Ugrás a tartalomhoz

Horvát Árpád (történész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Horvát Árpád
Portréja a Vasárnapi Ujságban
Portréja a Vasárnapi Ujságban
Életrajzi adatok
Született1820. február 23.
Pest
Elhunyt1894. október 26. (74 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Ismeretes minttörténetíró
Nemzetiségmagyar
HázastársSzendrey Júlia
SzüleiHorvát István
GyermekekHorvát Árpád
Pályafutása
Szakterülettörténettudomány
Jelentős munkái• Bevezetés a magyar oklevéltanba
• Oklevéltani jegyzetek
A Wikimédia Commons tartalmaz Horvát Árpád témájú médiaállományokat.

Horvát Árpád (Pest, 1820. február 23.Budapest, 1894. október 26.) magyar történész, a diplomatika művelője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Horvát István történész fia, Petőfi Sándor özvegyének, Szendrey Júliának a második férje, Horvát Árpád orvos apja.

Életútja

[szerkesztés]

Horvát István történész és Szepessy Karolina fia. A középiskolát Székesfehérvárott végezte el. 1836-ban bölcsész-, 1840-ben jogi doktor lett, 1841-ben pedig ügyvédi oklevelet szerzett.

1846-ban kinevezték a pesti egyetem oklevél- és címertan helyettes tanárává. 1848 és 1850 között az oklevéltan nyilvános rendes professzora volt. Elmozdítása után helyettes tanár lett, majd 1867-től haláláig ismét nyilvános rendes tanárként oktatott. 1857-től az Egyetemi Könyvtár tisztviselőjeként, 1871 és 1873 között annak első őreként dolgozott. Toldy Ferenc 1874-es lemondása után Eötvös József kultuszminiszter őt nevezte ki a könyvtár igazgatójává. Két évig töltötte be ezt a posztot. Erre az időszakra esett a könyvtár új épületének felavatása, a költöztetést azonban – ahogy a tényleges hivatali munkát is – az első őr, Szinnyei József irányította. 1884 júniusában Horvátot az MTA levelező tagjává választották.

Írásait főként a történeti segédtudományok köréből jelentette meg. Cikkeit a Századokban és a Magyar Könyvszemlében, visszaemlékezéseit Közlemények irománytárcámból címmel az Irodalomtörténeti Közleményekben tette közzé. Ifjúkorától nagy könyvgyűjtő volt, hagyatéka 1896-ban az Országos Széchényi Könyvtárba került.

1850 júliusában feleségül vette Petőfi Sándor özvegyét, Szendrey Júliát, így Petőfi Zoltán mostohaapja lett. Házasságuk igen nagy port kavart a közéletben. Két fiuk és két lányuk született.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Néhány szó a Budapesti Magyar Királyi Egyetemi Könyvtár rendezése és címtározása ügyében (Budapest, 1876)
  • Bevezetés a magyar oklevéltanba (h. n., 1880)
  • Oklevéltani jegyzetek I–III. (Budapest, 1880–1884)
  • Mabillon János, a diplomatika megalapítója (Budapest, 1885)
  • A budapesti diplomatikai tanszék, a seminariumi oktatás és a felállítandó történelmi intézet (Budapest, 1886)

A Petőfi–Horvát–Gyulai családok kapcsolata

[szerkesztés]
Petrovics István
(1791–1849)
 
Hrúz Mária
(1791–1849)
 
 
 
Horvát István
(1784–1846)
 
Szepessy Karolina
 
Szendrey Ignác
(1800–1895)
 
Gálovics Anna
(1805–1849)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Petőfi István
(1825–1880)
 
Petőfi Sándor
(1823–1849)
 
Szendrey Júlia
(1828–1868)
 
id. Horvát Árpád
(1820–1894)
 
Szendrey Gyula
(?–1850)
 
 
 
Szendrey Mária
(1838–1866)
 
Gyulai Pál
(1826–1909)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Petőfi Zoltán
(1848–1870)
 
Horvát Attila
(1851–1873)
 
ifj. Horvát Árpád
(1855–1887)
 
Horvát Viola
(1857)
 
Horvát Ilona
(1859–1945)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyulai Aranka
(1859–1915)
 
Gyulai Kálmán
(1861–1897)
 
Gyulai Margit
(1862–1885)
 

Források

[szerkesztés]
  • Kenyeres Ágnes: Egy könyvtár hétköznapjai. Szépirodalmi, Budapest, 1985
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 742. o.  
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
  • Gyimesi Emese: „… egy nő, több mint csak asszony” Szendrey Júlia és Horvát Árpád házassága=A test a társadalomban, Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 2013. évi, sümegi konferenciájának kötete. (Rendi társadalom – polgári társadalom 27.), szerk. Gyimesi Emese, Lénárt András, Takács Erzsébet, Budapest, 2015, 228–242.
  • Gyimesi Emese: A Hársfa utca 1. lakói – Szendrey Júlia családjának terézvárosi otthona, Irodalomismeret, 2017, 3. sz., 44–59.
  • Szendrey Júlia és Horvát Árpád kapcsolatát is érintő interjú: HVG: Szendrey Júlia – Egy nő, több mint csak asszony
  • Gyimesi Emese: Mozaikcsalád gyerekszemmel – Családi identitás és térhasználat Szendrey Júlia gyermekeinek levelezésében, in: Erdélyi Gabriella (szerk.), Érzelmek és mostohák: Mozaikcsaládok a régi Magyarországon, Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2019, 241–263.
  • Gyimesi Emese: Gyermekszemmel Szendrey Júlia családjában - Szendrey Júlia, Petőfi Zoltán, Horvát Attila, Árpád és Ilona gyermekkori levelei, versei és játékai 1840 - 1870 (Budapest, Magyar Családtörténetek: Források 2., 2019.)

További információk

[szerkesztés]