„Nemesgulács” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Talán így jobb |
a Bot: szélességi paraméterek nevének értelmesre cserélése |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
| népsűrűség = 125,75 |
| népsűrűség = 125,75 |
||
| terület = 8,35 |
| terület = 8,35 |
||
| |
| szélességi fok = 46.83458 |
||
| |
| hosszúsági fok = 17.48298 |
||
}} |
}} |
||
A lap 2008. december 25., 16:05-kori változata
| Nemesgulács | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Kistérség | Tapolcai | ||
| Jogállás | község | ||
| Irányítószám | 8284 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 927 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 125,75 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,35 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 50′ 06″, k. h. 17° 29′ 03″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 06″, k. h. 17° 29′ 03″ | |||
 Nemesgulács
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Nemesgulács weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesgulács témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Nemesgulács község Veszprém megyében, a Tapolcai kistérségben.
Fekvése
Mintegy 1100 lakosú település a Tapolcai-medence déli részén, a Gulács nyugati tövében. A tájat ez a 393 m magas bazalthegy uralja, nevezik cukorsüvegnek vagy magyar Fuzsijamának is, melynek tetejére turistaút vezet. 1961-ig üzemelt itt kőbánya, nyomát a hegy sebei őrzik.
A Tapolcával szomszédos, a Balatontól kb. 5 kilométerre lévő település megközelíthető közúton: a Balaton partján vezető 71-es főútról Badacsonytomajnál kell rátérni a Tapolca felé vezető útra; vonattal a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca vonalon érhető el Nemesgulács (megállója közös Kisapátival).
Története
A község neve az ómagyar Gula névből származik.
A török háborúk idején a falu elpusztult, 1715-ben telepítették újra, 1720-ban már kiváltságos nemesi községként tartották számon. 1790-ben 29 nemesi család neve ismert, a Raposa, Péterffy és Edvi Illés családok a belga királyi családdal is rokonságot tartottak. 1895-ben 100 holdon felüli birtokos egyedül Eőry Miklós volt, a hagyomány szerint itt szolgált Répa Rozi, Sobri Jóska híres betyár szeretője.
Nevezetességei
Eőry kúria. Itt töltötte gyermek- és ifjúi éveit Keresztury Dezső, az épület jelenleg az óvodának ad otthont.
A község templomát 1725-ben építették fel romjaiból. Az új templomot 1845 és 1850 között emelték, klasszicista stílusban. A templomkertben Mindszenty-emlékművet avattak 1989-ben, az országban először.
Rendezvények
A település adottságai révén már a római időktől fogva virágzó szőlőtermesztés helyszíne, a világhírű badacsonyi borok jelentős részét Nemesgulácson termelik. A jeles napok, ünnepek nagy része is a szőlőhöz, borhoz kötődik: Mátyás-napi borverseny februárban, Új-bor ünnepe, szüreti felvonulás októberben, Márton-napi Új-bor bemutató novemberben. Élő hagyománya van a húsvéti locsolásnak és zöldágjárásnak, valamint a májusfa állításnak is. A búcsút június második vasárnapján, a Hegynapot augusztus első szombatján, a Falunapot szeptember első szombatján tartják.
A Keresztury Dezső iránti tiszteletet fejezi ki az Emléknap minden év május 18-án.
Külső hivatkozások
|
Ez a Veszprém vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)