Szerkesztő:ZorróAszter/próbalap/9

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Csepregi Klára: Holland (flamand, fríz, németalföldi, afrikaans) – magyar bibliográfia, Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, 2008. március 1. http://vmek.niif.hu/05800/05861/05861.pdf


Magyarok, magyar karakterek viszonylag ritkán jelennek meg a külföldi irodalomban, filmekben. Ezeket az esetek egy részében az írók, alkotók magyar származása indokolhatja, de talán legérdekesebbek azok a művek, amelyekben ilyen magyar szál az alkotók között nem fedezhető fel.

A környező országokban élő magyarokat nemcsak politikai motivációkból, hanem tényszerűen is a magyar irodalom szerves részének kell tekinteni akkor is, ha egyébként nem is magyar állampolgárok.

Magyarok a korábbi időszakokban a kalandozások óta ritkán ütötték meg a nyugati közvélemény ingerküszöbét. A középkorban több magyar szent tisztelete jelent meg Európaszerte. Majd ismét negatív események, az oszmán hódítás veszélyei. Ennek kapcsán nem is annyira Hunyadi, mint inkább Baksa Márkus hátborzongató sebesülése és csodaszámba menő felépülése előlegezte meg a magyar vonatkozású horrort. Báthori Erzsébet esete, az utolsó európai boszorkányperek, különösen ezek közül az 1728-as Szegedi boszorkányper, a tiszaeszlári per. A Rákóczi-szabadságharc vagy Kossuth és az 1848-as szabadságharc. Liszt Ferenc világsikere és hírneve.

A magyar nevek kérdése[szerkesztés]

A külföldi szerzők szemlátomást nehezen boldogulnak a magyar nevekkel. A zavar oka nyilván a szokatlan ékezetek, a kiejtési nehézségek, illetve hogy sok magyar névre nem alkalmazhatók a viszonylag könnyebben hozzáférhető általános kiejtési szabályok, (Eötvös, Weöres, Batthyány), és hogy főleg az első világháború előtt nagyon sokan viseltek német családnevet. Továbbá külföldi számára nehéz azonosítani, hogy egy név nem valamely másik magyarországi nemzetiség jellegzetes neve-e. (Gromek, Gogolák, Novák, ...)

Ezért a külföldi irodalmi művekben a magyar nevek egy része alig vagy egyáltalán nem azonosítható valódi magyar nevekkel. Így az is lehetséges, hogy valójában több karakterről ezért nem derül ki, hogy eredetileg magyar származású szereplőnek szánták a figurát.

Hasonló okból a holokauszt témájú művekben a magyarok számára is többnyire felismerhetetlenek a magyar zsidók, holott az áldozatok jelentős része volt magyar. Egyrészt mivel egy részük nem magyarosította eredeti német családnevét. Másrészt nyilván a Bibliával kapcsolatos beidegződések miatt a magyar fordítók keze rájár arra, hogy a zsidó keresztneveket, személyneveket akkor is magyar helyesírással írják, ha nyilvánvalóan semmi közük Magyarországhoz (pl. Mózeséknek a Fogadó a Halott Alpinistához című regényben illetve a belőle készült Hotel a Halott Alpinistához című észt filmben.) Holott a magyar helyesírási szabályok szerint ez mindig helytelen volt latin betűkkel író külföldiek esetén.

Így csak a tüntetően asszimilálódott zsidók lennének felismerhetők egyedien magyar keresztnevükről (Árpád, Réka, ...), de ez nagyon ritka, mert ők nyilván a családnevüket is magyarosították volna.

A magyar nevek beszerzése a külföldi íróknak így némi nehézséget okoz és inkább az olvasóik vélhető előfeltevéseihez igazodik a nevek megválasztásánál. Például a Tarr és Esterhase a Suszter, szabó, baka, kémben emlékeztet két híres magyar filmes, Tarr Béla és Joe Eszterhas nevére, de a regény írásakor (1974 előtt) John le Carré valószínűtlen hogy találkozott a neveikkel. (Kérdés, hogy az író egyáltalán magyar származású szereplőknek szánta-e őket, ugyanis a brit hírszerzés belső köreiben némileg valószínűtlennek tűnik két magyar származású munkatárs, főleg ha még emigráns is. Pedig a budapesti helyszínek mégis mintha ezt valószínűsítenék.)

Érdekes, hogy bár Molnár Ferenc sok nyelvre lefordított A Pál utcai fiúk című regényében hemzsegnek az autentikus magyar nevek, mégsem használták ezt forrásként más művekhez.

Keresztneveknél viszont rejtély a viszonylag szűk választék az irodalmi művekben és játékfilmekben. Nyilván a gondos alkotók gondolhatnak arra, hogy valószínűtlen eloszlású keresztnevek akaratlanul is komikus hatást keltenek. De külföldön az olvasóknek ezt elenyésző része érzékelné. Mégis ritka a magyarok között népszerű János keresztnév. Ezzel szemben feltűnően gyakori a László. A Zoltán talán a külföldiek számára egzotikus hangzása miatt tetszhetett meg. Női neveknél ismeretlen okból a külföldiek is érzékelik, hogy a -ka kedveskedő, kicsinyítő képző és hogy ez tetszik is nekik (Piroska, Mariska, ...)

Ókori, középkori irodalom[szerkesztés]

Magyar vonatkozásúnak tekinthetők egyes ókori geográfusok, történészek a magyarokkal rokon, feltehetően finnugor népekről szóló beszámolóik. Beleértve a kazárokról szóló híradásokat.

Sokan magyar vonatkozásúnak tekintik a honfoglalás előtti Pannoniai beszámolókat. Tertulianus beszámolóját a saváriai helyőrség fürdőjével kapcsolatos történetét Claudius halálakor. Vagy Szent Márton legendáját.

A honfoglalás időszaka körül jellemző, hogy a szerzők sokszor magyaroknak vélnek olyan népeket, amelyek öltözködése, tárgyi kultúrája hasonló a korábban megismert magyarokéhoz. És fordítva - a magyarokat tévesztik össze más, korábban megismert népekkel külsődleges hasonlóságokra alapozva.

Ezek a téves azonosítások csak erős forráskritikával küszöbölhetők ki .

Máig ható a magyarok azonosítása a hunokkal illetve a palóc magyar népcsoport feltehetően eredetileg is téves azonosítása a kunokkal (szlovákul polovc - kun). Sokszor felmerül az a téves nézet, amely szerint a magyarok külföldiek által haszált népneve a hun népnévből származik (holott az onogur névből).

A későbbi időszakokban több magyar származású vagy magyarországi születésű szent vált népszerűvé Nyugaton. Jóval a magyarok bejövetele előtt élt, Pannóniai születésű Szent Márton.

Figyelemre méltó Szent Imre herceg világhírneve. Ennek a kevésbé ismert következménye, hogy voltaképpen Amerika áttételesen árpádházi Szent Imréről kapta a nevét, hiszen Amerigo Vespucci az ő népszerűsége miatt kapta keresztnevét.

Szent Erzsébet.

Skóciai Szent Margit

Történetírók, arab és török utazók Magyarországról szóló művei. Például Celebi.

Későbbi korokban[szerkesztés]

  • Martin Schödel: Disquisito historico-politica de Regno Hungariae, 1629
  • Martinus Zeiler: Neue Beschreibung des Königreichs Ungarn, und darzu gehöriger Landen, Leipzig, 1664
  • Daniel Speer: Magyar Simplicissimus, (Ungarischer oder Dacianischer Simplicissimus, 1683) fordította: Varjú Elemér, Művelt Nép, Bp., 1956; Miskolc, 1998
  • Kartigám (Menander: Der schönen Türkin wundersame Geschichte, 1723) fordította: Mészáros Ignác, Pozsony, 1772, 1778, 1780, 1795 - Buda visszafoglalása során fogságba esett török lány története.


  • Augustin Calmet: Dissertations sur les apparitions des anges, des démons et des esprits, et sur les revenants et vampires de Hongrie, de Bohême, de Moravie et de Silésie (~Értekezés angyalok, démonok és szellemek jelenéseiről, kísértetekről és vámpírokról Magyarországon, Morvaországban és Sziléziában), 1746

majd bővített kiadása 1751-ből:

  • Augustin Calmet: Traité sur les apparitions des esprits et sur les vampires ou les revenans de Hongrie, de Moravie, &c. (~Értekezés jelenésekről, vámpírokról, kísértetekről Magyarországon, Morvaországban, stb.)
  • Dudley Wright Vampires and Vampirism (’Vámpírok és vámpirizmus’) címen 1912-ben megjelent könyvének hatodik fejezete: Vampirism in Hungary, Bavaria, and Silesia (’Vámpirizmus Magyarországon, Bajorországban és Sziléziában’)
  • Giacomo Casanova emlékirataiban szereplő, utazgató magyar katonatiszt, egyesek szerint gróf Szapáry.

Emigráns magyar írók[szerkesztés]

Érdekes viszont, hogy a Nyugaton élő híres magyar származású írók, Orczy Emma, Vercors, Kösztler Artúr, Határ Győző mintha kerülnék a magyar témákat. És bár az emigráció már a kiegyezés óta milliós, mivel eleinte a kevésbé iskolázott rétegek alkotják a többségét, eleinte nem alakulhatott ki jelentős emigráns magyar irodalom.

  • Kollár Bélaː El señor Donat se niega a morir (~Donát úr nem hajlandó meghalni, színmű), Buenos Aires, 19??
  • Christine Arnothyː J'ai quinze ans et je ne veux pas mourir (~Tizenöt éves vagyok, és nem akarok meghalni), Fayard, Párizs, 1955
    • Arnóthy Krisztina és mások Budapest ostroma alatt.
  • Christine Arnothyː A fogoly bíboros (Le Cardinal prisonnier, Julliard, 1962) Szabad Tér, Budapest, 1991, fordította: Miszlai Gabriella, ISBN 9637810501
    • Mindszenty bíboros és mások. 1976-ban játszódik.
  • Kristóf Ágota svájcban élt és franciául jelentek meg regényei. Ezekben szerepelnek magyarok.
  • John Berendt: Éjfél a jó és a rossz kertjében (Midnight in the Garden of Good and Evil, 1994), Európa, Budapest, 1997, fordította: Pardi András, ISBN 9630761939
    • Geza von Habsburg főherceg. Ilyen keresztnévvel nyilván a magyar ágból, talán József nádor rokonságából.
  • Charles Nemes első, 2003-ban megjelent Je hais mon chien (~Utálom a kutyámat) című regényének főszereplője egy magyar testvérpár.

A magyar emigránsok ábrázolása[szerkesztés]

A kérdés fontos összetevője, hogy a magyar filmgyártás a kezdetektől a világ élvonalába tartozott, és az első világháború után rengeteg szakember távozott Magyarországról és vállalt szerepet a különféle országok filmgyártásában, és nem csak Németországban, Angliában és Hollywoodban.

Így jelenik meg gyakrabban a magyar emigráns alakja is. (Amerikában még a tudósok előtt két közismerten híres magyar emigráns alapozta mindezt meg Lugosi Bélán és a többi filmesen kívülː Molnár Ferenc és Bartók Béla.)

  • Graham Greeneː Az isztambuli vonat (The Stamboul Train (1932) című regényében Dr. Czinner.

John Berger, aki az ismert modern írók közül két könyvében is szerepeltet magyarokat (A Korunk festőjének főszereplője emigráns magyar festő, de díjnyertes regényében, a G.-ben is szerepelnek magyarok.) A külföldön élő magyar festő egyébként szintén közismert típus Munkácsy óta. (Victor Vasarely, Szász Endre, ...)

  • Dan Franck-Jean Vautrin: Les Aventures de Boro, reporter photographe (~Boro, a fotóriporter kalandjai) 1987-2009 között megjelent nyolc kötetes bűnügyi regénysorozat. Boro (Blèmia Borowicz) egy Robert Capára emlékeztető magyar származású fotóriporter. Mások szerint alakja és életrajzi elemei inkább Aigner Lászlóéra emlékeztetnek.
    • Blèmia Borowicz - magyar származású fotóriporter
    • Maryika Vremler, Boro unokatestvére
    • Jozek Szajol
    • Béla Praskash
    • Pierre Pázmány

Érdekes módon viszont a történelmi személyiségek - akikről a nyugati néző nyilván rendszeresen vagy legalábbis gyakrabban hallott - szerepeltetése is nagyon ritka. Sem Horthy, sem Kádár, sem Nagy Imre nem jelenik meg játékfilmekben.

Magyar karakterek a szomszédos országok irodalmában[szerkesztés]

Érdekes a többi környező ország irodalma, ahol jelentős magyar kisebbségek élnek magyar karakterek mégis ritkán szerepelnek. Illetve gyakran olyan névvel, ami nem egyértelműen magyar (Mária, ...).

  • Svejk
  • Liviu Rebreanu: Akasztottak erdeje (Padurea spânzuratilor, 1922), fordította: Bözödi György, Állami Irodalmi és Művészeti, Marosvásárhely, 1957; Kriterion, Bukarest, 1970; Dacia, Kolozsvár, 1983
    • Klapka százados, Vidor Ilona, Varga főhadnagy, Vidor Pál
  • Dragan Jovanović Danilov: Erzsébet, a „magyarica” (novella, fordítottaː Borbély János)
    • Virág Erzsébet
  • Dragan Jovanović Danilov: Ikonosztáz a világ végén, Napkút Kiadó, 2006, fordította: Borbély János, ISBN 9638478225
    • Françoise Erdődy csellóművész
  • Daša Drndić: Pupi Pesten (Doppelgänger, kisregény, Zágráb, 2005, fordítottaː Borbély János) Budapesten játszódik, de csak a szállodaportás és a pincérnő jelenik meg benne konkrétan. Pupi (valódi neve Prinz) horvát. Megemlíti továbbá Semmelweis Ignác, József Attila, Kossuth és több más történelmi személyiség nevét.
  • Svetlana Velmar Jankovićː Bezdno (Feneketlen mélység vagy Feneketlen szakadék) A regény Mihajlo Obrenović tragikus sorsú szerb fejedelem és felesége, Hunyady Júlia magyar grófnő, szerb fejedelemasszony szerelmének, házasságának, majd szakításának, válásának történetét meséli el érdekfeszítő módon.

Magyar fordítás[szerkesztés]

Nem ismert olyan eset, hogy a magyar fordítás magyar karaktert csempészett volna külföldi irodalmi alkotásba ha valójában nem volt. Azonban a fordítók gyakran élnek a nevek magyarításával úgy, hogy nyilvánvaló, hogy ennek ellenére a szereplőknek nincs semmilyen magyar kötődéseː

Edgar Wallace: Kati és tizek, amelyet A kalandor címmel is kiadtak. (Kate Plus Ten, 1919)

Eric-Emmanuel Schmittː Oszkár ​és Rózsa mami (Oscar et la dame rose, 2002), Európa, Budapest, 2004, fordította: Gulyás Adrienn, ISBN 9630776332

Ezek azonban esetlegesek és semmilyen tendencia sem figyelhető meg ezekkel kapcsolatban.

Viszont egyelőre nem teljesen világos, hogyan kell értékelni azt az esetet, hogy Bram Stoker Drakulájának későbbi fordítója, Bartos Tibor az Arminius nevű budapesti professzort Vámbéry Árminnal azonosítja, illetve Arminius Vampirynek nevezi.

Magyar vonatkozású regények, elbeszélések[szerkesztés]

  • Jules Claretieː Zilah hercege (Le Prince Zilah, 1884) Prince Sandor Zilah, Prince Janos Zilah, Prince Andras Zilah, comte Yanski Varhély, Férency, prince Paul d'Ezterhazy, Batthyanyi, Ziohy, Karolyi, Szchényi, Botzkai, Bethlen Gabor, Rakoczy,

Jules Verne viszonylag korán, az 1800-as évek végén négy magyar vonatkozású regényt is írt, amelyekből egyébként játékfilmek is születtek:

  • Sándor Mátyás (Mathias Sandorf, 1885) című regényében Sándor Mátyás gróf (Mathias Sandorf) és több más szereplő. (A Sandorf érdekes köztes változat a Sándor és Sándorfi, Sándorfy, Sándorffy családnevek között. Feltehetően ismert volt, hogy a Dorf németül falu, de ennek szerepe a névválasztásban nem ismert.)
  • Várkastély a Kárpátokban (Le Château des Carpathes, 1892)
  • Storitz Vilmos titka (Le secret de Wilhelm Storitz, 1911, 1898-ban fejezte be)
  • A dunai hajós (Le Pilote de Danube, első kiadásaː 1908, de feltehetően ezt is az 1800-as évek végén írta). Az 1922-es magyar kiadás fordítója, Zoltán Vilmos még meghagyta a főhős eredeti "magyar" álnévét, ami Brusch Ilia. A közismert Borus Demeter álnév Bartócz Ilona 1975-ös fordításában jelent meg először.
  • Disz úrfi és Esz kisasszony (1893-as elbeszélés) Doktor Ox teóriája, Delfin könyvek, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1973; Az ostromzáron át című kötetben, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1982, ISBN 9631130339
    • Egy Effarane nevű, de mégis magyar vándor botrányos orgonahangolását meséli el.

Ezekben megjelenik a magyar tudós, fizikus, mérnök, de aki többnyire arisztokrata, és inkább műkedvelő tudós illetve a politikai okokból hazáját elhagyó emigráns.

A kortársai közül a minta erre talán báró Eötvös Loránd, esetleg az egyébként polgári származású Semmelweis Ignác lehetett, bár irodalomtörténészek szerint Sándor Mátyás mintája Kossuth volt, aki sem főnemes, sem természettudós nem volt, bár politikai okokból hagyta el hazáját.

A Nyugat ezek szerint elsősorban arisztokrata magyarokkal találkozott, illetve külföldön tanuló, elsősorban, nagyobb számban protestáns magyar egyetemistákkal. Ők azonban főleg a Magyarországhoz közelebb fekvő protestáns országokat, egyetemeket látogatták. Főleg Németországban és Hollandiában.


  • Ian Flemingː Octopussy and The Living Daylights, 1966, novellák[1] Szerepel benne Rosika Miklos?
  • Ian Flemingː On Her Majesty's Secret Service (1963 , ~Őfelsége titkosszolgálatában)


  • Ian Flemingː Goldfinger (James Bond 7.) (Goldfinger, 1959), Fabula, Budapest, 1989, fordította: Gáspár András, ISBN 9630256460; A-T, Haifa, fordította: S. Gáti
    • Auric Goldfinger. Karakterét Fleming a magyar származású híres építészről, Goldfinger Ernőről mintázta, azonban a regényben semmi sem utal arra, hogy magyar származású lenne.[3]


Semmelweis Ignácː

  • Morton Thompson: Az ​élet ára - Semmelweis Ignác életregénye, Európa, Budapest, 1962
  • Sherwin B. Nuland: The ​Doctors' Plague - Germs, Childbed Fever, and the Strange Story of Ignac Semmelweis (Great Discoveries) W. W. Norton & Company, New York -- London, 2004, ISBN 9780393326253
  • Sherwin B. Nuland: Fertőző gyógyítók - A gyermekágyi láz és Semmelweis különös története, HVG Könyvek, Budapest, 2013, fordította: Garai Attila, ISBN 9789633041451
  • Grzegorz Fedorowski: Felfedezések ​az orvostudományban (Pani z lampą, 1963), Móra, Budapest, 1965, fordította: Féja Endre
  • Thierry Crouzet: A ​tiszta kéz életet ment (Le geste qui sauve), Daylight Média, Budapest, 2016, fordította: Mohai Szilvia


  • Oster Markus: Életem a kék buszon, Cseresznye könyvek, Drezda, 2014 benne a 7. novella: A "Gong"-ban


  • Anne-Marie Garat: Une traversée de siècle című regénytrilógiája egy magyar származású francia család több generációjának a történetéről szól.
    • Istvàn arrive par le train du soir, Seuil, 1999

Érdekes módon annak ellenére, hogy Drakula történetek Erdélyben játszódnak, és a vonatút akkoriban kizárólag Magyarországon keresztül vezet, teljesen hiányoznak a magyar karakterek. Bár az közismert volt, hogy a leghíresebb alakítója, Lugosi Béla magyar. Esetleg az erdélyi cigányok lehetnének magyar cigányok. Az eredetben Arminiusként emlegetett személy feltehetően valóban Vámbéry Ármin lehet. A Drakula 1985-ös magyar kiadásában is Arminiusként illetve Arminius Vampiry professzorként említi a magyar fordítás.[4]


  • James Joyceː Ulysses (Ulysses, 1922) című regényének főhőse, Blum úr szombathelyi születésű. A történet 1904 nyarán játszódik. A műből több filmes feldolgozás született.

Egyes források szerint az írek (Bram Stoker, James Joyce, és mások) magyarokkal kapcsolatos érdeklődésének oka a hasonló történelmen kívül, hogy az ír hazafiak egy része az 1867-es magyar-osztrák kiegyezéshez hasonló megoldást az írek számára is elfogadható megoldásnak tartotta.




Érdekes Agatha Christie 1935 decemberében játszódó Poirot története, a Gyilkosság az Orient expresszen (Murder on the Orient Express, 1934), amelyben egy magyar diplomata, Andrényi gróf szerepel a feleségével. Ebből a regényből is több film születettː


  • William Goldmanː Maraton életre-halálra (Marathon Man, 1974) Montázs, Budapest, 1992, (Híres filmek – híres könyvek, fordítottaː Wertheimer Gábor) Dr. Christian Szell és apja[5].

Szell egy háborús bűnös SS fogorvos, de a nevén kívül más nem utal magyarországi, nyilván magyarországi német származására.[6] Furcsa módon az író a világhírű karmestertől Széll Györgyre kölcsönözte a nevet.[7]

Azonban megfigyelhető, hogy ezekben a filmekben a magyar karakterek ritkán negatívak.

Amerikában sem emlegetik a korabeli, századforduló körüli csúfnevet (hunkie), ami azért érdekes, mert a hasonlóan nagyszámú olasz és lengyel bevándorlóval kapcsolatosan a mai napig megmaradt kapcsolódó lekicsinylő viccek, kiszólások formájában és a csúfnév is.


  • Catherine Jinks eddig három regényből álló Genius (~Zseni) sorozatában (Evil Genius (2005), Genius Squad (2008), The Genius Wars (2009))
    • Gazo Kovacs (feltehetőenː Géza)
  • José Antonio Giménez-Arnau: Mielőtt a kakas szól (El canto del gallo, 1954) regény
    • Müller atya
    • Ganz
  • Francis van Wyck Mason: Budapesti expressz (The Budapest Parade Murders, 1935) Az Athenaeum detektívregényei, Athenaeum, Budapest, 1935; második kiadás: Alschwil, 1960. Szerday. (Svájci Magyar Könyvkiadó.) 231 l. Délibáb regények. 5.


  • John Brophy: Angol iró a magyar irodalomról, 1936 - Ez mi?
  • Upton Sinclair: Letűnt világ (részlet) (Lenny Budd sorozat - World's End), Stádium, 1940, Gaál Andor és Takács Gizella fordításában.
    • A trianoni békeszerződésre vonatkozó részletek kapcsán.
  • Geoffry Moss: Édes paprika (Sweet Pepper, 1923), Stádium, 1925 - magyar környezetben játszódik.
  • Hans Friedrich Blunck: A nagy út, 1942- ez is magyar környezetben játszódik???


Magyar szereplők egyéb regényekben[szerkesztés]

  • Jean Laffitte: Életre halálra (Ceux qui vivent, 1947), Szépirodalmi, Budapest, 1951, fordította: Kassai György
  • Richard Hillary: Az utolsó ellenség (The Last Enemy, 1942), Magyar Téka, Budapest, 1947, fordította: Kertész Róbert, 196 oldal - Egy budapesti kirándulás.
  • Heinrich Böll: Ádám, hol voltál? (Wo warst du, Adam?, 1951), fordította: Radó György, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1957; 1969; Magyar Könyvklub, Budapest, 2001, ISBN 9635472862
    • Egy német katona története aki a sztálingrádi vereség után Magyarországon keresztül vonul vissza az előretörő szovjet hadsereg elől.
  • John Berger: Korunk festője (A Painter of Our Time, 1958), Európa Könyvkiadó (Modern könyvtár), 1983, ISBN 9630728133, fordította: Lugosi László
    • Lavin János
  • John Berger: G. (G., 1972), Európa Könyvkiadó, 1976, 1982, ISBN 9630705419, ISBN 9630723352, fordította: András T. László
    • Marika, Budapest említése Bécs és Prága mellett[8]
  • Hugo Hartungː Piroska (Ich denke oft an Piroschka, ~Gyakran gondolok Piroskára, 1954) K.u.K., Budapest, 2002, ISBN: 9639384402 fordította: Katulics Imre
  • John le Carréː Suszter, szabó, baka, kém (Árulás és Az áruló címmel is megjelent, Tinker Tailor Soldier Spy, 1974) Toby Esterhase, Ricki Tarr[9]
  • Maj Sjöwall-Per Wahlööː A svéd, akinek nyoma veszett (Mannen som gick upp i rök, svéd krimi, 1980) Szluka őrnagy és több más magyar karakter. Nagyrészt Budapesten játszódik az 1960-as évek végén.
  • Robin Cook: Fertőzés (Marker, 2005) Jasmine „Jazz” Rákóczi magyar származású. Nagyapja 1956-ban disszidált az Egyesült Államokba.
  • Adam LeBor: Budapest protokoll (The Budapest Protocol, 2009); ford. H. Kovács Mária; Agave Könyvek, Bp., 2010, 334 p., ISBN 9789639868748.
    • Farkas Alex - Budapesten dolgozó magyar származású külföldi újságíró és több más magyar karakter

valamint a Magyarországon játszódó bűnügyi trilógiája, a Nyolcadik kerület (District VIII, 2017), a Kossuth tér (Kossuth Square, 2019) és a Margit híd (Margaret Bridge, 202?)

    • Főszereplője Kovács Baltazár, egy roma származású detektív a Budapesti Rendőr-főkapitányság Nyomozó Főosztályáról és sok egyéb magyar karakter

Magyar vonatkozású utalások[szerkesztés]

Néhány történetben magyarok csupán említés szintjén jelennek meg. Az életrajzi filmeken kívül gyakran kerül említésre főleg Amerikában a másik közismert magyar származású híresség, Harry Houdini (Weisz Erik), de róla csak a 70-es években lett közismert magyar származása. A szóbeszéd szerint Jézus és Sherlock Holmes után ő a harmadik leggyakrabban emlegetett személy.

Sherlock Holmes történetekben gyakran említik a Vámpírizmus Magyarországon című fiktív könyvet. És úgy tűnik, a dolog megmozgatta az olvasók fantáziáját, mert nem csak A sussexi vámpír című történet (1924-ben írta) megfilmesítéseiben kerül elő, ahol eredetileg emlegetik. (Ott egyébként nem is könyv, hanem a „Vámpírok Transsylvaniában” címszóval együtt Holmes esetnaplójában lejegyzett ügyek címei.)

  • Françoise Saganː Szereti Brahmsot? (Aimez-vous Brahms?, 1959) Brahms Három magyar tánc említése és részletek elhangzása a műből. (Brahms életének egyébként sok magyar vonatkozása volt.) A regényből Szereti ön Brahmsot? ( (Goodbye Again, 1961) címmel francia-amerikai filmdráma is készült Anatole Litvak rendezésében.
  • Georges Simenonː Maigret és a gengszterek (Maigret, Lognon et les gangsters, 1951) Maigretnek a bárban magyar sört ajánlanak. A regényből Maigret és a gengszterek (Maigret voit rouge, 1963) címmel francia-amerikai filmdráma is készült Gilles Grangier rendezésében.

Érdekességek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]


  • Eckhardt Sándor: A magyarság külföldi arcképe, gödöllői Sz. Norbert gimn. fr. tagozatának évkönyve, 1940

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ Szerepel benne a Polipka és a Halálos rémületben (The Living Daylights történet is.
  2. ↑ Magyar fizetővendég. A filmben Nancynek hívják. Az őt alakító Catherine Schell valóban magyar származású.
  3. ↑ Nyáry Krisztiánː A magyar toronyépítő, aki James Bond ellenfelét ihlette, index.hu, 2017. november 22.
  4. ↑ 96. 115, és 134. oldal.
  5. ↑ A belőle készült filmben a bátyja.
  6. ↑ Elvben nincs ebben ellentmondás, vagyis egy Széll Krisztián nevű magyarországi német nemzetiségi is igazolhatott olyan származást, ami megfelelt az SS „faji” követelményeinek. Annak ellenére, hogy valamelyik őse magyarosította a családnevet.
  7. ↑ Scott Bettencourt: Marathon Man. Film Score Monthly (2019. január 25.)
  8. ↑ 1976-os kiadás 318. és 320. oldal.
  9. ↑ A regényből készült filmben a prágai helyszíneket budapesti helyszínre helyezték át.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:ZorróAszter/próbalap/9&oldid=24051874”