Victoria Nuland

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Victoria Nuland
Amerikai Egyesült Államok külügyminiszter-helyettes
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2023. július 29.
ElnökJoe Biden
ElődWendy Sherman(wd)
Az Egyesült Államok Külügyminisztériumának szóvivője
Hivatali idő
2011. május 31. – 2013. február 11.
ElnökBarack Obama
ElődPhilip J. Crowley
UtódJen Psaki
Amerikai Egyesült Államok 18. állandó NATO-képviselője
Hivatali idő
2005. június 20. – 2008. május 2.
ElnökGeorge W. Bush
ElődNicholas Burns
UtódKurt Volker
Született1961. július 1. (62 éves)
New York
PártDemokrata Párt
SzüleiSherwin B. Nuland
HázastársaRobert Kagan
Foglalkozás
Iskolái
Vallászsidó vallás
DíjakOrder for Merits to Lithuania
A Wikimédia Commons tartalmaz Victoria Nuland témájú médiaállományokat.
Victoria Nuland Hilary Clinton amerikai külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter találkozóján 2012-ben

Victoria Jane Nuland (New York, 1961. július 1. –) más néven Toria Nuland[1] amerikai diplomata, politikai ügyekért felelős államtitkár, az Egyesült Államok megbízott külügyminiszter-helyettese.[2] 2005 és 2008 között az Egyesült Államok 18. NATO-nagykövete,[3] majd 2013 és 2017 között az európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkár.[4] 2021 óta politikai ügyekért felelős államtitkár.

Család és tanulmányok[szerkesztés]

Nuland 1961-ben született a sebész, bioetika– és orvostörténész professzor, Sherwin B. Nuland legidősebb gyermekeként, három testvére van. Ortodox zsidó nagyszülei (Meyer és Vitsche Nudelman - nevüket hivatalosan 1947-ben változtatták meg Nulandra) a 20. század elején vándoroltak be az Egyesült Államokba az akkor még Oroszországhoz tartozó Besszarábiából.

1979-ig a Choate-Rosemary Hall bentlakásos iskolába járt, majd a Brown Egyetemen szerzett diplomát. Nuland beszél oroszul, franciául és egy kicsit kínaiul is.

Diplomáciai karrier[szerkesztés]

Nuland 1984 óta az Egyesült Államok külügyminisztériumában dolgozott,[5] többek között diplomáciai megbízatásokat teljesített Mongóliában, Kínában és Oroszországban.

Clinton-kormányzat[szerkesztés]

1993 és 1996 között, Bill Clinton elnöksége idején Nuland Strobe Talbott külügyminiszter-helyettes kabinetfőnöke volt, mielőtt a volt Szovjetunió ügyeiért felelős igazgatóhelyettesi posztra került.[6]

Bush-kormányzat[szerkesztés]

2003 és 2005 között Dick Cheney republikánus amerikai alelnök biztonságpolitikai tanácsadójaként dolgozott az iraki háború csúcspontján.

2005. június 20-tól 2008. május 2-ig az Egyesült Államok állandó NATO-képviselője volt (United States Permanent Representative to NATO). 2008 és 2009 között a Nemzeti Védelmi Egyetem professzora volt.

Obama-kormányzat[szerkesztés]

2011 nyarán Nuland az európai hagyományos fegyveres erőkért felelős különmegbízott lett,[7] majd 2013. február 11-ig a külügyminisztérium szóvivője.[8]

2013 májusában Nulandot jelölték az európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkárnak[8], 2013. szeptember 18-án tette le az esküt.[9] Helyettes államtitkárként ötven európai és eurázsiai országgal, valamint a NATO-val, az Európai Unióval és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel fenntartott diplomáciai kapcsolatokat irányította.

Ukrajna[szerkesztés]

A 2013. november 21-én kezdődött Euromajdan – a kijevi Majdan térről elnevezett tömeggyűlések és tüntetések – kezdetét követően Nulandnak a tüntetőket biztató, támogató nyilatkozatai voltak. Decemberben az USA-Ukrajna Alapítvány aláírását követő beszédében kijelentette, hogy az Egyesült Államok 1991 óta mintegy 5 milliárd dollárt költött demokráciaerősítő programokra Ukrajnában.[10] Az orosz kormány Nuland kijelentését bizonyítékként értékelte arra nézvén, hogy az egész „színes forradalmat” tulajdonképpen az Egyesült Államok szervezte.

John Kerry amerikai külügyminiszter és Victoria Nuland ukrán ellenzéki vezetőkkel találkozik Münchenben 2014-ben

2014. február 4-én a YouTube-on közzétették a Nuland és Geoffrey Pyatt ukrajnai amerikai nagykövet 2014. január 28-án folytatott telefonbeszélgetésének felvételét.[11][12][13] A hívás Janukovics ukrán elnök 2014. január 25-én tett ajánlatát követte. Az elnök a Majdan téri tüntetések lecsillapítása érdekében felajánlotta, hogy az ukrajnai ellenzék két tagját beveszi a kormányába, az egyiket akár miniszterelnöknek.[14] Nuland és Pyatt megvitatta az ajánlatot, a lehetséges miniszterelnöki poszt kapcsán több ellenzéki személyiségről is megosztották egymással véleményüket. Nuland azt mondta Pyattnak, hogy Arszenyij Jacenyuk lenne a legalkalmasabb jelölt erre a posztra.[12] Nuland azt javasolta, hogy inkább az ENSZ-nek, mint az Európai Uniónak kellene részt vennie a helyzet politikai megoldásának keresésében, hozzátette, hogy "fuck the EU", azaz "le van sajnálva az EU" (nagyon finom fordításban).[15] Másnap Christiane Wirtz, a német szövetségi kormány helyettes kormányszóvivője és a Sajtó- és Tájékoztatási Hivatal helyettes vezetője kijelentette, hogy Angela Merkel német kancellár "teljesen elfogadhatatlannak" nevezte Nuland megjegyzését[16] Az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy "minősíthetetlennek" ítélte az amerikaiaknak az EU-hoz való hozzáállást.[17] Jen Psaki külügyminisztériumi szóvivő kijelentette, hogy az egyeztetés nem bizonyíték arra, hogy az amerikaiaknak bármilyen tervük lenne a politikai kimenetel befolyásolására, azt is hozzátette, hogy "nem kellene meglepődni azon, hogy megbeszélések folynak a közelmúlt eseményeiről és lehetőségeiről, valamint arról, hogy milyen a fejlemények történnek a történések helyszínén".[18].

2015 februárjában Nuland egy sajtótájékoztatón kijelentette: az európaiak "félnek a gazdaságuknak okozott károktól, az oroszoktól érkező ellenszankcióktól". Az USA a jelenlévő Breedlove tábornok szerint mérsékelt páncéltörő fegyvereket szállíthatna, hogy Putyin számára növelje az tétet a harctéren.[19] Az európaiak elutasították a fegyverszállításokat, és "diplomáciai megoldásokat" akartak; közben Nuland "Merkel moszkvai vacakolásának" nevezte Angela Merkel német kancellárnak a minszki tűzszüneti tárgyalások során Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz tett útját.[20]

Antony J. Blinken amerikai külügyminiszter és Victoria Nuland találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel 2021-ben

Garri Kaszparov szerint az orosz propaganda Nuland szóbeli támogatását bizonyítékként használta arra, hogy a Majdan téri eseményeket a CIA tervezte meg ("... melynek a tüntetésekhez nyújtott támogatását az orosz propaganda arra használja fel, hogy bizonyítsa, hogy a tiltakozás és demonstráció valójában a CIA által irányított puccskísérlet volt").[21] Ebben az értelemben használták fel Nuland 2013-as nyilatkozatát is, miszerint az 1991 óta eltelt 22 évben az amerikai adófizetők pénzéből ötmilliárd dollárt fordítottak Ukrajnában jólétre, biztonságra és a demokrácia megteremtésére.[22]

Biden-kormányzat[szerkesztés]

2017 januárjában Nuland távozott a külügyminisztériumból, miután az újonnan beiktatott Trump-kormányzat számos magas rangú diplomatát távozásra szólított fel.[23]

Négy év múltán az új Biden-kormány 2021. januári megalakulását követően Nulandot a hivatalba lépő Joe Biden elnök 2021 áprilisában az amerikai külügyminisztérium politikai ügyekért felelős államtitkárának nevezte ki,[17] Nuland a felajánlott posztot még az év májusában el is foglalta.[24] 2022 márciusában Nuland aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország Ukrajna megszállása során megszerezheti az ukrajnai biológiai kutatási létesítmények feletti ellenőrzést.[25]

Egy 2023 elején tartott kongresszusi meghallgatáson Nuland a 2022-es Északi Áramlat 2 gázvezeték szabotázsával kapcsolatban kijelentette: "Jómagam, és megítélésem szerint a kormányzatom is, nagyon örül annak, hogy az Északi Áramlat 2 most már ... csak egy fémdarab a tenger fenekén."[26]

Egy 2024 februárjában a CNN-ben Christiane Amanpournak adott interjúban Nuland a következő szavakkal érvelt amellett, hogy a kongresszus hagyjon jóvá egy 95,34 milliárd dolláros segélycsomagot Ukrajnának: "Nem szabad elfelejtenünk, hogy ennek a pénznek a nagy része egyenesen hozzánk, az Egyesült Államokba kerül vissza fegyvergyártásra".[27]

2024. március 5-én bejelentették, hogy Nuland a hónap végéigl nyugdíjba vonul. Nuland azt remélte, hogy a külügyminiszter-helyettesként Wendy Sherman lesz az utódja, de Biden elnök Kurt M. Campbellt jelölte a posztra.[28][29] Az orosz külügyminisztérium Nuland távozását úgy kommentálta, hogy az annak a jele, hogy az Egyesült Államok Nuland által meghatározott Oroszországgal szembeni politikája, "ruszofóbiája" kudarcot vallott.[30]

Nuland nyudíjazásáig Antony Blinken külügyminiszter, Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó és harmadikként Nuland határozták meg a Biden-kormány külpolitikáját. A nemzetközi tiszteletnek örvendő Seymour Hersh oknyomozó újságíró szerint ennek a triumvirátusnak a tagjai az Egyesült Államok történetének legtehetségtelenebb külpolitikai vezetői voltak .[31]

Antony J. Blinken külügyminiszter és Victoria Nuland találkozója Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnökkel Jeruzsálemben 2021. májusában

Család[szerkesztés]

Nuland Robert Kagan történész felesége. A házaspárnak két gyermeke van: Elena lányuk 1997-ben, David fiuk 1999-ben született.[32]

Publikációk[szerkesztés]

Külső linkek[szerkesztés]

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Victoria Nuland témában.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Department Press Briefing – January 27, 2022 (amerikai angol nyelven). United States Department of State. (Hozzáférés: 2024. február 6.)
  2. ↑ On the Retirement of Deputy Secretary Sherman (angol nyelven). United States Department of State. (Hozzáférés: 2024. február 6.)
  3. ↑ Bureau of Public Affairs Front Office Changes. U.S. Department of State. (Hozzáférés: 2024. február 6.)
  4. ↑ Biden to tap more Obama vets to fill key national security roles (angol nyelven). POLITICO, 2021. január 5. (Hozzáférés: 2024. február 6.)
  5. ↑ Times, The Japan: Article Expired (angol nyelven). The Japan Times, 2024. február 6. (Hozzáférés: 2024. február 6.)
  6. ↑ "Biden to name Sherman, Nuland to top diplomatic posts: sources". Reuters. January 5, 2021 https://www.reuters.com/article/us-usa-biden-diplomats-idUSKBN29A27G
  7. ↑ Ambassador Victoria Nuland (amerikai angol nyelven). NATIONAL ENDOWMENT FOR DEMOCRACY, 2018. január 23. (Hozzáférés: 2024. február 6.)
  8. ↑ a b Victoria Nuland to be State Department spokesman | The Cable. web.archive.org, 2012. június 27. [2012. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. február 6.)
  9. ↑ Swearing-in Ceremony for Victoria Nuland as Assistant Secretary of State for European and Eurasian Affairs. U.S. Department of State. (Hozzáférés: 2024. február 6.)
  10. ↑ Kent DeBenedictis: Russian ‘Hybrid Warfare’ and the Annexation of Crimea. 2021. ISBN 978-0-7556-3999-1 Hozzáférés: 2024. február 6.  
  11. ↑ „Марионетки Майдана” (hu-HU nyelven).  
  12. ↑ a b „Ukraine crisis: Transcript of leaked Nuland-Pyatt call”, BBC News, 2014. február 7. (Hozzáférés: 2024. február 6.) (brit angol nyelvű) 
  13. ↑ „Leaked US call 'impressive tradecraft'”, BBC News (Hozzáférés: 2024. február 6.) (brit angol nyelvű) 
  14. ↑ Walker, Shaun. „Ukrainian president offers surprise concessions as protests turn violent”, The Observer, 2014. január 25. (Hozzáférés: 2024. február 6.) (brit angol nyelvű) 
  15. ↑ „Les cinq leçons du « fuck the EU ! » d'une diplomate américaine”, Le Monde.fr, 2014. február 9. (Hozzáférés: 2024. február 6.) (francia nyelvű) 
  16. ↑ Pilkington, Ed. „Angela Merkel: Victoria Nuland's remarks on EU are unacceptable”, The Guardian, 2014. február 7. (Hozzáférés: 2024. február 6.) (brit angol nyelvű) 
  17. ↑ a b "U.S. diplomat plays down leaked call; Germany's Merkel angry". Reuters. February 7, 2014. Archived from the original on March 8, 2021. https://www.reuters.com/article/us-ukraine-idUSBREA151QL20140207
  18. ↑ Gearan, Anne. „In recording of U.S. diplomat, blunt talk on Ukraine”, Washington Post, 2023. május 17. (Hozzáférés: 2024. február 6.) (amerikai angol nyelvű) 
  19. ↑ Gebauer, Matthias. „Ukraine-Krise entzweit USA und Europa”, Der Spiegel, 2015. február 8. (Hozzáférés: 2024. február 6.) (német nyelvű) 
  20. ↑ Monika Pilath: . In: . 11. Februar 2015, ISSN 0044-2070 (zeit.de).
  21. ↑ Garri Kimowitsch Kasparow: Winter Is Coming: Why Vladimir Putin and the Enemies of the Free World Must Be Stopped, Verlag Hachette UK, 2015, ISBN 978-1-61039-621-9; "… whose support for the protests is still used by Russian propaganda to "prove" the entire Euromaidan was a coup plot run by the CIA"
  22. ↑ Krisen-Katalysator: Wie mit dem Kampf um das Erdgas in der Ukraine Weltpolitik gemacht wird, Fernsehmagazin Monitor/WDR, 13. März 2014https://www.wdr.de/tv/applications/daserste/monitor/pdf/2014/0313/krisenkatalysator.pdf
  23. ↑ Labott, Elise: Trump administration asks top State Department officials to leave | CNN Politics (angol nyelven). CNN, 2017. január 26. (Hozzáférés: 2024. február 6.)
  24. ↑ Biden nominates veteran diplomats for top State posts. In: reuters.com vom 16. Januar 2021. Hozzáférés ideje: 2022. március 17. https://www.reuters.com/article/uk-usa-biden-diplomats/biden-nominates-veteran-diplomats-for-top-state-posts-idUSKBN29L0N3
  25. ↑ Kessler, Glenn. „Analysis | How the right embraced Russian disinformation about ‘U.S. bioweapons labs’ in Ukraine”, Washington Post, 2022. március 12. (Hozzáférés: 2024. február 6.) (amerikai angol nyelvű) 
  26. ↑ Times, The Brussels: EU dismisses report that US blew up Nord Stream pipeline as 'speculation' (angol nyelven). www.brusselstimes.com. (Hozzáférés: 2024. február 6.)
  27. ↑ (2024. február 23.) „We will ‘tighten the noose’ on Putin, vows US State Department’s Victoria Nuland | CNN” (angol nyelven).  
  28. ↑ Victoria Nuland, third-highest ranking US diplomat and critic of Russia's war in Ukraine, retiring (angol nyelven). AP News, 2024. március 5. (Hozzáférés: 2024. március 6.)
  29. ↑ On the Retirement of Under Secretary of State for Political Affairs Victoria Nuland (angol nyelven). United States Department of State. (Hozzáférés: 2024. március 6.)
  30. ↑ Birnbaum, Michael. „Victoria Nuland, key State Dept. leader, to exit Biden administration”, Washington Post, 2024. március 5. (Hozzáférés: 2024. március 6.) (amerikai angol nyelvű) 
  31. ↑ Krayden, David: KRAYDEN: Famous journalist Hersh says Biden 'screwed up' when he destroyed Nord Stream pipelines (angol nyelven). Western Standard, 2023. február 24. (Hozzáférés: 2024. március 6.)
  32. ↑ International Who's Who of Authors and Writers, 2008, 374. oldal
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Victoria_Nuland&oldid=26965551”