Korona Szálló (Makó)

A Korona Szálló Makó egyik legszebb eklektikus épülete, amely a városközpontban, a főtéren található.

A Korona Szálló

Története

Az Aradot, Szegedet és Hódmezővásárhelyet összekötű utak találkozási pontja a város újkori története során az egyik legforgalmasabb hely volt. Ezen a helyen volt található a város fóruma, de hetente háromszor vásárt is tartottak itt.

Már a jobbágyi korban az úgynevezett Nagykocsma állt a helyén, fogadóként funkcionálva. Vertics József 1776-es kataszteri fölvételében város kocsmája névvel tüntették fel. 1832-ben Giba Antal földmérő kapott megbízást egy toldaléképület tervezésére. 1846-ban az épület megérett a bontásra: falai nedvesek voltak, közel járt az összeomláshoz, és a patkányok is tanyát vertek benne.

Az önkényuralom éveiben le is bontották a régi püspöki vendégfogadót. Mátéffy Pál makói mérnök a lebontás után javasolta, hogy a város a megüresedett területet cseretelek felajánlásával szerezze meg, és nagyobbítsa meg a piacteret. Miután eldőlt, hogy új fogadó építésére fog sor kerülni, indítványozta a mai Deák Ferenc utca kiegyenesítését. Ehhez az épületet ötlábnyival beljebb kellett volna építeni. Mátéffy elképzelései végül nem valósultak meg.

1854 augusztusában az uradalom pénzszűkébe került, de Csajághy Márton uradalmi igazgató - felismerve az építkezés leállásból származható tetemes károkat - a helyi római katolikus egyházhoz fordult kölcsönért. A terveket Koczka Ferdinánd szolnoki építőmester készítette. A megbízó kívánsága volt, hogy a front a Deák Ferenc utca felől helyezkedjen el. Szintén Koczka vállalta a vendégfogadó, a mellette lévő raktár és bolt kivitelezését, a utcai falkerítés, a kocsiszín és az istálló kijavítását is.

1855-ben készült el a délkeletre néző, 45 x 16,8 méter nagyságú épület középrizalit díszítést kapott. A tervező eredetileg attika falat is akart emelni, de az uradalom ennek elhagyására kötelezte. Az épület külső megjelenésében a rizalit szélességében a folyamatos könyöklőpárkány, valamint a szakaszos szemöldökpárkány volt csak hangsúlyos. Két szárnyára, a koronázópárkány alá kerek padlásablakok kerültek, hasonlóan a másik Koczka Ferdinánd által tervezett épülethez, a régi városházához. A rizalit ablakkeretei díszesek, a szárnyakon az ablakok mélyített keretet kaptak. Az épület tetőszerkezete az északi oldalon tűzfalas, a délin lekontyolt. Hódfarkú cseréppel feddték be. Az udvari homlokzat erőteljesen kiugró középrizalitot kapott. Az új, szimmetrikus alaprajzú épületben sörcsarnokot, kávéházat, kártyaszobát és 14 vendégszobát alakítottak ki.

1856-ban lebontották az 1832-es tervezésű mészárszéket, mert nem illett az új főépülethez. Utóbbi állaga nemsokkal később leromlott, a városi tanács két hónapos határidővel általános felújítást rendelt el határozatában, de ez ellen Dessewfy Sándor csanádi püspök föllebbezést nyújtott be; tiltakozásának alapja az volt, hogy csökkent a szállóvendégek száma a vasút kiépítése után. 1900-ban a püspökség végül elvégezte a legszükségesebb renoválási munkálatokat.

1903-ban Dessewfy hozzákezdett az épület teljes átépítéséhez. Ekkor építették fel a főépületet Csorba József tervei alapján, 1905-re megépült a főtérre nyíló étterem, fölötte az emeleti táncteremmel. Az így létrejött - akkor még ötablakos - új eklektikus épület harmoinzál a régi épülettel, azonos volt az emelet tengelyképlete; a kor elvárásai miatt ugyanakkor reprezetatívabbnak, látványosabbnak épült. Az övpárkány magassága nem változott, de a földszintre nagyméretű kosáríves nyílászárók kerültek, az emeletre félköríves ablakok. Az emeleti homlokzat tagolóeleme hat oszlopfejes falsáv, pilaszter, itt a rusztikus jelleg kevésbé hangsúlyos.

A püspök betegsége, majd 1907-ben bekövetkezett halála miatt az épülettömb gimnázium felőli szárnya nem épült meg. A hiányzó oldalszárny helyett kőkerítés épült. 1918-ban a Makói Népbank a Koronát a püspökségtől megvásárolta, majd 1929-ban felépíttette a bal oldali szárnyat. Ezzel az épület egységes architektúrájúvá vált, de építőművészetileg sokat rontottak rajta. A bank által használt helyiségeket széles, vízszintes záródású ablakokkal látták el, ugyanakkor a jobb szárnyon meghagyták a szegmentíves nyílászárókat. A középrizalitra páros számú ablakok kerültek, módosult a tengelyképlet is. A Korona és a Bérpalota közötti utcaszélesség leszűkült; hogy a problémát megoldják a két szárnyat 3-3 ablakossá alakították. Az új szárny oldalhomlokzata visszafogottabb megjelenésű, rajta kovácsoltvas erkély található. Ezen a szakaszon vége szakad a kerek padlásnyílások sorának. A szárny építésével együtt egyidejüleg modernizálták a belsőt is, bevezették a gőzfűtést, a hideg-meleg vizet, a fürdőszobákat kicsempézték. Az üzlethelyiségek száma a korábbi hatról tizenötre növekedett, a szállodai szobák száma harminchatra nőtt.

1945-ben felmerült az épület lebontásának ötlete, és egy új vendéglátóegység épülete. Szerencsére ez nem történt meg, a tervgazdálkodási rendszer csak felújításra adott támogatást. A szocialista idők alatt Béke Szálló volt a neve. 1963 és 67 között állami pénzből felújították, több melléképületét elbontották, új vendéglátói részleget építettek. A földszinten fagylaltüzem, az emeleten cukrászüzem működött.

A rendszerváltás után 1994-ben került a makói önkormányzat tulajdonába, igen rossz állapotban. 1997-ben újították fel az épület tetőszerkezetét. 1999-ben renoválták a külső homlokzatot. A Korona Szálló utolsó felújítása 2005 elején történt; ekkor kapott új belsőt a 200 fő befogadására alkalmas díszterem, kialakították a Pulitzer József termet és az Erdei Ferenc szekciótermet; akadálymentesítésre is sor került.

Kapcsolódó események és személyek

A Korona számos eseménynek adott otthont, több neves személyiség is megfordult benne; a város művelőddéstörténetében jelentős szerepe volt.

• Tömörkény István itt lakott 1877 és 1880 között; édesapja, Steingassner József bérelte ekkor a nagyvendéglőt. Az író itt tartózkodását emléktábla örökíti meg a falon.
• Fátyol Mihály, a neves cigányprímás itt muzsikált 1945 és 1979 között. Emlékét tábla őrzi a Korona falán.
• Gyakran tartózkodott itt Diósszilágyi Sámuel és Görbe Sámuel.
• Itt alakult meg a Márciusi Front nevű párt is itt alakult meg 1937-ben; az eseményt emléktábla örökíti meg az épület homlokzatán.
• A Korona Szállóban megrendezett irodalmi esteken Illyés Gyula, Veres Péter, Féja Géza és Erdei Ferenc vett részt.
• 1938. február 6-án Szép Szó estjén József Attilára emlékezve Ignotus Pál, Fejtő Ferenc, Remenyik Zsigmond és Gáspár Zoltán tartott előadást.

Jelenlegi szerepe

Az épületben jelenleg a Korona Üzleti és Szolgáltató Központ működik, ami a határon átnyúló üzleti kapcsolatok egyik központjaként üzemel. Az épület lehetőséget biztosít találkozók, konferenciák megszervezésére és lebonyolítására, valamint üzleti alapú szolgáltatásokat kínálva áll rendelkezésre a térség vállalkozásai számára. Ezenfelül a város kulturális eseményei (koncertjei, előadásai, vitaestjei) is gyakran itt zajlanak. Az impozáns épület a város egyik jelképe, butiksora, étterme és üzletei pedig fokozzák közösségi szerepét. A távlati célok között szerepel a szállodai rész kialakítása.

Műemléki védettséget élvez; törzsszáma a műemlékjegyzékben 2738.

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Korona Szálló (Makó) témájú médiaállományokat.

• Makó és térsége Fejlesztési Kht.

Tóth Ferenc dr.: Makói útikalauz. Makó: Magony-Dornbach. 2005. ISBN 963 86933 1 2