető. Az irányelv szigorúan alkalmazandó kivétel nélkül minden egyes lapra a fő névtérben – szócikkek, listák, és a szócikkek szakaszai –, főleg élő személyek életrajzaira. Ahogy a WP:ÉLŐ kimondja: „Források nélküli vagy forrásokkal gyengén alátámasztott vitatható (negatív, pozitív vagy akár csak megkérdőjelezhető) megállapításokat azonnal el kell távolítani”.

Abban az esetben, ha egy Wikipédia-irányelv és az alábbi útmutató ellentmondásba kerülne, az irányelv tekintendő elsődlegesnek, és az útmutatót kell az irányelvhez igazítva módosítani.

A Wikipédia szócikkeinek megbízható és publikus forrásokon kell alapulnia, biztosítva minden többségi, vagy jelentős kisebbségi vélemény közlését, amelyek a megbízható és publikus forrásokban megtalálhatók; lásd Wikipédia:Semleges nézőpont. A „forrás” kifejezést a Wikipédia három értelemben használja: maga a mű (újságcikk, lap, dokumentum, könyv), a mű szerzője (például az író), és a mű kiadója (például HVG, vagy Magvető Kiadó). Mindhárom befolyásolja a megbízhatóságot. Így tehát megbízható forrásnak számítanak azok a művek, melyek egy megbízható kiadótól származnak; illetve azok a szerzők, akiket az adott tárgykörben hitelesnek tekintenek.

Egy forrás megbízhatósága a tartalmától függ. Ökölszabályként elmondható, hogy minél többen foglalkoznak a forrásban szereplő tények ellenőrzésével, elemzik a jogi problémákat, és vizsgálják meg tüzetesen az írást, annál megbízhatóbb a mű. A forrásoknak közvetlenül kell szolgáltatniuk a szócikkben megjelenő információt, és meg kell felelniük az igényeknek. Ha egy témában nincsenek megbízható források, akkor nem kell, hogy szócikke legyen a Wikipédián.

További irányelvek a forrásokkal kapcsolatban: Wikipédia:A Wikipédia nem az első közlés helye és Wikipédia:Élő személyek életrajza. Egy adott forrás megbízhatóságával kapcsolatban a kapcsolódó Kocsmafalon tehetsz fel kérdéseket.

Áttekintés

A szócikkeket másodlagos, megbízható, publikált források alapján kell megírni, amelyek tényszerűek és hitelesek. Ez azt jelenti, hogy a Wikipédia a megbízható szerzők véleményét közli, és nem a Wikipédia-szerkesztők véleményét, akik saját maguk olvasnak el és értelmeznek elsődleges, a cikk tárgyától nem független forrásokat. A következőkben ismertetett példák csak néhány lehetséges típusát mutatják be a megbízható forrásoknak, és a megbízhatósági problémáknak; nem törekszünk a teljességre. A forrásolás megfelelősége mindig a tartalomtól függ; a józan ész és a szerkesztői megítélés nélkülözhetetlen része az eljárásnak.

A „publikált” szó kapcsán leggyakrabban szöveges művekre asszociálunk, akár hagyományos nyomtatott, vagy online formában. Azonban harmadik fél által rögzített, majd közvetített, terjesztett, vagy archivált audio, video és multimédia anyagok szintén megfelelhetnek a megbízható forrásokkal szemben támasztott követelményeknek. A szöveges forrásokhoz hasonlóan a médiaforrásoknak is megbízható, a Wikipédiától és a cikk tárgyától független harmadik fél kell, hogy legyen a létrehozója, és a forrásra megfelelő módon kell hivatkozni. Továbbá léteznie kell egy elérhető archivált másolatnak a hivatkozott médiáról. Hasznos, de nem feltétlenül szükséges, hogy az archív másolat elérhető legyen az Interneten.

Néhány forrástípus

Sok Wikipédia-szócikk alapja valamilyen tudományos publikáció. A tudósok és más szakértők által elbírált publikációk gyakran a létező legmegbízhatóbb források. Egyes tanulmányok azonban idejétmúltak lehetnek, megállapításaikat az aktuális kutatási eredmények érvényteleníthették; vagy léteznek más, alternatív elméletek az adott területen, vagy eleve erősen vitatott álláspontot képviselnek. Próbálj meg általánosan elfogadott tudományos megállapításokat idézni, amikor csak lehetséges! Megbízható nem tudományos források is felhasználhatóak tudományos témájú szócikkekben, különösen a közismerten minőséginek számító publikációk. Annak eldöntése, hogy mely források megfelelőek, a tartalomtól függ. Az egymásnak ellentmondó forrásokat a szócikk szövegében meg kell említeni.

Tanulmányok

• A szócikkeket másodlagos források alapján kell megírni, amikor csak lehetséges. Elsődleges forrásokra történő hivatkozáskor tanácsos különösen odafigyelni. A Wikipédia-szerkesztők soha ne próbálják meg saját maguk értelmezni az elsődleges források tartalmát. Lásd: Wikipédia:Nem saját kutatómunka!
• A tudományos közösség által lektorált cikkek és kutatási anyagok megbízhatónak tekinthetők. Azt a tanulmányt, amely szakértők által ellenőrzött neves forrásokban kerül publikálásra, vagy egy jó nevű akadémiai kiadó jelenteti meg, általában előzetesen egy vagy több tudós lektorálta.
• A nyilvánosan hozzáférhető, befejezett doktori disszertációk tudósok által elbírált publikációk, és rendszeresen hivatkoznak rájuk. Ezeket a tudományos közösség lektorálta, és a legtöbb disszertáció könyvtárközi kölcsönzéssel elérhető. Az amerikai University Microfilms International például kétmillió disszertációt publikált 1940 óta. A készülőben lévő disszertációk nem lektoráltak, és nem tekinthetők publikáltnak. Ezért a szabály értelmében ezek nem megbízható források.
• Egy forrás tudományos elfogadottságát bizonyítja, ha az bekerül a tudományos diskurzus főáramába. Ezt a mű tudományos idézettségi indexe mutatja meg. Éppen ezért az olyan folyóiratok használata, amelyek nem rendelkeznek idézettségi indexszel (főleg azokban a témákban, amelyeket ezek az indexek lefednek), nagy odafigyelést igényelnek. Habár az, hogy ezek a folyóiratok végül ténylegesen mennyire használhatóak, igazából a tartalomtól függ.
• Az elszigetelt tanulmányokat gyakran tekintik kísérletinek, és a további tudományos kutatások fényében ezek megállapításai változhatnak. Egy egyedülálló tanulmány megbízhatósága a kutatási területtől függ. Az olyan komplex és nehezen áttekinthető területekhez kapcsolódó tanulmányok, mint például a gyógyszerkutatás, kevésbé véglegesek. Egyedülálló tanulmány használata esetén az ilyen témákban vigyázz az aránytalan hangsúlyozásra!

A megfelelő tartalmú szócikkek megírásához tehát az elérhető metaanalízisek (összegző elemzések), tankönyvek, és tudományosan elbírált cikkek előnyt élveznek, mint források.

Hírforrások

A közismert hírforrások, különösen a hírpiac minőségi résztvevői, általában megbízhatónak tekinthetőek. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy még a legjobb hírnévnek örvendő, legmegbízhatóbb hírcsatornák is hibázhatnak. Az, hogy egy adott híranyag megbízható forrás-e egy Wikipédia-szócikkben szereplő tény vagy megállapítás alátámasztásához, azt minden esetben külön meg kell vizsgálni. Amikor hírforrásokat használsz, figyelj oda, hogy elválaszd a szerző saját véleményét közvetítő írásokat az objektív beszámolóktól!

• Legjobb, ha a tudományos témájú szócikkekhez tudományos forrásokat, illetve elismerten minőségi nem tudományos forrásokat használsz. Egy hírcsatorna beszámolójának elfogadhatósága az adott információn múlik, és ahogy mindig, függ annak tartalmától.
• Habár a híreszteléseknek és pletykáknak is van hírértéke, tartsd szem előtt, hogy a Wikipédia egy enciklopédia, és csak megbízható forrásokból származó, ellenőrzött információt tartalmazhat. A Wikipédia nem arra való, hogy pletykákat terjesszen.
• Néhány hírcsatorna forrásként használja a Wikipédia szócikkeit a munkájához. A Wikipédia-szerkesztőinek ezért oda kell figyelniük a körbehivatkozások elkerülésére.

Szerzői kiadású és megkérdőjelezhető források

Megkérdőjelezhető források

A megkérdőjelezhető források azok a források, amelyeknek tényszerűsége köztudottan vitatott, vagy egyáltalán nem tartoznak semmilyen szerkesztőség felügyelete alá. Az ilyen források közé tartoznak azok a weboldalak és publikációk, amelyek közismerten szélsőségesek vagy propaganda jellegűek, illetve azok, amelyek szóbeszéden vagy személyes véleményeken alapulnak. A megkérdőjelezhető források csakis saját magukkal kapcsolatban, kizárólag a róluk szóló szócikkekben használhatóak hivatkozásként. A megkérdőjelezhető források általában nem felelnek meg egy másik félről szóló vitatott kijelentés alátámasztására.

Szerzői kiadású források

Bárki létrehozhat egy weboldalt vagy fizethet, hogy kiadják a könyvét, aztán elvárja, hogy adott területen szakértőnek tekintsék. Éppen ezért a szerzői kiadású média – akár könyv, hírlevél, személyes honlap, szabadon szerkeszthető wiki, blog, a közösségi oldalakon található személyes profilok, internetes fórumok – nem elfogadhatók forrásként.

A „blog” ebben az esetben személyek és csoportok blogjait jelenti. Néhány hírlap üzemeltet interaktív oldalakat, amit ők blognak neveznek. Ez utóbbiak elfogadhatóak forrásként mindaddig, amíg a szerzők professzionális újságírók, vagy szakértők azon a területen, amelyről írnak, és a blog az újság szerkesztőségének felügyelete alatt áll. Az olvasók hozzászólásai soha nem használhatók forrásként.

A szerzői kiadású anyagok bizonyos körülmények között elfogadhatóak forrásként, ha a szerző elismert szakértő az adott témakörben és akinek a témához kapcsolódó munkáját korábban már valamely megbízható forrás publikálta.

Életrajzban a szerzői kiadású források elsődleges forrásnak minősülnek, soha nem használhatók másodlagos forrásként élő személyek szócikkéhez, még akkor sem, ha a szerző jól ismert profi kutató vagy író; lásd Wikipédia:Élő személyek életrajza! Ezen művek tartalma kizárólag más források egyértelműsítésére használható, újabb tényeket nem alapozhatnak meg.

Szerzői kiadású közösségi média (Twitter-bejegyzés, Facebook-bejegyzés, Myspace-bejegyzés stb.) felhasználható forrásként, amennyiben:

• bizonyíthatóan az illető hivatalos fóruma (a Twitter oldal verified státusú, azaz ellenőrizték a híresség kilétét; ennek hiányában a híresség Twitter-oldalára linkel a hivatalos honlapja vagy valamely megbízható forrásban szerepel, hogy ez a hivatalos fiókja. A Facebook- illetve Myspace-fiókra linkel a hivatalos honlap.)
• A forrást nem olyan állítás alátámasztására használják, ami vitatott (például tudományos vita tárgya).
• Csak az alanyra vonatkozó, vele kapcsolatos információt tartalmaz és nem harmadik félre utaló állítást.
• A szócikk nem épülhet kizárólagosan ilyen forrásokra.

Szerzői kiadású és megkérdőjelezhető források mint önmaguk forrásai

A szerzői kiadású, vagy megkérdőjelezhető források saját magukkal kapcsolatban szolgálhatnak információforrásként a róluk szóló szócikkekben (nem kell, hogy a szerzők szakértők legyenek az általuk publikált témákban), amennyiben

1. a forrás nem teljes mértékben öncélú,
2. nem tartalmaz állításokat harmadik félről,
3. nem tartalmaz állításokat olyan eseményekről, amelyek nem tartoznak a tárgyhoz,
4. nem merül fel nyilvánvaló kétség a hitelességét illetően,
5. valamint a szócikk nem elsődlegesen ilyen forrásokra épít.

Megbízhatóság egy adott témában

Élő személyek életrajza

A szerkesztőknek különösen figyelniük kell, amikor élő személyek életrajzát dolgozzák fel. Jogi megfontolásokból, és a tisztesség szem előtt tartása érdekében is. Ezért azonnal távolítsd el a forrás nélküli, vagy nem megfelelő mértékben forrásolt szövegrészeket, és ne mozgasd át vitalapra sem! Ez mindenre vonatkozik, ami élő személyekkel kapcsolatos; bármelyik lapon, bármelyik névtérben, és nem csak a szócikk-névtérben.

Elsődleges, másodlagos és harmadlagos források

A Wikipédia szócikkeinek megbízható másodlagos forrásokon kell alapulniuk.

Harmadlagos források, mint az összegzések, enciklopédiák, tankönyvek, és más összefoglaló jellegű művek felhasználhatóak áttekintések és összefoglalók megírásához, de nem helyettesíthetik a másodlagos forrásokat a részletes bemutatás során. A Wikipédia szócikkei harmadlagos forrásoknak számítanak, és ezért nem használhatóak forrásként más szócikkekben; sem ezen szócikkek tükrözése, sem elágazásaik nem fogadhatóak el megbízható forrásként, semmilyen szempontból.

Az elsődleges forrásokat gyakran nehéz megfelelő módon felhasználni. Bár sok esetben megbízhatóak és hasznosak, nagyon körültekintően szabad csak használni őket, hogy elkerüljük a saját kutatás csapdáját.

Orvosi cikkek

Orvosi témájú szócikkek esetén olyan általános vagy részletes beszámolók az ideális források, amelyek megbízható, publikus, harmadlagos forrásokban jelentek meg. Ilyenek az elismert orvosi szakfolyóiratok, a szakértők által írt széles körben elterjedt alaptankönyvek, továbbá a nemzeti vagy nemzetközi szakértői testületek által kiadott orvosi protokollok és állásfoglalások. Az, hogy „orvosi forrás”, nem egy belső tulajdonsága valamely forrásnak: egy forrás attól válik orvosi forrássá, ha és amikor egy tényszerű orvosi kijelentést támaszt alá.

Idézetek

Az idézetek pontossága mindenek felett való; élő személyek idézésének pontossága pedig különösen érzékeny terület. Az idézeteknél az eredeti forrásra kell hivatkozni, ha lehetséges; másodlagos források használatakor azokat kell előnyben részesíteni, amelyek az eredeti forrásra hivatkoznak, azokkal szemben, amelyek nem. A részrehajló másodlagos forrásokat kellő gyanakvással kezeljük, ha nincs semleges forrás a megerősítésükre!

Fontos, hogy világosan kiderüljön az idézett szöveg forrása az adott szócikkból.

Általánosan elfogadott tudományos nézetek

Egy szócikkben azok a kijelentések is, amiket minden (illetve a legtöbb) tudós és szakértő megalapozott nézetnek tart, megbízható forrásokat igényelnek. Megbízható forrás hiányában konszenzus meglétére, közös megegyezésre van szükség. Egyéni vélemények esetén a forrásokat részletesen, külön-külön meg kell nevezni. A szerkesztők kerüljék a saját kutatómunkát, különös tekintettel arra, hogy ne tegyenek általános kijelentéseket egymásnak ellentmondó írások összefoglalására alapozva. A megbízható forrásnak kell konszenzust felmutatnia a témában, nem pedig a Wikipédia szerkesztőjének. Például: még ha minden megbízható tudományos forrás elfogadja is, hogy az ég kék, akkor is helytelen összefoglalása lenne a témának egy szerkesztő részéről, hogy „általánosan elfogadott tudományos nézet, miszerint az ég kék”, hacsak nincsenek hivatkozható források, amelyek pontosan ugyanezt a kijelentést teszik.

A források forrása

Az, hogy elfogadott, magas színvonalú, megbízható források milyen mértékben hivatkoznak egy másik forrásra, az a hivatkozott forrás megbízhatóságát is meghatározza, akár pozitív, akár negatív értelemben. Minél nagyobb mértékben és minél következetesebben hivatkoznak egy adott forrásra, annál egyértelműbb annak megbízhatósága. Például: ha egy adott forrásra rendszeresen hivatkoznak anélkül, hogy a tényszerűsége megkérdőjelezhető lenne, akkor ennek a forrásnak egy hasonló témához tartozó kijelentései is megbízhatóak, míg ha a forrás tényszerűsége gyakran vitatott, akkor a megbízhatósága is kérdéses. Ha egy forrásnál a rá való egyéb hivatkozások a megbízhatóságának fő mércéje, akkor különösen oda kell figyelni, hogy ragaszkodjunk a Wikipédia más útmutatóiban és irányelveiben leírt szabályokhoz, és ne mutassunk be túlságosan vitatott vagy kisebbségi véleményeket. Az elfogadott nézetek bemutatása a cél.

Véleménynyilvánítások

Néhány forrás megbízhatónak tekinthető akkor is, ha azok a szerző véleményét tükrözik, viszont nem alkalmasak ellenőrizhetetlen kijelentések alátámasztására. A legjobb példa erre a hírlapok újságírói jegyzetei (glossza). Ezek megbízható források (a tartalomtól függően), de amikor használod őket, helyesebb a glossza szerzőjére hivatkozni a szócikk szövegében.

Ne felejtsd el, hogy a megbízható hírforrások – például egy jelentős hírcsatorna weboldala – amelyek részben vagy egészében „blog” formájában publikálják a tartalmaikat, ugyanúgy megbízhatóak, mintha egy sokkal „hagyományosabb”, 20. századi formában tennék azt.

Van egy fontos kivétel a tényszerű kijelentések vagy vélemények forrásolásában. Soha ne használj szerzői kiadású könyveket, rajongói magazinokat és weboldalakat, internetes fórumokat, blogokat, és twitter-bejegyzéseket forrásként élő személyekről írt szócikkekben, hacsak nem maga az életrajz alanya írta, vagy adta ki. A „szerzői kiadású blogok” ebben az értelemben a személyes és csoportos blogokat jelentik; lásd WP:ÉLŐ#Megbízható források és WP:ÉLŐ#Az érintett mint forrás.

Forrássablonok

A szövegben található tényszerű kijelentések forrásolására vonatkozó sablonok:

• ha nincs forrás: {{forráskérő}}^(?), rövidítve {{forr}}^(?)
• ha nem megbízható a megadott forrás: {{nem megbízható forrás}}^(?)
• ha rossz a megadott forrás: {{rossz forrás}}^(?)

A szócikk vagy egy szakasz egészének forrásolására vonatkozó sablonok:

• ha egyáltalán nincs forrás: {{nincs forrás}}^(?)
• ha nincs több független forrás: {{részben nincs forrás}}^(?)
• ha nem megbízható a megadott forrás: {{vitatott forrás}}^(?)

Tovább információk

• (angolul) Hogyan olvassunk elsődleges forrást, Reading, Writing, and Researching for History: A Guide for College Students, Patrick Rael, 2004.
• (angolul) Hogyan olvassunk másodlagos forrást, Reading, Writing, and Researching for History: A Guide for College Students, Patrick Rael, 2004.

Kapcsolódó szócikkek

• Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat!
• Wikipédia:Mikor van szükség a források feltüntetésére?
• Wikipédia:A Wikipédia nem az első közlés helye
• Wikipédia:Független forrás
• Wikipédia:Ellenőrizhetőség
• Wikipédia:Ellenőrizd az adataidat, esszé
• Wikipédia:Író, hazudj!, esszé
• Wikipédia:Könyvforrások
• Nem megbízható források listája