Ugrás a tartalomhoz

Fátyol Mihály

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fátyol Mihály
Fátyol Misi szobra Makón
Fátyol Misi szobra Makón
Életrajzi adatok
BecenévFátyol Misi
Született1909. szeptember 19.
Makó
Elhunyt1980. február 2. (70 évesen)
Makó
GyermekeiFátyol Tivadar
Pályafutás
Műfajokcigányzene, magyar nóta
Hangszerhegedű
Tevékenységzeneszerző
A Wikimédia Commons tartalmaz Fátyol Mihály témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fátyol Mihály (Makó, 1909. szeptember 19.Makó, 1980. február 2.[1]) magyar zenész, nótaszerző.

Életpályája

[szerkesztés]

Makón született 1909-ben, 1703-ig visszavezethető, nagy múltú cigányzenész családban. Szülei: Fátyol Mihály és Arkus Ilona voltak.[2] Iskoláit is itt végezte, hamar megtanult hegedűn játszani. Első tanítómestere Stanics István volt. Először hasonnevű édesapja zenekarában mutatkozott be a hallgatóságnak, majd nagybátyja, Fátyol Jancsi zenekarába került, ahol tercprímásként muzsikált. 18 éves korában kivált a zenekarból, és Szegedre ment, ahol a munka mellett dr. Belle Ferenc konzervatóriumi tanár, a Filharmonikus Zenekar koncertmesterének óráit látogatta. A kor egyik legnagyobb prímása, Pertis Pali meghívta zenekarába Budapestre, ahol a Vadászkürt mulatóban (mai nevén Interkontinentál) muzsikált terc- és segédprímásként. A fővárosban rádiófölvételeket készített, a zenekar tagjaként korabeli magyar filmekben, például a Virágvasárnapján című játékfilmben szerepelhetett; együtt dolgozhatott Lukács Istvánnal, a híres cimbalomművésszel is. Több külföldi turnén is részt vett; zenélhetett a Belga Királyi Golfklubban is.

Pertis Pali betegsége alatt – fiatal kora ellenére – Fátyol Misi lett a prímás. A Vadászkürt étteremben ekkor jelent meg Belgium akkori királya, aki kézfogással gratulált a remek hegedűjátékhoz, és meghívta a zenekart Brüsszelbe. Pertis halála után Fátyol Misi vezette a zenekart külföldön is. Brüsszelben négyéves szerződést kaptak, de a zenekar csak két évet tudott kitölteni a második világháború kitörése miatt. 1939-ben zenekara egy részével hazajött Magyarországra, 1945-ig Révkomáromban muzsikáltak a Centrál Kávéházban. A városban tanítványai lettek, és itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Döme Zsuzsannával; házasságukból három gyermek született. A város Csehszlovákiához csatolása után visszatért szülővárosába, Makóra, ahol haláláig muzsikált.

Makón ott folytatta, ahol tíz éve abbahagyta: visszatért nagybátyja zenekarához, ami a Korona Szállóban szórakoztatta a közönséget. Fátyol Jancsi később beköltözött Szegedre, és átadta a Koronát és vele együtt zenekarát az unokaöccsének. Az 1950-es években gyakran szerepelt zenekarával a Petőfi Rádió által sugárzott Vidéki prímások műsorában. A pitvarosi karnagy, Steiner Béla által rendezett Szlovák lakodalmas című játékához a zenét Fátyol Misi zenekara szolgáltatta. 1954-ben mutatták be az immáron összeszokott csapat legújabb művét, a Batyubált, amelyet Muharay Elemér, a Gyöngyösbokréta mozgalom atyjának jóvoltából Budapesten, az Magyar Állami Népi Együttes székházában is előadták. A produkciót később a Hagymaházban is színpadra vitték. A karnaggyal együtt közösen utaztak koncertkörútra a Felvidékre, ahol nagy sikerrel szerepeltek a csallóközi kórusművekkel, dalos-táncos népi játékokkal.

1956-ban a hódmezővásárhelyi megyei népzenei találkozóról, 1957-ben a Mezőkövesden megrendezett SZÖVOSZ zenekarok országos versenyéről hozták el az első helyet. A számos sikert látva az Állami Népi Együttestől is kapott meghívást, de a prímás nem vállalta a felkérést, és Makón maradt családja körében. Zenekarával megnyerték a vidéki prímások zenekarainak versenyét, felléptek a Nemzeti Színházban is. Zenekara volt az első az országban, amely ötvözte a cigányzenekarok és a tánczenekarok stílusát. Sok átiratot készített zenekara számára, de nótaszerzőként is tevékenykedett. Ekkora kialakult a híressé vált Fátyol Misi-zenekar állandó összetétele: Fátyol Misi prímás, ifj. Rácz Géza tercprímás, id. Rácz Géza brácsás, Kelecsényi József cimbalmos és Puka János bőgős.

1959-ben a Petőfi park szabadtéri színpadán rendezték meg Fátyol Misi önálló prímási (zenekarvezetői) tevékenységének 30 éves jubileumát, az esten a zenekar kibővült létszámban vett részt, és budapesti énekesek is emelték a rendezvény fényét. Eközben napról napra, minden este muzsikált zenekarában – az akkora már államosított, és a Csongrád-megyei Vendéglátó Vállalat tulajdonába került – Korona éttermében; annak tatarozása idején két évig a Vadász étteremben játszottak. Egy év megszakítással 34 évig muzsikált a patinás szálló épületében.

Dr. Batka István makói – akinek oroszlánrésze volt a marosi iszap gyógyiszappá való nyilváníttatásában – nóta- és csárdásszövegeit Fátyol Misinek adta, aki megzenésítette azokat. Szabó Sándor magyarnóta-énekes énekelte fel a dalokat magnószalagra. 1960-ban együtt játszottak a legelismertebb prímás, Lakatos Sándor zenekarával a Korona éttermében. Az ötvenes évek végén a nagy hírű, sok dicsőséget szerzett cigányzenekar fokozatosan felbomlott, és lassan átalakult tánc- és szalonzenekarrá. Fátyol Misi 1972-ben, 63 éves korában ment nyugdíjba. Az aktív zenéléssel való szakítás után még hétvégeken pár évig rendszeresen muzsikált. Életének utolsó három évében betegségével küszködött, 1980-ban halt meg.

Elismerései

[szerkesztés]
  • Makó város művelődési osztályának nívódíja (1958)
  • Szocialista Kultúráért Érdemérem (1959)
  • A Csongrád-megyei Vendéglátó Vállalat Kiváló Dolgozója (1960)
  • József Attila Emlékplakett
Fátyol Mihály emléktáblája Makón

Emlékezete

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Felletár Béla: Makói prímások és zenészdinasztiák, Makói Városvédő- és Szépítő Egyesület, 1997. ISBN 963 048 4382

További információk

[szerkesztés]
  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap