Jógi

Egy jógi meditatív ászanában

A jógi (szanszkrit: योगी) a jóga gyakorlója, aki elérte az egységet a Legfelsőbb Úrral, vagy aki erre törekszik. Női változata a jógini.

A jógi esetében jógának azt a folyamatot nevezzük amely összeköti a Legfelsőbb Úrral (Ísvara). A tökéletes jógi úgy fegyelmezi az elméjét, hogy semmilyen anyagi, érzéki vágy ne zavarja meg többé. A tökéletesség szintjén, melyet transznak, vagyis szamádhinak nevezünk a jógi tiszta elméje által látja meg önvalóját (valódi énjét) úgy, hogy örömet, élvezetet merít abból. Érzékeitől elszakadva már könnyen és tetszése szerint egyesíti tudatát a magasabb rendű világokkal. A jógi hiszi, hogy minden ember képes közvetlenül a saját lényében elérni a legfelsőbb, intuitív tudást.

A jógik életrendjét számos feltétel szabályozza, ezek az Upanisadok és Patandzsali Jóga-szútráinak alapján Jama és Nijama előírások alapján ismertek.

Etikai kötelességek

A jógi (vagy jógini) a következő etikai alapelvek alapján él :

• ahimszā (अहिंसा): erőszakmentesség minden élőlény iránt
• szatjā (सत्य): "igazság", amely magába foglalja az igazmondást, az őszinteséget, az elfogulatlanságot és a becsületességet is
• asztēja (अस्तेय): a tulajdon tisztelete (a lopás tilalma; az egyéni érdekek érvényre juttatásának kiiktatása)
• aparigraha (अपरिग्रह): birtoklásmentesség (csak a létfenntartáshoz szükséges dolgok megtartása)
• dajā (दया): együttérzés, mások iránti könyörületesség, szeretet
• ārjava (आर्जव): képmutatásmentesség
• kṣzamā (क्षमा): megbocsátás
• dhṛti (धृति): elkötelezettség
• mitāhāra (मितहार): mértékletesség a táplálkozásban
• saucsa (शौच): tisztaság a gondolkodásban, a beszédben, a testben
• tapasz (तप): önmegtagadás, önfegyelmezés
• szantōṣa (संतोष): megelégedettség a külső körülményekkel
• dāna (दान): adakozás, nagylelkűség másokkal szemben
• brahmacsarjā (ब्रह्मचर्य): szexuális önkontroll, önmegtartóztatás
• szvādhjāja (स्वाध्याय): öntanulmányozás, önelemzés és a szent iratok tanulmányozása és az azok általi fejlődés
• szamādhi-sziddhir ísvara-pranidhānāt: Ísvara (Isten) iránti teljes odaadás

Upanisádok

Az Upanisadok tanítása alapján aki jógiként él, az él igazán. Ahhoz, hogy az élet örömeit élvezhessük, jógikká kell változnunk. Élvezni az örömöket jógiként - aki ura az élvezeteknek - teljesen mást jelent, mint ezen élvezetek rabszolgáinak lenni. Az első esetben a világban élünk, de felette maradunk, akár a lótusz a víz felett, a második esetben pedig lesüllyedünk, mint egy agyaggolyó. Aki teljesen átadja magát az élvezetek hajszolásának (szanszkrit: भोगि, bhógi), az sohasem lesz képes jógiként élni, egy jógi azonban győzedelmeskedhet - megtapasztalja a világ élvezeteit, ugyanakkor nem ragaszkodik hozzájuk. Míg a "bhógi" az élvezetek rabszolgája, a jógi uralomra tesz szert felettük. A "bhógi" (vagy hedonista) romlott ember, aki teljesen elmerül az érzéki örömökben, s számára az élvezet lesz az élet egyedüli célja. A jógi minden élvezetet a magasabbra jutás eszközeként használ fel. Spirituális gyakorlással megváltoztatja az élvezetek formáját és így isteni királyságot teremt a Földön. A jógit nem érintik meg életének küzdelmei és körülményei, és győztesként éli életét, a "bhógi" viszont elvész az élvezetekben.

Kapcsolódó cikkek

• Jama és Nijama
• Sziddhi
• Advaita
• Egyszerűség (vallás)
• Erőszakmentesség
• Felebaráti szeretet
• Móksa
• Szádhu
• Szvámi
• Szanszkrit szójegyzék

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Yogi című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozás

• Jóga szútra, a jáma és a nijáma