„Schönvisner István” változatai közötti eltérés

	Schönvisner István
Született	1738. december 15.; Eperjes
Elhunyt	1818. szeptember 26. (79 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	régész, ; könyvtáros, ; egyetemi tanár, ; nagyváradi kanonok
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2019. május 9., 09:04-kori változata

Schönvisner István, más névformában Schönwisner, Schönwiesner, Schoenvisner (Eperjes, 1738. december 15. – Nagyvárad, 1818. szeptember 26.) régész, egyetemi tanár, nagyváradi kanonok.

Életrajza

Egy polgári családban született Schönvisner Márton és Marcus Mária gyermekeként.^[1] 1756-ban belépett a jezsuita rendbe, s miután Nagyszombatban elvégezte teológiai tanulmányait, a bécsi Theresianum prefektusa lett. A rend feloszlatása (1773) után filozófiai studiumokat folytatott. 1777-től a budai egyetemi könyvtár másodőre, 1780-tól az Érem- és Régiségtani Tanszék első professzora, 1794-től a könyvtár igazgatója, 1802-től termovai apát és nagyváradi kanonok volt. Latin és német nyelvű munkái máig a magyarországi tudományos régészet alapvetésének tekinthetők; magyarországi érem- és pénzkatalógusai forrásértékűek. Lényeges kiemelni Schönwisner Istvánnak a római provinciák hazai régészetét megalapozó munkásságát. Ő végeztette hazánkban az első tudományos célú ásatásokat, amelyek során többek között Óbudán felfedezte Aquincumot és Szombathelyen kiásatta Savaria romjait.

Művei

De ruderibus Laconici Caldariique Romani... Budae, 1778.
Commentarius geographicus in Romanorum iter per Pannoniae... Budae, 1780.
Antiquitatum et historiae Sabariensis... Pestini, 1791.
Notitia Hungaricae rei numariae... Budae, 1801.
Catalogus nummorum Hungariae ac Transilvaniae Instituti Nationali Széchenyiani I–III. Pestini, 1810.

Irodalom

Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
Pauler Tivadar: A budapesti egyetem rectorai és cancellárjai. Pest, 1856.
Irodalomtörténeti Közlemények, 1896
Szentpétery Imre: A Bölcsésztudományi Kar története. Budapest, 1935.

Kapcsolódó szócikkek

Schönvisner István-emlékérem

Jegyzetek

↑ familysearch.org Schönvisner István keresztelődési adatlapja

[Schönvisner-1] familysearch.org Schönvisner István keresztelődési adatlapja

[1]

@@ 18. sor: / 18. sor: @@
 ==Életrajza==
-Egy polgári családban született Schönvisner Márton és Marcus Mária gyermekeként.<ref name="Schönvisner">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:V18N-Y2Z|title=familysearch.org Schönvisner István keresztelődési adatlapja}}</ref> [[1756]]-ban belépett a jezsuita rendbe, s miután Nagyszombatban elvégezte teológiai tanulmányait, a [[bécs]]i [[Theresianum (Bécs)|Theresianum]] prefektusa lett. A rend feloszlatása ([[1773]]) után filozófiai studiumokat folytatott. [[1777]]-től a budai egyetemi könyvtár másodőre, [[1780]]-tól az egyetemen a régészet tanára, [[1794]]-től a könyvtár igazgatója, [[1802]]-től termovai apát és nagyváradi kanonok volt. Latin és német nyelvű munkái máig a magyarországi tudományos régészet alapvetésének tekinthetők; magyarországi érem- és pénzkatalógusai forrásértékűek. Schönwisner végeztette hazánkban az első tudományos ásatásokat, amelyek során többek között felfedezte [[Aquincum]]ot és ásatta Szombathelyen [[Savaria]] romjait.
+Egy polgári családban született Schönvisner Márton és Marcus Mária gyermekeként.<ref name="Schönvisner">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:V18N-Y2Z|title=familysearch.org Schönvisner István keresztelődési adatlapja}}</ref> [[1756]]-ban belépett a jezsuita rendbe, s miután Nagyszombatban elvégezte teológiai tanulmányait, a [[bécs]]i [[Theresianum (Bécs)|Theresianum]] prefektusa lett. A rend feloszlatása ([[1773]]) után filozófiai studiumokat folytatott. [[1777]]-től a budai egyetemi könyvtár másodőre, [[1780]]-tól az Érem- és Régiségtani Tanszék első professzora, [[1794]]-től a könyvtár igazgatója, [[1802]]-től termovai apát és nagyváradi kanonok volt. Latin és német nyelvű munkái máig a magyarországi tudományos régészet alapvetésének tekinthetők; magyarországi érem- és pénzkatalógusai forrásértékűek. Lényeges kiemelni Schönwisner Istvánnak a római provinciák hazai régészetét megalapozó munkásságát. Ő végeztette hazánkban az első tudományos célú ásatásokat, amelyek során többek között Óbudán felfedezte [[Aquincum]]ot és Szombathelyen kiásatta [[Savaria]] romjait.
 ==Művei==

Schönvisner István
Született	1738. december 15. Eperjes
Elhunyt	1818. szeptember 26. (79 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	régész, könyvtáros, egyetemi tanár, nagyváradi kanonok
Sablon • Wikidata • Segítség