Solaris (film, 2002)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Solaris
(Solaris)
2002-es amerikai film
Rendező Steven Soderbergh
Producer James Cameron
AlapműStanisław Lem: Solaris
Műfaj
Forgatókönyvíró Steven Soderbergh
Főszerepben George Clooney
Ulrich Tukur
Natascha McElhone
Zene Cliff Martinez
Operatőr Steven Soderbergh
Vágó Steven Soderbergh
Jelmeztervező Milena Canonero
Gyártás
Gyártó 20th Century Fox
Ország USA
Nyelv angol
Forgatási helyszín
Játékidő 99 perc
Költségvetés 47 millió USD (becsült)[1]
Forgalmazás
Forgalmazó 20th Century Fox
BemutatóUSA 2002. november 19.
Magyarország 2003. március 13.
További információk

A Solaris (Solaris) 2002-ben bemutatott amerikai tudományos-fantasztikus film Steven Soderbergh rendezésében, mely Stanisław Lem azonos című regényéből készült.

Az első, Andrej Tarkovszkij rendezte 1972-es változatban a film vége lényegesen eltért a regényétől, Lem rosszallását kiváltva.[2][3] A Soderbergh rendezte Solaris jobban törekedett a regény követésére, Lemtől eltérően azonban sokkal inkább a szereplők személyes lelkiismeretére koncentrálva.

„Steven Soderbergh filozófiai kérdéseket feszegető és lélektani drámára épülő, bensőséges kamara-sci-fije inkább gesztusértékű alkotás: tisztelgés, főhajtás a nagy előd, Tarkovszkij Solarisa előtt.”
Korcsog Balázs[4]

Történet[szerkesztés]

Dr. Chris Kelvin (George Clooney) feladatul kapta, hogy eljusson a Prometheus nevű űrállomásra, mely a Solarist vizsgálta. A bolygó felszínét ellepő intelligens óceán titkai megfejtésre vártak. A tudósok Kelvin érkezése előtt nem sokkal nagy dózisú röntgenbesugárzást hajtottak végre. Ezután az ott tartózkodó, tudományos kutatást folytató, háromtagú tudóscsoporttal megszakadt mindenféle kapcsolat. Chrisnek kell kiderítenie, hogy a kutatók miért szakítottak meg mindenfajta kommunikációt a Földdel. A csoport vezetője, Gibarian (Ulrich Tukur) kifejezetten Kelvin segítségét kérte.

Az űrállomásra érkező Kelvin megdöbbenve látta, hogy Gibarian időközben öngyilkosságot követett el. A bázison maradt két tudós pedig elmezavar jeleit mutatta. Egyikük teljesen elbarikádozta magát, a másik pedig össze-vissza beszélt, mintha megőrült volna. Kelvin hamarosan személyesen is megtapasztalta az űrállomás legénységét megzavaró jelenséget. Másnap arra ébredt, hogy halott szerelme, Rheya (Natascha McElhone) ül vele szemközt egy széken.

Szereplők[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Solaris - IMDb - Box office/business
  2. Géczi Zoltán: Dialógusok az elektronikus lélekvándorlásról In: Filmvilág, 2006/6. szám
  3. Kovács András BálintSzilágyi Ákos: Tarkovszkij, az orosz film sztalkere (Helikon Kiadó, 1997) ISBN 963-208-478-0
  4. Korcsog Balázs: Titanisz az égben, In: Filmvilág 2003. 3. szám 58. old.

Források[szerkesztés]

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Solaris (film) témában.