John Berger

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
John Berger
John Berger, Strasbourg, 2009
John Berger, Strasbourg, 2009
Élete
Születési név John Peter Berger
Született 1926. november 5.
Hackney, London, Egyesült Királyság
Elhunyt 2017. január 2. (90 évesen)
Antony, Franciaország
Nemzetiség brit
Házastársa Patricia Marriott, Anya Bostock, Beverly Bancroft
Gyermekei Jacob, Katya (második feleségétől)
Yves (harmadik feleségétől)
Pályafutása
Fontosabb művei Korunk festője, G.
Kitüntetései
Irodalmi díjai Booker-díj, Petrarca-díj, Golden PEN-díj, Groeneveld Alapítvány díja
A Wikimédia Commons tartalmaz John Berger témájú médiaállományokat.

John Berger, teljes nevén John Peter Berger (London, 1926. november 5.2017. január 2., Antony, Hauts-de-Seine megye, Franciaország) angol regényíró, költő, műkritikus, festő.

Szokatlan című regényével (G.) elnyerte az 1972-es Booker-díjat.

Műveiben sok érdekes magyar vonatkozás lelhető fel. Korunk festője című regényének főhőse emigráns magyar festőművész.

Az 1970-es években három forgatókönyvet írt Alain Tanner svájci filmrendező számára, amelyekből nagysikerű filmek születtek.

Költészete, műkritikusi munkássága elsősorban angol nyelvterületen ismert és elismert.

Életének korai szakasza[szerkesztés]

Az oxfordi St. Edward Iskolába járt.

Apja, S. J. D. Berger katonatiszt, az első világháborúban a nyugati fronton szolgált, és több magas katonai kitüntetést kapott. Berger is szolgált a brit hadseregben 1944 és 1946 között.

Leszerelése után beiratkozott a Chelsea-i Művészeti Iskolába, majd a londoni Központi Művészeti Iskola (Central School of Art in London) hallgatója volt.

Életpályája[szerkesztés]

Pályafutását eredetileg festőművészként kezdte. Számos neves londoni galéria állította ki a képeit már az 1940-es években is. Festőművészi pályafutását később sem szakította meg.

Rajzot tanított 1948 és 1955 között, s eközben lett műkritikus, jelentetett meg számos esszét és kritikát a New Statesman című hetilapban. Marxista szemléletű humanizmusa és egyéni, határozott kijelentései, véleménye a modern művészetről némileg ellentmondásosan megítélt személyiséggé tették karrierje elején. Első, Permanent Red (1960) című esszékötetében amellett foglalt állást, hogy amíg a Szovjetunió nem éri el az Egyesült Államok nukleáris haderejének szintjét, addig az Egyesült Államoknak önkorlátozást kellene alkalmazni. Későbbi hozzáállása a szovjet államhoz jóval kritikusabb lett.

1958-ban jelent meg első regénye, a Korunk festője (A Painter of Our Time), amely egy Londonban élő emigráns magyar festőművész, Lavin János történetét meséli el napló formájában olyan hitelesen, hogy sok olvasója létező személynek hitte.

A Korunk festője után született két regényének (The Foot of Clive és Corker's Freedom) témája az elidegenedett és melankolikus brit városi élet.

Berger ekkorra végképp megcsömörlött az angliai élettől, és 1962-ben Franciaországban telepedett le.

1972-ben a Látásmódok (Ways of Seeing, rendező: Mike Dibb, BBC) című művészettörténeti tévésorozata nyomán megjelentette annak anyagát könyv formájában is (magyarul: Mindennapi képeink, 1990). A mű részben Walter Benjamin A műalkotás a technikai reprodukálhatóság korában c. esszéje[1] nyomán született.

Berger pikareszk jellegű kísérleti regénye, a G. 1972-ben jelent meg. A regény modern, 1898-ban játszódó feldolgozása Don Giovanni, azaz Don Juan történetének. (Innen a főhős keresztneve és monogramja a regény címében.) A regénnyel elnyerte a James Tait Black Emlékdíjat és az 1972-es Booker-díjat. Berger fő politikai elgondolásának megfelelően a Booker-díj pénzdíjának felét a Nagy-Britanniában működő Fekete Párduc Pártnak adományozta, másik felével támogatta a bevándorló munkavállalók tanulmányait. Az 1970-es években a svájci rendezővel, Alain Tannerrel több filmet készített. Forgatókönyvírója, illetve társszerzője lett olyan nagysikerű filmeknek, mint A szalamandra (1971), A világ közepe (1974) és a Jónás, aki 2000-ben lesz 25 éves (1976).

Portréfilmek róla magyarul[szerkesztés]

  • John Berger
  • Bestseller, Lévai Balázs riportfilmsorozata (riporter: Lévai Balázs)

Munkái[szerkesztés]

Regények[szerkesztés]

  • A Painter of Our Time (1958), magyarul: Korunk festője (Modern könyvtár) Európa Könyvkiadó, 1983, ISBN 963-07-2813-3, fordította: Lugosi László
  • The Foot of Clive (1962)
  • Corker's Freedom (1964)
  • G. (1972), magyarul: Európa Könyvkiadó, 1976, 1982, ISBN 963-07-0541-9, ISBN 963-07-2335-2, fordította: András T. László
  • Into Their Labours trilógia (1991): Pig Earth (1979), Once in Europa (1987), Lilac and Flag (1990)
  • To the Wedding (1995)
  • Photocopies (1996)
  • King: A Street Story (1999)

Kritika[szerkesztés]

  • A Question of Geography (Nella Bielskival) (1987)
  • Les Trois Chaleurs (1985)
  • Boris (1983)
  • Goya's Last Portrait (Nella Bielskival) (1989)

Forgatókönyvek[szerkesztés]

  • Jonah who will be 25 in the year 2000 (Alain Tannerrel) (1976), magyarul: Jónás, aki 2000-ben lesz 25 éves
  • La Salamandre (The Salamander) (Alain Tannerrel) (1971), magyarul: A szalamandra
  • Le Milieu du monde (The Middle of the World) (Alain Tannerrel) (1974), magyarul: A világ közepe
  • Play Me Something (Timothy Neattel) (1989)
  • Une ville à Chandigarh (A City at Chandigarh) (1966)

Versek[szerkesztés]

  • Pages of the Wound (1994)
  • Le louche et autres poèmes (fiával, Yves Bergerrel) (2012)
  • Collected Poems (2014)

Magyarul is megjelent művészettörténeti munkái[szerkesztés]

  • Mindennapi képeink, Corvina Kiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-13-2771-X, fordította: Berger András
  • Picasso és az erogén zóna (tanulmány, 1992)
  • Albrecht Dürer akvarelljei és rajzai, Benedikt Taschen (Köln) és Vince Kiadó (Budapest) közös kiadásában, 2005, ISBN 3-8228-4062-9, fordította: Falvay Dóra

Egyéb[szerkesztés]

  • Marcel Frishman (George Bessonnal) (1958)
  • Permanent Red (1960) (az Amerikai Egyesült Államokban: Toward Reality: Essays in Seeing, 1962)
  • The Success and Failure of Picasso (1965)
  • A Fortunate Man (Jean Mohrral) (1967)
  • Art and Revolution: Ernst Neizvestny And the Role of the Artist in the U.S.S.R. (1969)
  • The Moment of Cubism and Other Essays (1969)
  • The Look of Things: Selected Essays and Articles (1972)
  • Ways of Seeing (társak: Mike Dibb, Sven Blomberg, Chris Fox, Richard Hollis) (1972)
  • A Seventh Man (Jean Mohrral) (1975)
  • About Looking (1980)
  • Another Way of Telling (Jean Mohrral) (1982)
  • And Our Faces, My Heart, Brief as Photos (1984)
  • The White Bird (amerikai címe: The Sense of Sight) (1985)
  • Keeping a Rendezvous (1992)
  • Titian: Nymph and Shepherd (lányával, Katya Bergerrel) (1996)
  • Isabelle: A Story in Shorts (Nella Bielskivel) (1998)
  • At the Edge of the World (Jean Mohrral) (1999)
  • Selected Essays (Geoff Dyer, szerk.) (2001)
  • The Shape of a Pocket (2001)
  • I Send You This Cadmium Red: A Correspondence with John Christie (John Christie-vel) (2001)
  • My Beautiful (Marc Trivier-vel) (2004)
  • Berger on Drawing (2005)
  • Here is Where We Meet (2005)
  • Hold Everything Dear (2007)
  • From A to X (2008)
  • Meanwhile (2008)
  • Why Look at Animals? (2009)
  • From I to J (Isabel Coixet-val) (2009)
  • Lying Down to Sleep (lányával, Katya Bergerrel) (2010)
  • Railtracks (Anne Michaelsszel) (2011)
  • Bento's Sketchbook (2011)
  • Cataract (Selçuk Demirellel) (2012)
  • Flying Skirts: An Elegy (fiával, Yves Bergerrel) (2014)
  • Portraits: John Berger on Artists (Tom Overton, szerk.) (2015) http://www.versobooks.com/books/2005-portraits

Magyarul[szerkesztés]

  • G.; ford. András T. László; Európa, Bp., 1976
  • Korunk festője Regény; ford. Lugosi László, utószó Bart István; Európa, Bp., 1983 (Modern könyvtár)
  • Mindennapi képeink; ford. Berger András; Corvina, Bp., 1990
  • Albrecht Dürer akvarelljei és rajzai. John Berger esszéjével; ford. Falvay Dóra; Taschen–Vince, Köln–Bp., 2005

Díjak[szerkesztés]

  • 1972 Booker-díj
  • 1991 Petrarca-díj
  • 2009 Golden PEN-díj
  • 2011 Groeneveld Alapítvány díja

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a John Berger című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]