Terminátor 2. – Az ítélet napja

Terminator 2. - Az ítélet napja (Terminator 2: Judgment Day)
1991-es amerikai film
A film magyar moziplakátja
Rendező	James Cameron
Producer	James Cameron
Vezető producer	Gale Anne Hurd
Műfaj	akciófilm thrillerfilm sci-fi film posztapokaliptikus film disztópikus film filmdráma időutazós film science fiction akciófilm fekete komédia fegyveres lányok chase film filmvígjáték cyberpunk suspense film kalandfilm techno-thriller
Forgatókönyvíró	James Cameron William Wisher Jr.
Főszerepben	Arnold Schwarzenegger Linda Hamilton Edward Furlong Robert Patrick
Zene	Brad Fiedel (filmdal: Guns N’ Roses)
Operatőr	Adam Greenberg
Vágó	Conrad Buff Mark Goldblatt Richard A. Harris
Jelmeztervező	Marlene Stewart
Gyártás
Gyártó	Amblin Entertainment Le Studio Canal + Carolco Pictures Lightstorm Entertainment Pacific Western
Ország	USA
Nyelv	angol spanyol
Forgatási helyszín	Kalifornia Új-Mexikó Malibu Santa Monica
Játékidő	137 perc 152 perc (rendező változat)
Költségvetés	102 millió dollár
Képarány	2,35:1
Forgalmazás
Forgalmazó	TriStar Pictures InterCom
Bemutató	1991. július 3. 1991. augusztus 16.
Eredeti magyar adó	1. szinkron: HBO MTV1 TV2 2. szinkron: Film+ Cool TV Film Mánia
Díj(ak)	4 Oscar-díj 2 BAFTA-díj
Korhatár	2002-ig jelenleg
Bevétel	$204 843 345 $519 843 345
Kronológia
Előző	Terminátor – A halálosztó
Következő	Terminátor 3. – A gépek lázadása
További információk
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Terminator 2. - Az ítélet napja témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Terminátor 2. – Az ítélet napja (Eredeti cím: Terminator 2 – Judgment Day) – 1991-ben bemutatott amerikai sci-fi akciófilm James Cameron rendezésében, aki William Wisher-rel közösen írta a forgatókönyvet. A Terminátor-sorozat második része. A főbb szerepekben Arnold Schwarzenegger, Linda Hamilton, Edward Furlong és Robert Patrick láthatók. A filmben a gonosz mesterséges intelligencia, a Skynet egy Terminátort – egy fejlett gyilkológépet – küld vissza az időben 1995-be, hogy megölje a jövőbeli emberi ellenállás vezetőjét, John Connort, amikor még gyermek. Az ellenállás egy kevésbé fejlett, átprogramozott Terminátort küld vissza, hogy megvédje Connort és biztosítsa az emberiség jövőjét.

A Terminátor jelentős sikert aratott, elősegítve Schwarzenegger és Cameron karrierjét, de a folytatás munkálatai megakadtak a páros és a Hemdale Film Corporation közötti ellentétek miatt, amely részben birtokolta a film jogait. 1990-ben Schwarzenegger és Cameron rábeszélték a Carolco Pictures-t, hogy vásárolja meg a jogokat a Terminátor producere, Gale Anne Hurdtól és a pénzügyi nehézségekkel küzdő Hemdale-től. A bemutató dátumát a következő évre tűzték ki, így Cameronnak és Wishernek hét hete maradt a forgatókönyv megírására. A főbb forgatások 1990 októberétől 1991 márciusáig tartottak, Los Angelesben és környékén, becslések szerint 94–102 millió dolláros költségvetéssel, ami az akkori legdrágább filmnek számított. Az Industrial Light & Magic (ILM) fejlett vizuális effektjei, amelyek között szerepelt a számítógéppel generált főszereplő első használata egy blockbuster filmben, a forgatási ütemterv túllépéséhez vezettek. A mozikba szánt kópiák csak a film 1991. július 3-i bemutatója előtti éjszakán kerültek kiszállításra.

A Terminator 2 kritikai és kereskedelmi sikert aratott, 519–520,9 millió dolláros bevételt hozott a mozikban, így világszerte 1991 legjövedelmezőbb filmje és korának harmadik legjövedelmezőbb filmje lett. A film számos díjat nyert, többek között Saturn, BAFTA és Oscar díjakat. A Terminator 2 termékek között videójátékok, képregények, regények és T2-3D: Battle Across Time című élőszereplős attrakció szerepel.

A Terminator 2 az egyik legjobb sci-fi, akció- és folytatásfilmnek számít, amit valaha készítettek. Emellett jelentős hatással volt a filmek vizuális effektjeire, elősegítve az átmenetet a gyakorlati effektusoktól a számítógéppel generált képek felé. Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtára 2023-ban kiválasztotta a Nemzeti Filmnyilvántartásba való felvételre. Bár Cameron szándéka szerint a Terminator 2 a franchise befejezése lett volna, a film után egy sor folytatás következett, köztük a Terminátor 3. – A gépek lázadása (2003), a Terminátor: Megváltás (2009), a Terminátor: Genisys (2015) és a Terminátor: Sötét végzet (2019), valamint egy 2008-as televíziós sorozat.

Cselekmény

Alább a cselekmény részletei következnek!

Tíz év telt el az első rész óta, 1995-öt írunk. John Connor, a jövőben dúló gépek elleni háború leendő vezetője immár egy vagánykodó kamasz, a nevelőszüleivel él. Anyja, Sarah Connor a Pescadero elmegyógyintézet lakója, ugyanis nem hittek neki, hogy egy jövőből visszaküldött robot, azaz egy terminátor az életére tört. Úgy gondolja, hogy a cég, melynek gyárában elpusztította a gépet, eltussolta a dolgot. Ám téved; a terminátorból megmaradt csipet és karját a Skynet központjában őrzik...

2029-ből ismét két terminátor érkezik; a gépek által John Connor likvidálására küldött T-1000-es modell, illetve az emberek Connor védelmére átprogramozott T-101-ese. A két robot azonnal megkezdi küldetése beteljesítését. Miután a T-1000-es végzett John nevelőszüleivel, a fiú kénytelen kibernetikus védelmezőjével menni. John parancsára együtt kiszabadítják az elmegyógyintézetből Sarah-t, aztán pedig elindulnak, hogy megállítsák a számukra legendás Ítélet napját. Miután Sarah régi barátja, Enrique Salceda jóvoltából tömérdek fegyverhez jutottak, megtudják, hogy az Ítélet napját valószínűleg a Skynet egyik tudósának, Dr. Miles Bennett Dysonnak leendő számítógépes rendszere fogja előidézni, így a háromfős csapat beavatja a férfit az apokaliptikus jövőbe, majd segítségével felrobbantják a Skynet központját, a Cyberdyne Systemst, minden jövőre veszélyes fejlesztéssel együtt, ám Dysont a kiérkező kommandósok lelövik, és a T-1000-es is feltűnik. A gép üldözőbe veszi ellenfeleit, a végső küzdelemre végül egy kohónál kerül sor: a két terminátor megküzd egymással, melynek során a T-1000-es belezuhan az olvadó acélba, ahol azonnal szétolvad. John az acélba dobja a központból ellopott csipet és gépkart, majd az Ítélet napjának biztos elkerülése érdekében a T101-es is megsemmisíti magát.

Megjegyzés: a Terminátor 3. – A gépek lázadása készítői visszamenőleg 1997-re módosították a T2 cselekményének idejét, holott az 1995-ben játszódik. Mindezt azért, hogy visszamenőleg kiegészítsék John Connor gyermekkorát egy kamasz szerelemi szállal, ám a T2 idején ő még csak egy koravén 10 éves, jól látszik ez abban a jelenetben is, amikor a T-1000-es lekéri John Connor személyi adatait a számítógépes nyilvántartásból. Az, hogy a T3 olvasatában a T2 1997-ben játszódott, súlyos tévedés, hiszen a Skynet a film jelenében még csak egyszerű tervezet, tudományos kutatási projekt, nem pedig megvalósult, hardverrel bíró MI.

Szereplők

Színész	Karakter	Magyar hang
Arnold Schwarzenegger	T-800 101-es modell	Gáti Oszkár
Linda Hamilton	Sarah Connor	Fehér Anna
Edward Furlong	John Connor	Minárovits Péter (1. szinkron) Baráth István (2. szinkron)
Robert Patrick	T-1000	Józsa Imre
Earl Boen	Dr. Peter Silberman	Szabó Ottó
Joe Morton	Dr. Miles Bennett Dyson	Vass Gábor
S. Epatha Merkerson	Tarissa Dyson	Spilák Klára
Castulo Guerra	Enrique Salceda	Sinkovits-Vitay András
Danny Cooksey	Tim	Bolba Tamás
Jenette Goldstein	Janelle Voight	Andresz Kati
Xander Berkeley	Todd Voight	Barbinek Péter
Leslie Hamilton Gearren	a T-1000-es Sarah Connor alakja / a Rendezői változatban Sarah Connor tükörképe	Fehér Anna
Ken Gibbel	Douglas	Melis Gábor

További szereplők még az ikrek, Don és Dan Stanton, kik a a Pescadero Állami Kórház őrét és az őt utánozó T-1000-et alakítják. A többi szereplő között szerepel Ken Gibbel, aki egy bántalmazó ápolót alakít; Robert Winley, Ron Young, Charles Robert Brown és Pete Schrum, akik egy motoros bárban szembeszállnak a T-800-zal; Abdul Salaam El Razzac, aki Gibbons-t, a Cyberdyne őrét alakítja; és Dean Norris, aki a SWAT csapat vezetőjét alakítja. Michael Edwards alakítja a 2029-es John Connort, Dalton Abbott, Hamilton csecsemő fia, pedig egy álomjelenetben szerepel. A társíró William Wisher cameo szerepet játszik, mint a T-800-at a bevásárlóközpontban fényképező férfi, Michael Biehn pedig visszatér a moziban nem látható jelenetekben, mint az ellenállás katonája, Kyle Reese.

Bakik

• Amikor a bárból kijövő férfi a levegőbe lő, a Terminátor szeme megrebben. Egy terminátor szeme nem rebbenhet meg. Ezután veszi el tőle a szemüveget.
• Sarah szerez egy gemkapcsot, amivel cellájában (kissé életszerűtlenül) kioldja bilincsét, azonban a cellaajtó kinyitásánál kissé rejtélyes módon már szakszerűen, 2 gemkapoccsal dolgozik.
• Amikor a Terminátor éppen készül felkapni Johnt a motorjára, akkor észrevehető, hogy nem is Arnold Schwarzenegger vezeti a motort, hanem egy kaszkadőr.
• Amikor a Terminátor üldözi Johnt, a szélvédője betörik; egyik vágásban csak törött, de a keretben van, míg egy másikban a bal felső sarka kihajolt, majd néhány másodperccel később ismét a helyén van. Ezt a bakit a 3D-s remastered kiadásban javították.
• Amikor a vontató leugrat, eltörik a jobb első kerék összekötője, ezért szalad a falnak.
• Ezt a hibát csak a régi 4:3-as verzióban láthatjuk: a telefonfülkés jelenetben látszik, hogy ki van könnyítve a telefon trezorja, amit a Terminátor lezúz.

Kiadások

• moziváltozat, megjelent DVD-n is, tv-ben is sugározták (ez a legrövidebb változat), 131 perc
• moziváltozat, rendezői vágat (Director's Cut), 2:16:34, 137 perc
• DVD-kiadás, MIRAX, 5.1 hanggal, 140 perc
• DVD-kiadás, B-ROLL, 2:26:51, 147 perc
• Blu-ray kiadás (rendezői Special Edition) 6.1 hanggal, 152 perc
• Dupla DVD-kiadás, rendezői változat + extrák, további 20 perc
• Dupla DVD-kiadás (Extreme Edition), másik DVD-n extrák és nagyfelbontású wmv, 152 perc
• Dupla DVD-kiadás (Definitive Edition)
• DVD-kiadás (Extended Special Edition) 5.1 hanggal, 153 perc
• HD-DVD kiadás (Ultimate HD Edition) 7.1 hanggal, 153 perc
• Blu-ray kiadás (Skynet Edition) 5.1 hanggal, alternatív befejezéssel, ezüstkoponyás borító, 2:36:8, 156 perc

Fontosabb díjak és jelölések

Oscar-díj (1992)

• díj: legjobb vizuális effektusok - Gene Warren Jr., Gary Summers, Robert Skotak, Dennis Muren, Stan Winston
• díj: legjobb hangvágás - Gary Rydstrom, Gloria S. Borders
• díj: legjobb hang - Tom Johnson, Gary Rydstrom, Lee Orloff, Gary Summers
• díj: legjobb smink - Stan Winston, Jeff Dawn
• jelölés: legjobb operatőr - Adam Greenberg
• jelölés: legjobb vágás - Richard A. Harris, Mark Goldblatt

BAFTA-díj (1992)

• díj: legjobb vizuális effektusok - Robert Skotak, Gene Warren Jr., Stan Winston, Dennis Muren
• díj: legjobb hang - Gary Rydstrom, Tom Johnson, Gary Summers, Lee Orloff
• jelölés: legjobb látványtervezés - Lee Orloff

Fogadása

Kritikai visszhang

A Terminator 2: Az ítélet napja kritikai elismerést kapott. Sok kritika a legmodernebb fizikai, speciális és sminkhatásokra összpontosított, amelyeket egyöntetűen „forradalminak” és „látványosnak” tartottak, különösen azok, akik a T-1000-et „technológiai csodának” nevezték. Több kiadvány is azt írta, hogy Cameron képessége a mozis akciófilmek megvalósítására páratlan. Janet Maslin szerint legjobb formájában, az alkalmi melodramatikus kitérők ellenére, Cameron munkája hasonlít Stanley Kubrick rendezőéhez. Maslin és The Austin Chronicle egyaránt kommentálta a filmben megjelenő kedvességet és együttérzést. The Austin Chronicle ezt a Terminátor erkölcsi üzenetének hiányával állította szembe, Travers pedig „jövőképes példázattá” nevezte, de ők, másokkal együtt, kritizálták a Terminátor 2 „zavaros” üzenetét az emberi élet és a béke értékének védelméről, amely szerint a nukleáris fegyverek, a háború és a technológiai függőség megakadályozása érdekében szélsőséges erőszakot kell alkalmazni.

A kritikusok általában egyetértettek abban, hogy a film elején a narratíva erősebb, mint a vége felé. Owen Gleiberman szerint az első óra valódi „érzelmi vonzerővel” bír, és Roger Ebert szerint az a kezdeti koncepció, hogy egy fiú apafigurát talál egy Terminátorban, aki megtanul ember lenni, „érdekes”, de Gleiberman szerint a narratíva gyengül, miután Hamilton karaktere csatlakozik a csoporthoz. Travers és Corliss szerint a film órákon át tartó szünet nélküli akció és egy „hagyományos csúcspont” után megbotlik. Ennek ellenére Gleiberman dicsérte a T-1000 és a főszereplők közötti végső csatát. Az Empire kritikája és Terrence Rafferty szerint a film narratívája kevésbé kielégítő és kevésbé ötletvezérelt, mint a Terminátoré. Gleiberman szerint annak ellenére, hogy hatékony és szellemes thriller, a Terminator 2 drága B-filmnek tűnik, ha összehasonlítjuk olyan „vízionárius látványosságokkal”, mint a Mad Max sorozat és a Robotzsaru (1987).

Kenneth Turan szerint a Terminator 2 akciójelenetei a Robotzsaru extrém erőszakosság és véres jelenetek nélkül is sikeresek. Ebert és Maslin, többek között, értékelték azt a fordulatot, hogy Schwarzenegger nyilvános akcióhős-személyiségét úgy alakították, hogy ő egy olyan hős lett, aki nem öli meg ellenségeit. David Ansen és Glieberman humorosnak találták a T-800 nem halálos módszereit és arra irányuló erőfeszítéseit, hogy emberibbé váljon. Maslin és Hinson egyetértettek abban, hogy a Terminátorhoz hasonlóan Schwarzenegger szerepe tökéletesen illik színészi képességeihez. Hinson szerint Schwarzenegger gépként több emberséget ábrázolt, mint amikor normális embereket alakított. Ezzel szemben az Empire azt sugallta, hogy a változás engedmény volt Schwarzenegger fiatal rajongóinak, Peter Travers pedig a T-800 halálát választotta „elcsépelt” jelenetnek, amely nem illik a színészhez és a filmhez. Több kritikus is dicsérte a T-1000 karaktert Patrick „hidegvérű”, kifejezéstelen alakításának és a fejlett speciális effektusoknak köszönhetően, amelyek egy könyörtelen, „showstopping” gonosztevőt hoznak létre. Az Empire a karaktert „a mozi egyik legnagyobb szörnyének” nevezte. Gleiberman szerint a karakter hiánya a film második felében a film kárára válik, Hinson pedig azt írta, hogy a T-1000-nek nincs „lelke”, így a közönség nem tud azonosulni vele. A kritikusok általában egyetértettek abban, hogy Hamilton egy „vad” női hőst ábrázol, akinek lenyűgöző fizikumával felülmúlja egy másik akcióhős, Sigourney Weaver Ellen Ripley karakterét Cameron Aliens (1986) című filmjében. Más publikációk Sarah Connor béke iránti narrációját „túlzottnak”, túlhasználtnak és „akaratlanul mulatságosnak” találták. Furlongot dicsérték azért, hogy fiatal kora ellenére természetes alakítást nyújtott, Hinson pedig azt írta, hogy bár Morton csak korlátozott ideig volt látható a képernyőn, mégis mély benyomást tett. A CinemaScore által megkérdezett közönség ritkán látott „A+” átlagos osztályzatot adott a filmnek az A+ és F közötti skálán, így ez lett az egyetlen film a sorozatban, amely „B+” feletti osztályzatot kapott.

Témák és elemzés

Témák

A Terminator 2: Az ítélet napja központi témája John Connor és a T-800 közötti kapcsolat, amely pótolja az apját (Kyle Reese), akit soha nem ismert. Cameron így fogalmazott: „Természetesen lesznek nagy, viharos akciójelenetek, de a film középpontjában ez a kapcsolat áll”, és ezt az óz, a nagy varázsló című filmben a Bádogember szívének megszerzéséhez hasonlította. Cameron korábbi filmjéhez, az Aliens-hez hasonlóan a Terminator 2 is az együttérzésre és a szülői figurákra összpontosít, a T-800-at John könyörtelen védelmezőjeként és apafigurájaként ábrázolja, szemben a szintén könyörtelen T-1000-rel. A T-800-at arra tervezték, hogy beépülési célokból utánozza az embereket, de ahogy növekszik és fejlődik, érzelmei valósággá válnak, és Johntól megtanulja, hogyan kell gyászolni. A T-800 úgy dönt, hogy feláldozza az életét, hogy biztosítsa mindenki más túlélését. 1991-ben Robert Bly esszéíró azt írta, hogy az idősebb férfiak nem kínálnak megfelelő példaképeket a fiatal férfiaknak, és a Terminator 2-ben Sarah elítéli azokat a férfiakat a múltjából, akik nem tudtak apaként viselkedni Johnnal szemben, kivéve a T-800-at. Miután szerepe befejeződött, a T-800 elhagyja Johnt a saját érdekében, miután kijelenti, hogy hiányoznak belőle azok az érzelmek, amelyekre Johnnak szüksége van.

Míg John az emberségről tanítja a T-800-at, biológiai anyja, Sarah kevésbé emberivé válik, mert előre tudja a jövőt. Cameron így fogalmazott: „Ő egy szomorú karakter, egy tragikus karakter... hiszi, hogy mindenki, akivel találkozik, akivel beszél vagy akivel kapcsolatba kerül, hamarosan meghal”. Ez a gépszerű emberek témája összekapcsolódik Cameron és Wisher döntésével, hogy a T-1000-et rendőrként ábrázolják, mert tematikusan úgy vélték, hogy ez az embereket képviseli, akiknek empátiával kellene viseltetniük mások iránt, akik egyre gépszerűbbek és elidegenednek az érzelmeiktől. A Cyberdyne SWAT-csapata figyelmeztetés nélkül lelővi Dyson afrikai-amerikai férfit. A Cinephilia Dyson-t a film legemberibb karakterének írta le, egy intelligens, optimista családapának, aki a valós világban a rendőrség és a színes bőrű emberek közötti találkozásokat képviseli, ellentétben a kaukázusi T-800-zal való találkozásukkal, amely során figyelmeztetik őt, mielőtt tüzet nyitnának.

Az állami kórházból való szökése után Sarah úgy tűnik, hogy megöleli Johnt, de valójában csak megvizsgálja, hogy nincs-e sérülése, és minden érzelmi kötődést félretesz, hogy biztosítsa a túlélését és megvalósítsa a jövőbeli vezetőként betöltendő sorsát. A T-800-at jobb szülőként ábrázolják, mint Sarah-t, aki teljes figyelmét Johnra fordítja, míg Sarah távolságtartó marad, és inkább a jövőre koncentrál, mint a jelenre. Richard T. McClelland filozófiaprofesszor megjegyzi, hogy Sarah annyira elfogadja a T-800-at John pótapjaként, hogy ráhagyja John felügyeletét, amikor elindul, hogy megölje Dysont. Sarah álma a hatmilliárd embert, köztük a fiát is megölő nukleáris holokausztról arra készteti, hogy megölje Dysont, mielőtt az befejezheti a Skynet létrehozását célzó munkáját, de amikor eljön a pillanat, képtelen teljesen feladni emberségét, és érzelmek nélkül megölni őt. Cameron ezt úgy írta le, mint az emberiség értékének kérdését, ha feladjuk azt, hogy megnyerjük a létezéséért folytatott harcot. Az első film komor, nihilista témáival ellentétben a Terminator 2 a szabad akarat fogalmát és az emberi élet értékét hangsúlyozza. Schwarzenegger a film egyik mondatát idézte: „nincs végzet, csak ha magad is bevégzed”, mondván, hogy az emberek irányítják a saját sorsukat.

A Terminator 2 az erőszak alkalmazásáról is szól. A film megjelenésekor a kritikusok bírálatát váltotta ki a Terminator 2: Az ítélet nap üzenete, miszerint az erőszakkal lehet megőrizni a békét. Owen Gleiberman kijelentette, hogy az emberi élet iránti „meggondolatlan közöny” a film lényegi eleme, de a T-800, amely az embereket megcsonkítja, ahelyett, hogy megölné őket, potenciálisan fájdalmas életre ítéli az erőszak áldozatait. Cameron a filmet „a világ legerőszakosabb háborúellenes filmjeként” írta le, és azt mondta, hogy az emberek saját erőszakos természetükkel való küzdelméről szól. Cameron különösen aggódott az eredeti antagonistának, a T-800-nak a kulturális ikonkénti státusza és a halálos, megállíthatatlan erő és hatalom fantáziája miatt, ezért úgy döntött, hogy a Terminator 2-ben újradefiniálja, megtartva a hatalom fantáziáját, de nem véve el életeket. A Cinephilia szerint erkölcsileg lehetetlen felépülni az emberölésből, ezért a Terminator 2 a T-800 és Sarah megváltásáról szól.

Elemzés

Jeffrey A. Brown professzor szerint az Aliens sikere nyomán nőtt a nők által vezetett akciófilmek száma. Brown úgy véli, hogy ez tükrözi a nem hagyományos szerepeket betöltő nők számának növekedését, valamint a szakértő kritikusok – akik a női hősök maszkulinizálódását érzékelik – és a nemtől függetlenül elfogadják a karaktereket nézők közötti megosztottságot. A Schwarzenegger, Stallone és Jean-Claude Van Damme által alakított hipermaszkulin hősöket olyan független nők váltották fel, akik képesek megvédeni magukat és legyőzni a gonosztevőket olyan filmekben, mint a Terminator 2 és A bárányok hallgatnak. Brown szerint ezek a női karakterek gyakran sztereotipikus férfi cselekedeteket hajtanak végre, és izmos testalkatuk van, nem pedig nőies, „puha” testük. Úgy véli, hogy Hamilton alsóingje szimbolizálja a tipikusan férfi akcióhősöket, mint John McClane és John Rambo, valamint a férfias vonásokkal rendelkező nőket, mint Rachel McLish az Ászok: Vasmadarak III. (1992) című filmben.

Az erős nőiesség hangsúlyozása ellenére Hamilton karaktere továbbra is másodlagos marad Schwarzeneggeréhez képest. Sarah erőfeszítései a T-1000 legyőzésére kudarcot vallanak, egészen a T-800 utolsó pillanatban történő beavatkozásáig. Victoria Warren szerző szerint ez lehetővé teszi, hogy a női karakter elég erős legyen ahhoz, hogy csodálják, de ne legyen elég erős ahhoz, hogy aláássa a férfi főszereplő férfiasságát. Amanda Fernbach és Thomas B. Byers professzorok szerint a T-800 merev formája a reakciós férfiasságot képviseli, amely közvetlenül ellentétes a nemeket felcserélő T-1000-rel, amely a posztmodern, folyékony természetet képviseli, amely kívül esik a hagyományos normákon, és ellentétes a patriarchátussal és a hagyományos család megőrzésével.

Mark Duckenfield szerző szerint a Terminator 2: Az ítélet napja című film véletlen allegóriaként értelmezhető az amerikai ipar hanyatlásáról a sikeres japán technológiai cégekkel szemben, ahol a csúcstechnológiás T-1000 Japánt, a régebbi, kevésbé fejlett T-800 pedig az Egyesült Államokat képviseli. Az 1980-as évek gazdasági fellendülése idején néha gonoszként ábrázolt amerikai iparágak az elavulásuk miatt szimpatikusabbnak tűnnek, ahogyan a T-800 is barátságosabbnak és továbbra is hatalmasnak, de már nem annyira elsöprőnek tűnik. Duckenfield szimbolikusnak tartja a végső jelenetet, amely egy acélgyárban – az amerikai iparág egyik helyszínén – játszódik. Warren szerint a Terminator 2 az amerikai kultúra alapelveit, különösen az individualizmust és a kormányzati beavatkozás elutasítását hangsúlyozó hidegháborús amerikai értékeket tükrözi. Azok az intézmények, amelyekre a film főszereplői támaszkodhatnának, mint például a kormány, a rendőrség és a technológia, éppen azok, amelyek megpróbálják őket megállítani, mert nem hisznek a főszereplők végítélet-jóslatában.

Folytatások

Cameron azt mondta, hogy nem szándékozik további folytatásokat készíteni, mert úgy véli, hogy a Terminator 2 „lezárja a történetet. És szerintem jó ötlet itt befejezni”. Wisher és Cameron úgy írták meg a forgatókönyvet, hogy ne legyen lehetőség folytatásra. Ennek ellenére négy folytatás készült: Terminator 3: A gépek lázadása (2003), Terminátor: Megváltás (2009), Terminátor: Genisys (2015) és Terminator: Sötét végzet (2019), bár egyik sem tudta megismételni A Terminator vagy a Terminator 2 sikerét. Schwarzenegger az összes filmben visszatért, kivéve a Terminátor: Megváltást, míg Cameron és Hamilton csak a Terminátor: Sötét végzetben, a Terminator 2 eseményeinek közvetlen folytatásában. Bár a kritikusok jobban fogadták, mint a Terminator 2 utáni folytatásokat, a Sötét végzetet is kudarcnak tekintik. Az elemzők a közönség érdeklődésének hiányát a sorozat minőségének romlásával magyarázták a Terminator 2 óta, valamint a sorozat újraindítására tett ismételt kísérletekkel. A rajongók kritizálták a Sötét végzet nyitójelenetét is, amelyben egy T-800 megöli a tizenéves John Connort. A Collider szórakoztató weboldal szerint ez visszamenőlegesen rontja a Terminator 2 befejezését. A Terminator: The Sarah Connor Chronicles (2008–2009) televíziós sorozat szintén a Terminator 2 eseményei után játszódik, és figyelmen kívül hagyja a Terminator 3 és az azt követő folytatások eseményeit.

Irodalom

Könyvek

• The Winston Effect: The Art & History of Stan Winston Studio. London: Titan Books (2006). ISBN 1-84576-365-3 
• Field, Syd. Four screenplays: Studies in the American Screenplay. Dell Trade (1994). ISBN 0-440-50490-2 
• Hudson, David G.; Marsh, Ed W. (Directors). (1991). The Making of 'Terminator 2: Judgment Day' [Television production]. Beverly Hills, California: Carolco Pictures.
• Andrews, Nigel. True Myths: The Life and Times of Arnold Schwarzenegger. Secaucus, New Jersey: Carol Publishing (2003). ISBN 1-55972-364-5 
• Terminator 2: Judgment Day : the book of the film, an illustrated screenplay. Milwaukee, Wisconsin: Applause Books (1991). ISBN 978-1-55783-097-5 
• Keegan, Rebecca Winters. The Futurist: The Life and Films of James Cameron. New York: Crown Publishers (2009). ISBN 978-0-307-46031-8 
• The Making of Terminator 2: Judgment Day. London: Titan Books (1991. július 1.). ISBN 978-1-85286-394-4 

Újságírók

• Alegre, Sara Martín (1998. június 1.). „Arnold Schwarzenegger, Mister Universe? Hollywood Masculinity And The Search Of The New Man”. Atlantis, Seville, Spain 20, 85–94. o, Kiadó: Aedean. JSTOR 41055492. 
• Brown, Jeffrey A. (1996. szeptember 1.). „Gender and the Action Heroine: Hardbodies and the "Point of No Return"”. Journal of Cinema and Media Studies, Texas, United States 35 (3), 52–71. o, Kiadó: University of Texas Press. DOI:10.2307/1225765. JSTOR 1225765. (Hozzáférés: 2020. november 19.) 
• Duckenfield, Mark (1994. október 1.). „Terminator 2: A Call to Economic Arms?”. Studies in Popular Culture, Florida, United States 17, 1–16. o, Kiadó: Popular Culture Association in the South. JSTOR 23413786. 
• Fernbach, Amanda (2000. július 1.). „The Fetishization of Masculinity in Science Fiction: The Cyborg and the Console Cowboy”. Science Fiction Studies, Indiana, United States 27 (2), 234–255. o, Kiadó: DePauw University. JSTOR 4240878. 
• McClelland, Richard T. (2016. szeptember 1.). „Robotic Alloparenting: A New Solution to an Old Problem?”. The Journal of Mind and Behavior, Maine, United States 37, 71–98. o, Kiadó: University of Maine. JSTOR 44631538. 
• Warren, Victoria (2003. augusztus 1.). „From the Restoration to Hollywood: John Dryden's "Conquest of Granada" and James Cameron's "Terminator" Films”. Restoration: Studies in English Literary Culture, Maryland, United States 27 (2), 17–40. o, Kiadó: University of Maryland. JSTOR 43293740. 

Magazinok

• All Previous Records Are Now Terminated (Advertisement). Los Angeles, California: Penske Media Corporation, 9. o. (1991. augusztus 26.) 
• Berman, Marc. Rentals Reap Bulk of 1991 Vid Harvest. Los Angeles, California: Penske Media Corporation, 22. o. (1992. január 6.) 
• Duncan, Jody. A Once And Future War (1991. augusztus 1.) 
• Groves, Don. Record Bow For 'T2'. Los Angeles, California: Penske Media Corporation, 108. o. (1991. augusztus 26.) 
• Groves, Don. 'T2' Gains On 'Hood'. Los Angeles, California: Penske Media Corporation, 39,112. o. (1991. szeptember 16.) 
• Hits of the World, 73. o. (1991. október 12.) 
• Janusonis, Michael. „A role with muscle for Linda Hamilton”, Providence Journal, 1991. július 7., E-05. oldal. [2011. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. február 9.) 
• Pitman, Jack. Arnold Conquers Gaul. Los Angeles, California: Penske Media Corporation, 68, 72. o. (1991. október 28.) 
• Schneider, Steven Jay. 1990s, 1001 Movies You Must See Before You Die. Boston, Massachusetts: Murdoch Books Pty Limited (2013. január 12.). ISBN 978-0-7641-6613-6 
• Shapiro, Marc. Judgment Day. New York: Starlog Group, Inc., 49. o. (1991. július 1.) 
• Shapiro, Marc. A Judgment In Steel. Atlanta, Georgia: Fangoria Publishing, LLC, 36–40. o. (1991. július 1.) 
• Shapiro, Marc. Heart of Steel. New York: Starlog Group, Inc., 27–32. o. (1991. augusztus 1.) 
• Shapiro, Marc. Director's Judgment. New York: Starlog Group, Inc., 32–35. o. (1991. szeptember 1.) 
• Shapiro, Marc. Killer Instinct. New York: Starlog Group, Inc., 50–53. o. (1991. szeptember 1.) 
• Shapiro, Marc. Writers in Judgment. New York: Starlog Group, Inc., 52–55. o. (1991. október 1.) 

További információk

• Terminátor 2. – Az ítélet napja a Facebookon
• Terminátor 2. – Az ítélet napja a PORT.hu-n (magyarul)
• Terminátor 2. – Az ítélet napja az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• Terminátor 2. – Az ítélet napja az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Terminátor 2. – Az ítélet napja a Rotten Tomatoeson (angolul)
• Terminátor 2. – Az ítélet napja a Box Office Mojón (angolul)