Hotel a Halott Alpinistához

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hotel a Halott Alpinistához
(Отель «У погибшего альпиниста»)
1979-es szovjet–észt film

A hotel
A hotel
RendezőGrigorij Kromanov
AlapműArkagyij és Borisz Sztrugackij: Fogadó a Halott Alpinistához (regény)
Műfajsci-fi, fantasztikus krimi
ForgatókönyvíróArkagyij és Borisz Sztrugackij
FőszerepbenUldis Pūcītis
Hangmonó
ZeneSven Grünberg
OperatőrJüri Sillart
VágóSirje Haagel
JelmeztervezőVjacseszlav Zajcev és Ell-Maaja Randküla
DíszlettervezőTõnu Virve
Gyártás
GyártóTallinfilm
OrszágSzovjetunió, (Észtország)
NyelvÉszt, orosz szinkron,
magyar felirat
Játékidő80 perc
Költségvetés500 000 rubel
Képarány2,35:1
Forgalmazás
Forgalmazómagyar MOKÉP
BemutatóÉsztország 1979. augusztus 27.
Szovjetunió 1980. június 28.
Magyarország 1981. augusztus 27.
KorhatárMagyarország Tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott 16 év (Magyarország)
További információk
SablonWikidataSegítség

A Hotel a Halott Alpinistához (észtül: "Hukkunud Alpinisti" hotell, oroszul: Отель «У погибшего альпиниста» azaz Otel „U pogibsevo alpinyiszta”) Grigorij Kromanov 1979-ben készült sci-fi filmje, fantasztikus krimije Arkagyij és Borisz Sztrugackij Fogadó a Halott Alpinistához című regénye alapján. A színészek balti tagköztársaságokból származó művészek, többségük észt. A rendező asszisztense felesége, Irena Veisaitė volt.

Címváltozatok: a bemutató idején Hotel a halott alpinistához,[1] néhány filmadatbázisban az angol cím fordításaként: A halott alpinista szállodája. Ma gyakran a regény magyar címe alapján Fogadó a Halott Alpinistához címen szokták emlegetni.[2]

A cselekmény helyszíne nem meghatározott, de a regénnyel ellentétben utalások találhatók arra, hogy valószínűleg francia nyelvterületen játszódik. Glebsky[3] a szállóhoz menet francia nyelvű rádióműsort hallgat. A névtelen levél is francia. A helyszín tehát valószínűleg a francia vagy ahhoz közeli svájci Alpok. Kicsivel inkább utóbbi valószínűbb, mert a francia feliratokon kívül egy német nyelvű reklám részlete is feltűnik.

A filmet a Tien-san hegység kazahsztáni részén, Csimbulak közelében forgatták 1978-ban és 1979-ben.

Szereplők[szerkesztés]

  • Peter Glebsky felügyelő – Uldis Pūcītis (Alekszandr Gyemjanyenko)
  • Alex Snewahr, a szálloda tulajdonosa – Jüri Järvet (Alekszej Kozsevnyikov)
  • Simon Simonet – Lembit Peterson (Oleg Boriszov)
  • Hinckus – Mikk Mikiver (Jurij Szolovjov)
  • Mr. Moses – Kārlis Sebris (Nyikolaj Fedorcov)
  • Mrs. Moses – Irena Kriauzaitė (Zsanna Szuhopolszkaja)
  • Luarvik – Sulev Luik (Borisz Arakelov)
  • Olaf Andwarafors – Tiit Härm (Gennagyij Nyilov)
  • Brun – Nijole Oželytė (Jelena Sztavrogina)
  • Kaisa – Kaarin Raid

A történet[szerkesztés]

Peter Glebsky rendőrfelügyelőt főnöke telefonos riasztásra kiküldi a havas hegyek között magányosan megbúvó, morbid nevű kis szállodába. Azonban ott kiderül, tévedés történt vagy rossz tréfát űzött valaki – a szállodából nem jelentettek bűncselekményt. A felügyelő a köd miatt kénytelen maradni, és megismerkedni a szálloda kicsiny, de annál vegyesebb, soknemzetiségű vendégseregével.

Glebsky kezdettől kissé furcsának találja a vendégek viselkedését, de ha már nem történt bűntény, igyekszik nem tudomást venni a furcsaságokról, és jól érezni magát, amennyire lehetséges. Ám éjszaka felgyorsulnak az események. Előbb egy névtelen levelet kap, amely szerint az egyik vendég, Hinckus valójában egy „Füles” álnevű terrorista gengszter, aki gyilkosságra készül. A keresésére indul, hogy beszéljen vele, ám szőrén-szálán eltűnt. Közben a völgybe zúduló lavina elvágja az egyetlen kivezető utat és a telefonösszeköttetést is.

Uldis Pūcītis mint Glebsky felügyelő

Az események egyre hajmeresztőbb fordulatokat vesznek. Megérkezik egy Luarvik nevű férfi, aki talán a lavinában sérült meg, vagy hűlt ki félig. És mikor kezd magához térni, kiderül, hogy az egyik vendéget, Olaf Andwaraforst keresi, akit röviddel később holtan találnak a szobájában hatalmas erővel eltört, szinte kitekert nyakkal.

A rendőrfelügyelő Hinckus, azaz „Füles” keresésére indul. A halott alpinista emlékszobájában találja az ágyhoz kötözve, és váltig állítja, hogy egy saját magához megszólalásig hasonló alak ütötte le és kötözte meg. Mások viszont azzal a képtelenséggel állnak elő, hogy a szálló lakóinak egy része földönkívüli, sőt egyesek közülük földönkívüli robotok.

Glebsky elzárja az Olaf Andwarafors szobájában talált furcsa szerkezetet. És mivel nem hajlandó visszaszolgáltatni a tárgyat, a vendégek felfedik titkukat. Moses és földönkívüli társai kapcsolatot akartak létesíteni az emberiséggel, de szerencsétlen módon terroristákkal találkoztak, akik meggyőzték őket, hogy nemes eszmékért küzdenek. Ám rövid együttműködés után a földönkívüliek rádöbbentek szörnyű tévedésükre, és elmenekültek a bűnözők elől. Útjuk ebbe az elzárt hegyi szállóba vezetett. Azonban a bűnözők a nyomukra jutottak. Olaf tehát nem halt meg, hanem csak energiára lenne szüksége a rendőr által elzárt készülékből. Ám mire sikerül megszerezniük, már késő. A terroristák helikopterrel érkeznek és rakétáikkal szabályosan lemészárolják a hegyek között űrhajójukat elérni igyekvő, két földönkívüliből és két robotból álló csoportot.

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) "Hukkunud Alpinisti" hotell (film) című észt Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Filmévkönyv 1981
  2. Ez a szóhasználat inkább fogadóknál szokásos, szállodánál furcsa.
  3. A szereplők nevei az adatbázisokban többnyire a nyugat-európai nevek cirillbetűs átírásából latinbetűssé visszafordított, fonetikus formái. Nehéz visszakövetkeztetni, hogy a Sztrugackij testvérpár mely létező nyugat-európai nevekre gondolt eredetileg. Így csak feltételezhető, hogy Glebszki valójában helyesen Glebsky, Andvarafors pedig Andwarafors. Nem azonosítható, hogy Snevar neve melyik latin betűs név átírása lehet. Alapja esetleg az Izlandon előforduló Snævar illetve Snævarr ónorvég eredetű keresztnév. A Kaisa, Caisa, Kajsa, ... elsősorban a Karin (és Karolina) női nevek becéző formája de ezekben a formákban is anyakönyvezik bár inkább csak középső névként. A Karin Svédországban a leggyakoribb, a Kaisa középső névként Finnországban. Azonban Norvégiában is viszonylag gyakran előfordulnak.