„Szerkesztő:Gymate/próbalap” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Gymate (vitalap | szerkesztései)
172 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Gymate (vitalap | szerkesztései)
172 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
67. sor: 67. sor:
* ''vezérlőkocsis vonat-összeállítás,''
* ''vezérlőkocsis vonat-összeállítás,''
* ''nagy intelligenciájú, távfelügyeleti rendszerrel egybeépített vonat/kocsi vezérlő és diagnosztikai rendszer,<ref name=":0" />''
* ''nagy intelligenciájú, távfelügyeleti rendszerrel egybeépített vonat/kocsi vezérlő és diagnosztikai rendszer,<ref name=":0" />''

//A sorozatgyártás megvalósulása esetén lehetőség nyílik a 18 éve szünetelő hazai járműgyártás újraindítására, amely közel 200 munkahely megtartásával és további 100 fős munkahelybővítéssel számol, a járműgyártási iparág – köztük hazai cégek – szereplői számára kínálva partnerséget.

//Az ünnepségen Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a támogatási szerződés aláírása fontos mérföldkő a vasúttársaság számára: "Mindannyian jól tudjuk, hogy a 30 év feletti átlagéletkorú járműállomány megfiatalítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a nemzeti vasúttársaság olyan szolgáltatói szemléletű társasággá váljék, amely feladataihoz megfelelő színvonalú eszközökkel is rendelkezik. Személyszállítási leányvállalatunk egyik legnagyobb árbevétel-növelési lehetősége éppen a nagyvárosok közötti IC-szolgáltatás színvonalának fejlesztése, e téren különösen fontos tehát, hogy versenyképes alternatívát nyújtson az egyéni közlekedéssel szemben".

//Csépke András, a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. vezérigazgatója kifejtette, hogy "Az IC+ kocsik sikeres megvalósítása lehetőséget nyújt a házon belüli innovációs lehetőségek eredménytermelő képességének kiaknázására, továbbá, ezáltal felkészülünk arra, hogy eredményesen részt vegyünk a MÁV Csoport járműmegújítási programjában".<ref name=":8">{{Cite web |title=EU-támogatással startolhat az IC-gyártás Szolnokon |url=http://mosz.co.hu/page/72/artID/697/html/eu-tamogatassal-star.html |work=mosz.co.hu |accessdate=2019-03-18 |language=hu |publisher=Mozdonyvezetők Szakszervezete |date=2012-02-01}}</ref>


===A prototípus kocsik===
===A prototípus kocsik===
91. sor: 97. sor:


2012. [[január 31.|január 31]]-én a Szolnoki Járműjavítóban a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. aláírta a [[Nemzeti Fejlesztési Ügynökség|Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel]] (NFÜ) az [[Új Széchenyi Terv]] keretében elnyert támogatási szerződést. Ezzel egy időben került sor a megfelelőség értékelési megállapodás aláírására is a TÜV Rheinland InterCert Kft. képviselőjével.<ref>{{cite web| url = http://www.mav-start.hu/hirek/hir.php?mid=14f28634a3957c| title = EU-támogatással startolhat az IC-gyártás Szolnokon| accessdate = 2015-10-12| author = MÁV Zrt. - Kommunikációs Igazgatóság | date = 2012-01-31| publisher = MÁV-Start Zrt.| language = magyar| archiveurl =https://web.archive.org/web/20120203122126/http://www.mav-start.hu/hirek/hir.php?mid=14f28634a3957c| archivedate =2012-02-03}}</ref>
2012. [[január 31.|január 31]]-én a Szolnoki Járműjavítóban a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. aláírta a [[Nemzeti Fejlesztési Ügynökség|Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel]] (NFÜ) az [[Új Széchenyi Terv]] keretében elnyert támogatási szerződést. Ezzel egy időben került sor a megfelelőség értékelési megállapodás aláírására is a TÜV Rheinland InterCert Kft. képviselőjével.<ref>{{cite web| url = http://www.mav-start.hu/hirek/hir.php?mid=14f28634a3957c| title = EU-támogatással startolhat az IC-gyártás Szolnokon| accessdate = 2015-10-12| author = MÁV Zrt. - Kommunikációs Igazgatóság | date = 2012-01-31| publisher = MÁV-Start Zrt.| language = magyar| archiveurl =https://web.archive.org/web/20120203122126/http://www.mav-start.hu/hirek/hir.php?mid=14f28634a3957c| archivedate =2012-02-03}}</ref>

//A Gazdasági Operatív Programból támogatott, 200 km/h megengedett sebességű kocsik innovációs fejlesztéséről szóló projekt elszámolható költsége 1,4 milliárd forint, amelyből 462 millió forintot tesz ki az Európai Unió támogatása. A vállalat komplex technológiai innovációjának támogatására irányuló összegből, valamint a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. saját pénzügyi forrásából a szolnoki összeszerelő műhelyek felszereltsége új eszközökkel is bővül a járművek leendő tulajdonosa, a MÁV-START Zrt. vezetése által megfogalmazott minőségi jellemzők biztosítása érdekében.

//Mindaddig az esélyegyenlőségi előírásoknak is megfelel a vállalat, így rész-munkaidőre, távmunkára és fogyatékossággal élők részére is hoz létre új munkahelyeket.

//A Támogatási Szerződéssel egy időben megtörtént a TÜV Rheinland Csoport magyarországi leányvállalatának képviselőjével a Megfelelősség Értékelési Megállapodás aláírása is.<ref name=":8" />


//Bemutatták az „IC+” fantázianevű személykocsi látványtervét és támogatási szerződést kötött a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. A két prototípus járműhöz összesen 462 millió forint támogatást kap a magyar társaság az EU forrásaiból.
//Bemutatták az „IC+” fantázianevű személykocsi látványtervét és támogatási szerződést kötött a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. A két prototípus járműhöz összesen 462 millió forint támogatást kap a magyar társaság az EU forrásaiból.
149. sor: 161. sor:
==Műszaki jellemzők==
==Műszaki jellemzők==


=== Általános tulajdonságok ===
=== Általános tulajdonságok<ref name=":8" />===


*TSI-, UIC- és EN-szabványoknak való megfelelés
*TSI-, UIC- és EN-szabványoknak való megfelelés

A lap 2019. március 18., 13:26-kori változata

MÁV IC+
Pályaszám
prototípus:

Bpmz 20-91 400–401

többcélú:

Bbdpmz 84-91 400–
Általános adatok
Gyártó2012–2014: MÁV-GÉPÉSZET Zrt. 2014–: MÁV-START Zrt.
Gyártásban2012–2013
2017–
Szolgálatba állásprototípus: 2014 többcélú: 2018. december 8.
Darabszám2 (prototípus)
20 (többcélú; gyártásban)
50 (normál; tervezett) db
Műszaki adatok
Nyomtávolság1435 mm
FékezésDB és UIC vészfékáthidaló-rendszer
Engedélyezett legnagyobb sebességprototípus, többcélú: 200 km/h normál (tervezett): 160 km/h km/h
Ütközők közötti hossz26 400 mm mm
Fékek
TípusaEP
Kiegészítőfékmágneses sínfék
Villamos vontatás
Áramellátás1000 V 16 2/3 Hz; 1500 V 30–51 Hz; 1500 V DC; 3000 V DC; 3000 V 50 Hz
Kocsi / Motorkocsi
Ülőhelyek számaprototípus: 80 1. osztály (tervezett): 58 db
Alacsony padlós rész0 %
Osztályokprototípus: 2.; többcélú: 2.; normál (tervezett): 1. vagy 2.
Hasznos tömeg48,5 + 1 t t
Sablon • Wikidata • Segítség

Az IC+ egy InterCity- és EuroCity-forgalomra szánt személykocsitípus-család, melyet 2014 januárjáig a MÁV-GÉPÉSZET Zrt.[1] tervezett és gyártott, azóta pedig a MÁV-START Zrt. gyárt a Szolnoki Járműjavítóban. A kocsik a MÁV-START saját felhasználására[2], nagyrészt külföldi alkatrészekből készülnek. Az első tervek közt 20 többcélú – kerékpárszállításra alkalmas, akadálymentes –, illetve 50 normál kocsi gyártása szerepelt. A normál kocsik két prototípusa 2014-ben, két éves késéssel készült el. A sorozatgyártás a többcélú kocsikkal indult, 2018-ban, öt éves késéssel.[2]

Története

Előzmények

Lásd még: MÁV IC3G

A Bombardier MÁV Kft. 2008-ban 10 darab 3G IC-kocsit gyártott a Dunakeszi Járműjavítóban Schwarz István vezetése alatt. Schwarz István később a MÁV-START-hoz került, közvetlenül Csépke András vezérigazgató helyetteseként, aki a MÁV-GÉPÉSZET vezérigazgatója volt[3], így alkotta meg az IC+-ot.

számos helyen IC3+-ként hivatkoznak rá[4][5], mintha a folytatása lenne

//Kívülről pont úgy néznek ki, mint a 3G IC-kocsik. Nem is kellett sokat bajlódni a Photoshoppal, hogy előállítsák az „IC+” látványtervét

//A kocsik nem mellesleg megszólalásig hasonlítanak a Bomberdier által Dunakeszin (át)épített 3G IC-kocsikra. A hírek szerint nem véletlenül: a MÁV-GÉPÉSZET a 3G IC-kocsikat tervező szakembereket csábította át Szolnokra.

//A hasonlóság nem a véletlen műve. Az „IC+” meglehetősen közeli rokonságban áll a képek szerint a harmadik generációs IC-kocsikkal[3]

//Ez akár pikánsnak is tűnhet első pillanatban, hiszen az ugyancsak MÁV érdekeltségű (igaz, itt csak kisebbségi tulajdonos a vasúttársaság) dunakeszi járműjavítóval már 2006-ban szerződtek egy hasonló, korszerű IC-kocsikat eredményező projektre. Ennek keretében 2008-ban el is készült tíz , harmadik generációsnak nevezett vagon. A Bombardier Transportation MÁV Kft. többségi tulajdonosának, a kanadai-német Bombardiernek Budapesten tárgyaló vezetői néhány napja erősítették meg, hogy – más üzletek mellett – érdekelné őket a 3G IC-kocsikra annak idején kikötött ötvendarabos opció lehívása.

//Ezek a járművek elvileg felújításként készülnek a csaknem kétharmadrészt a Bombardier, 25 százaléknál hajszállal nagyobb részben a MÁV és 10 százalékban a dolgozók által tulajdonolt Kft.-ben, de a forgóvázak kivételével gyakorlatilag új építésű kocsikról van szó.

//A kiváló üzemeltetési és utastapasztalatokat begyűjtő hatvan Flirt motorvonat szállításával, ezek pusztaszabolcsi karbantartásával és szolnoki alumíniumkocsitest-üzemével tekintélyt kivívó svájci Stadler például nem is titkolja, hogy szívesen szállítaná a Flirtök hosszabb távú utazásra berendezett, IC-verzióját, de egy esetleges tender alighanem versenytársai érdeklődését is felkeltené.

//A Gépészet szolnoki üzemében készítené a kocsikat, vagyis itt is, és Dunakeszin is egy alapvetően járműjavításra való gyár kapna, ha úgy tetszik, kiegészítő megrendelést. Félreértés ne essék, ezek az üzemek alkalmasak kocsik összeszerelésére, a hazai vasútijármű-gyártás története tele van ilyen történetekkel, a mai piaci helyzetben ráadásul égetően szükségük is volna a megbízásokra. Mégis állítható, hogy akár mindkét gyár boldoggá lenne tehető egy-egy közepes méretű, lehetőleg folyamatos munkát adó startos megrendeléssel. (Szebben mondva: segítség lenne a munkahelyek megőrzésében.) Sőt bőven jutna tér a fővonalak kiemelt vonatai között a motorvonatoknak is. Ha már a munkahelyeknél és a hazai vasútijármű-gyártásnál tartunk, egy esetleges stadleres rendelésnek is lehetne ilyen haszna: a svájci cég összeszerelő-üzemmel bővítené a szolnoki (de a Gépészet patinás járműjavítójától eltérően új, zöldmezős beruházásban épült) gyárát.

//A kérdés persze a finanszírozás. Hivatalosan se újabb dunakeszi, se szolnoki vagonokra, se motorvonatokra, se semmilyen más IC-járműre nincs még megrendelés, és úgy tudni, a MÁV-os vagy kormányzati vezetők fejében sincs még döntés valamelyik változat mellett. (Az persze biztos, hogy az elővárosi közlekedésen kívüli egyetlen igazán perspektivikus személyszállítási szegmensben előbb-utóbb le kell cserélni a kiöregedő kocsiparkot.) Ennek fényében mindenképp figyelemre méltó, és ha úgy tetszik a nagy MÁV szétdarabolása egyik eredményének tekinthető, hogy a MÁV Gépészet vezetése ilyen önálló cselekvéssel próbálja előre mozdítani saját helyzetét, ahelyett, hogy kizárólag a MÁV illetve a Start megrendelésére várna.[6]

Célok

A MÁV az IC+-kocsik tervezése előtt nagyobb mennyiségben utoljára 1998-ban vásárolt távolsági személykocsikat[7], holott a távolsági járművek átlagéletkorának szinten tartásához évente körülbelül 150 kocsit kellett volna beszerezni. Mivel ez nem történt meg, a magyar vasút járműparkja a 2010-es évekre jelentősen elöregedett.

//Márpedig új járművekre szükség van. A személykocsipark átlagéletkora közel 30 év.[8]

A MÁV-GÉPÉSZET ezt felismerve egy új, hazai és nemzetközi igényeknek megfelelő vasúti kocsitípus megtervezését és megépítését javasolta. Az IC+-nak elkeresztelt vasúti kocsi két prototípusát a Szolnoki Járműjavítóban szándékoztak megépíteni, mely ekkor a MÁV-GÉPÉSZET tulajdona volt. A vállalat vezetői az 1994 óta szünetelő magyar vasúti személykocsigyártás feltámasztását tűzték ki célul, mellyel a hazai járműgyártási iparág szereplőinek kívántak partnerséget nyújtani.[4][6][9]

//De ez egyáltalán nem biztos. Információink szerint a Startnál akár négyszáz korszerű IC-vagont (illetve az ennek megfelelő kapacitású IC-motorvonatot) is szívesen látnának. Ekkora tortából pedig juthatna mindenkinek.

//A Gépészet úgy tervezi, a részegységek és alkatrészek zömét hazai beszállítóktól vennék, a megépítés költségeit pedig saját erőből és uniós pályázatokból fedeznék.[6]

//Stósz István elmondta, sok hazai vállalkozással állnak kapcsolatban, akik hazai megrendelések hiányában külföldre értékesítik termékeiket, melyek egyébként igen jó minőséget képviselnek.[2]

A projekt finanszírozásába a MÁV-GÉPÉSZET saját erőforrásai mellett uniós források bevonását is tervezi. A MÁV-GÉPÉSZET célja, hogy a külföldi beszerzési forrásokkal összevetve versenyképes áron kínált termékkel vegyen részt a MÁV-START tervezett járműkorszerűsítési programjában.[4]

//

  • korszerű többcélú terek alkalmazása a vezérlőkocsiban (nagy méretű csomag elhelyezését biztosító csomagtartó, kerékpártartók),
  • vezérlőkocsis vonat-összeállítás,
  • nagy intelligenciájú, távfelügyeleti rendszerrel egybeépített vonat/kocsi vezérlő és diagnosztikai rendszer,[3]

//A sorozatgyártás megvalósulása esetén lehetőség nyílik a 18 éve szünetelő hazai járműgyártás újraindítására, amely közel 200 munkahely megtartásával és további 100 fős munkahelybővítéssel számol, a járműgyártási iparág – köztük hazai cégek – szereplői számára kínálva partnerséget.

//Az ünnepségen Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a támogatási szerződés aláírása fontos mérföldkő a vasúttársaság számára: "Mindannyian jól tudjuk, hogy a 30 év feletti átlagéletkorú járműállomány megfiatalítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a nemzeti vasúttársaság olyan szolgáltatói szemléletű társasággá váljék, amely feladataihoz megfelelő színvonalú eszközökkel is rendelkezik. Személyszállítási leányvállalatunk egyik legnagyobb árbevétel-növelési lehetősége éppen a nagyvárosok közötti IC-szolgáltatás színvonalának fejlesztése, e téren különösen fontos tehát, hogy versenyképes alternatívát nyújtson az egyéni közlekedéssel szemben".

//Csépke András, a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. vezérigazgatója kifejtette, hogy "Az IC+ kocsik sikeres megvalósítása lehetőséget nyújt a házon belüli innovációs lehetőségek eredménytermelő képességének kiaknázására, továbbá, ezáltal felkészülünk arra, hogy eredményesen részt vegyünk a MÁV Csoport járműmegújítási programjában".[10]

A prototípus kocsik

Gyártás

//Érdekes közlemény jött a MÁV-tól: a cég igazgatósága elfogadta leányvállalata, a MÁV Gépészet kezdeményezését, hogy a járműfenntartó és -javító cég építsen két korszerű InterCity-kocsit. Tehát nem megrendelésről van szó, a szövegben még csak ígéret sincs ilyesmire, csupán a Gépészet önálló pilotprojektjének támogatásáról.[6]

//A hónap végén indulhat két másodosztályú Inter-City vasúti személykocsi prototípusának gyártása a MÁV-Gépészet Zrt. szolnoki bázisán. Az egyenként mintegy 320 millió forintba kerülő járműveket a tervek szerint 2012 végén levizsgáztatva veszi át a MÁV-Start Zrt.

//A MÁV Zrt. igazgatóságának jóváhagyásával megkezdődött két másodosztályú IC+ személykocsi tervezése a MÁV-Gépészet Zrt.-nél. A vasúti járművek javításával, karbantartásával és felújításával foglalkozó leányvállalat önerőből finanszírozza a kocsinként 320 millió forint körüli költségeket, de uniós támogatásra is pályázik. „Ez az ár jóval alacsonyabb annál, mint amilyen ajánlatokat a MÁV-Start a nemzetközi piacról beszerzett” – mondta Zaránd György, a MÁV-Gépészet vezérigazgatója a beruházás ismertetésekor.

//A gyártás szeptember végén kezdődik a közelmúltban felújított, kibővített és motorvonat összeszerelésre is alkalmassá tett szolnoki járműjavítóban. A beruházás értékének akár a 80 százaléka is származhat hazai beszállítóktól, de a tárgyalások még folynak.

//Ez a telephelyen várhatóan 150-200 főnek jelentene munkát és ugyanennyinek a beszállítóknál. Mivel a személyszállító vasúttársaság személykocsicsaládban gondolkodik, kedvező esetben rendelhet a szolnoki IC-ből a fenti mellett első osztályú, étkező- és vezérlőkocsikat is. Információink szerint ilyen komfortfokozatú IC-személyvagonok beszerzésére kíván tendert kiírni a GYSEV is, amelyen természetesen a MÁV-Gépészet is indulni kíván.

//Lesz hamarosan IC-felújítási pályázat is.[8]

//A Sopronban zajló vasúti konferencia második napja Stósz István előadásával kezdődött. A MÁV-Gépészet járműfőmérnökség vezetője bemutatta a tervezett kocsicsaládot, és ismertette a főbb paramétereket.

//Az ülőhelyek foglaltságát elektronikus rendszer jelzi majd a fedélzeten, és természetesen wifi elérhetőség is lesz. A MÁV-Start kérésére a belső berendezés „mediterrán színvilágot” kap majd.

//Október végén megkezdődik Szolnokon a két prototípus alváz-összeszerelése. Jelenleg az ehhez szükséges előkészületek zajlanak, úgy mint az eszközgyártás és beszerzés. A tervek szerint 2012 nyarán kezdődhetnek meg a típusvizsgálatok, a sorozatgyártás megindítását pedig 2013-ra tervezik. A MÁV-Gépészet a jövőben az IC+ projekt mellett is komoly szerepet szán a szolnoki javító- és gyártóbázisnak.[2]

A két prototípust 2012 márciusában tervezték befejezni és bemutatni.[3][6][9][8][11][12]

„ Az "IC+" tervezett járműcsalád első két tagja a tervek szerint még 2012-ben elkészül, és a hatósági engedélyeztetés után jövőre már utasokat szállíthat a belföldi és a nemzetközi forgalomban egyaránt. ”
– mosz.co.hu, 2012. február 1.

2012. január 31-én a Szolnoki Járműjavítóban a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. aláírta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel (NFÜ) az Új Széchenyi Terv keretében elnyert támogatási szerződést. Ezzel egy időben került sor a megfelelőség értékelési megállapodás aláírására is a TÜV Rheinland InterCert Kft. képviselőjével.[13]

//A Gazdasági Operatív Programból támogatott, 200 km/h megengedett sebességű kocsik innovációs fejlesztéséről szóló projekt elszámolható költsége 1,4 milliárd forint, amelyből 462 millió forintot tesz ki az Európai Unió támogatása. A vállalat komplex technológiai innovációjának támogatására irányuló összegből, valamint a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. saját pénzügyi forrásából a szolnoki összeszerelő műhelyek felszereltsége új eszközökkel is bővül a járművek leendő tulajdonosa, a MÁV-START Zrt. vezetése által megfogalmazott minőségi jellemzők biztosítása érdekében.

//Mindaddig az esélyegyenlőségi előírásoknak is megfelel a vállalat, így rész-munkaidőre, távmunkára és fogyatékossággal élők részére is hoz létre új munkahelyeket.

//A Támogatási Szerződéssel egy időben megtörtént a TÜV Rheinland Csoport magyarországi leányvállalatának képviselőjével a Megfelelősség Értékelési Megállapodás aláírása is.[10]

//Bemutatták az „IC+” fantázianevű személykocsi látványtervét és támogatási szerződést kötött a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. A két prototípus járműhöz összesen 462 millió forint támogatást kap a magyar társaság az EU forrásaiból.

//„A Gazdasági Operatív Programból támogatott, 200 km/h megengedett sebességű kocsik innovációs fejlesztéséről szóló projekt elszámolható költsége 1,4 milliárd forint, amelyből 462 millió forintot tesz ki az Európai Unió támogatása. A vállalat komplex technológiai innovációjának támogatására irányuló összegből, valamint a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. saját pénzügyi forrásából a szolnoki összeszerelő műhelyek felszereltsége új eszközökkel is bővül a járművek leendő tulajdonosa, a MÁV-START Zrt. vezetése által megfogalmazott minőségi jellemzők biztosítása érdekében”

//Projektindító Szolnokon. Balról jobbra: Siba Ignác, az NFÜ főigazgatója; Csépke András, a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. vezérigazgatója; Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója és Szarka László, a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója

//„A MÁV-GÉPÉSZET a támogatási szerződés keretében vállalta, hogy a beruházással létrehozott termelő kapacitásokat, információs technológiai fejlesztéseket a projekt befejezését követő 5. év, azaz 2018 végéig fenntartja, illetve teljesíti.  Mindaddig az esélyegyenlőségi előírásoknak is megfelel a vállalat, így rész-munkaidőre, távmunkára és fogyatékossággal élők részére is hoz létre új munkahelyeket.”

//A kocsik két prototípusa még idén elkészül és a tervek szerint – a szükséges hatósági engedélyek megszerzése után – az utazóközönség is találkozhat a járművekkel.[3]

A 2012-es határidőt meghaladva, végül 2013. május 9-én mutatták be a sajtó számára a prototípus IC+-okat. Ekkor az egyik kocsi 90, a másik pedig 60%-os készültségi állapotban volt: mindkét kocsit lefényezték, az első utasterébe pedig a padló, a válaszfalak, a poggyásztartók, a műanyag burkolati elemek, a légcsatornák, az ülések és az asztalok voltak beépítve. A mellékhelyiségek kialakítása, a kézifék és a kapcsolószekrények beépítése, illetve az alváz alatti szerelvényezés ekkor még egyik kocsin sem történt meg. Ekkor egy hónapon belül tervezték fogóvázra helyezni a kocsikat, továbbá üzembe helyezni a feljáróajtókat és a klímaberendezést, és azt ígérték, a típusvizsgálatok 2013 nyarán fognak indulni.

„ Az utasok a tervek szerint év végén találkozhatnak először a hazai gyártású, korszerű személyszállító vagonokkal. ”
– szolnok.hu, 2013. június 10.

//Az utasok a tervek szerint év végén találkozhatnak először a hazai gyártású, korszerű személyszállító vagonokkal. Ha lesz sorozatgyártás, a MÁV-Gépészet Zrt.-nél, illetve a MÁV Csoportnál lehetőség nyílhat majdnem kétszáz új munkahely létrehozására, ezen felül a hazai járműipari beszállítóknál további 200-250 munkahely jöhet létre – jelezte a vezérigazgató.

//A MÁV 2012 januárjában jelentette be, hogy két IC+ kocsi építésével újraéled a 18 éve szünetelő magyarországi járműgyártás. Az 1,4 milliárd forint költséggel járó projekt része az Új Széchenyi Tervnek, és elnyerte az Európai Unió 462 millió forintos támogatását.[14]

Az első kocsi egy év késéssel, 2013 júniusának második hetében készült el, és ugyanekkor indult el a klímaberendezés vizsgálatára.

//Az IC+ kocsik hazai gyártásának köszönhetően új munkahelyek is létrejönnek, sorozatgyártás esetén mintegy kétszáz új munkahellyel számol a cég, amelyek a fogyatékossággal élők számára is elérhetőek lesznek.[15]

Engedélyezés

A két Bpmz betűjelű vasúti kocsit elkészültük után Ausztriában a legkülönfélébb próbáknak és teszteknek tették ki. A bécsi Rail Tec Arsenal vizsgálóközpontban szélcsatorna- és hőtesztnek vetették alá az előbb elkészült kocsit,[16][17] majd a Bécs–Salzburg-vasútvonalon végeztek vele nagy sebességű próbafutást és fékteszteket.[18]

Bemutatás, forgalomba állás

A próbákon átesett kocsikat 2014 márciusában a magyar sajtónak és közönségnek a Nyugati pályaudvaron,[19][20] a nemzetközi szakembereknek pedig szeptemberben a berlini InnoTrans vasúti szakkiállításon mutatták be.[21] A magyarországi Nemzeti Közlekedési Hatóság 2014 szeptemberében engedélyezte az IC+-ok próbaüzemben való használatát,[22] így a kocsik 2014 október 21-én először menetrend szerinti forgalomban közlekedhettek.[23] A végleges típusengedélyt a 250 ezer kilométer teljesítése után kapták meg a kocsik 2015 júniusában.[24][25] A kocsik 2015 őszén először jártak Párkányban, hogy a külföldi vasutak személyzete is elsajátíthassa a kezelésüket. Az elkészült két prototípus-kocsit 2015 decemberétől a Budapest-Prága-Hamburg vasútvonal EuroCity és EuroNight vonataiban állították szolgálatba.[26]

A többcélú kocsik

 Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeli vasúti beruházással kapcsolatos információkat tartalmaz.
Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak.    
Legutóbbi módosítás: 2019. március 18.

Gyártás

Az első elkészült többcélú teres kocsi az InnoTrans vásáron

A MÁV-START a sorozatgyártás elkezdését 2016-ra tervezte, az elképzelések szerint a kocsi nemzetközi változata 200, a belföldi változat 160 km/h sebességgel közlekedhetne. A MÁV-START vezérigazgatója terveiben előbb 50,[27] majd 100[28] részben magyarországi, részben nemzetközi IC+ kocsi 2016-os gyártásáról számolt be. 2016 elején Fónagy János egy parlamenti képviselő kérdésére válaszolva 20 kocsi gyártásáról írt 2017-es kezdéssel.[29] A sorozatgyártás megkezdéséről végül 2016 áprilisában született döntés: a Kormány 100 kocsi 2017 és 2019 közötti gyártásának finanszírozásáról határozott.[30] Még ugyanabban a hónapban a MÁV megkezdte 20 nemzetközi kivitelű (10 termes elrendezésű és 10 többcélú teres) kocsi gyártásának előkészítését.[31] A 2018 során zajló sorozatgyártás eredményeként elsőként megépült 61 55 84-91 400-1 pályaszámú Bbdpmz kocsit a Vasúttörténeti Parkban mutatták meg az érdeklődőknek 2018 nyarán, majd a nemzetközi szakmai közönségnek is a berlini InnoTrans 2018 kiállításon szeptember közepén.

//2019-től roboghatnak a Szolnokon gyártott IC kocsik – Először többcélú, így kerékpárok és kerekesszékek szállítására is alkalmas kocsik, majd másodosztályú, termes járművek készülnek. Ezt követően épülnek első osztályú kocsik is.

//Megkezdődött az új vasúti kocsik (IC+) sorozatgyártása a MÁV-START Zrt. szolnoki járműjavító üzemében, a munkához szükséges beszerzési eljárások jelentős része lezárult A Start húsz, saját fejlesztésű és nemzetközi forgalomra is alkalmas IC+ kocsi előállítását kezdte meg, az első két jármű jövő tavasszal gördülhet ki a gyárkapun. Először többcélú, így kerékpárok és kerekesszékek szállítására is alkalmas kocsik, majd másodosztályú, termes járművek készülnek. Ezt követően épülnek első osztályú kocsik is A belföldi használatra szánt IC+-ok gyártása is hamarosan elindulhat, a sorozatgyártás 2018-2020 között valósulhat meg, a járművek egy része 2019-től állhat forgalomba. A tervek szerint a húsz nemzetközi kocsi mellett száz új IC+ épül a belföldi forgalom számára. [32]

Forgalomba állás

//Végre valami: a Szolnoki Járműjavítóban épülő IC+-kocsik közül négy egység nemrég megkapta a próbaüzemi engedélyeket. Ez fontos lépcső a forgalomba állításuk felé: a következő napokban mindegyiknek le kell futnia ezer kilométert problémák nélkül. Ha ez megvan, jöhetnek az utaspróbák, amikor a kocsik már élesben, utasokkal a fedélzetükön mozognak a hálózaton – de még mindig próbavonatként.

//Csütörtökön Sopronban fordult meg két többcélú, termes kocsi, pénteken pedig a 402-es és a 403-as pályaszámú IC+-okat sorozták a Nyíregyházára tartó 562-es Jázmin, valamint az onnan a Keletibe visszatérő 654-es Rigó Intercitykbe.

//Idén márciusban a MÁV-Start meghívására megnézhettük az induló sorozatgyártást Szolnokon. Az akkor elhangzó tervek szerint a 2018-as évben húsz kocsinak kellett volna elkészülnie, a termelés felfutásával 2019-ben huszonháromnak, 2020-ban pedig már negyvenhétnek. Sajnos az új ütemterv szerint idén csupán hat vagonnak kell kijönnie a gyárból, de ezt legalább teljesíteni tudják a szolnokiak. [12]

Az első többcélú teres IC+-kocsi 2018. december 8-án kezdte meg utasforgalmi próbaüzemét. 2019. február 26-án már 6 kocsi szállított utasokat, mely napon az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Vasúti Hatósági Főosztálya az egyik többcélú IC+-kocsi hatósági futópróbája során az ajtóműködésben műszaki rendellenességet tapasztalt az oldalajtók zárásának vezérlésével összefüggésben. Az ITM azonnali hatállyal kivonta a kocsikat a forgalomból, az utasforgalmi próbaüzemet a fellépő hiányosság megoldásáig és a hatóság részére történő bemutatásáig átmenetileg felfüggesztették.[33]

Kritikák

A gyártás során a vasút számos nehézséggel szembesült: főként a szabályok időközbeni szigorodása hátráltatta a munkát.

//A 2011-es célkitűzések között szerepelt a munkahelyteremtés, a hazai gyártási potenciál fejlesztése, a hazai közlekedés fejlesztése itthoni szellemi tőkéből – és még a hazai járműgyártás felélesztését is hozzátették. Hét évvel később már alig találni munkást, aki a kocsikat építse. Pedig az intercity-kocsikra égető szüksége van a magyar hálózatnak, sajnos mindennapossá vált, hogy a Start nem tud kellő számú és komfortfokozatú kocsit kiadni egy-egy járatra. A Facebookot pedig nagyon hamar körbejárja egy posta Bhv-kocsikból kiállított vasárnap délutáni IC képe...[12]

Műszaki jellemzők

Általános tulajdonságok[10]

A TÜV Rheinland InterCert Kft. látja el a műszaki paraméterek megfelelőségi értékelését, amely a vonatkozó irányelvek (2009/131/EK és 2011/18/EU irányelvekkel módosított 2008/57/EK irányelv) szerint biztosítja a hagyományos és nagysebességű európai vasúti rendszerekben a kölcsönös átjárhatóságot.[11]

További jellemzők

Prototípus

Többcélú kocsi[3]

  • mozgáskorlátozottak számára használható feljárólift és WC
  • minden ülésben
    • 2 db 5 V-os USB-A csatlakozó
    • 1 db 230 V 50 Hz konnektor

További információk

Források

  1. ↑ Bemutatkozás MÁV-START Zrt. (magyar nyelven). MÁV-csoport, 2014. október 10. (Hozzáférés: 2019. március 15.)
  2. ↑ a b c d Beindult az IC+ projekt. iho.hu, 2011. október 13. (Hozzáférés: 2019. március 16.)
  3. ↑ a b c d e f Halász, Péter: Uniós IC-kocsi. regionalbahn.hu, 2012. január 31. (Hozzáférés: 2019. március 16.)
  4. ↑ a b c Kiss László: A MÁV-GÉPÉSZET Zrt. saját gyártású vasúti jármű fejlesztésébe kezd (magyar nyelven). Mozdonyvezetők Szakszervezete, 2011. július 24. [2016. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
  5. ↑ A MÁV-GÉPÉSZET Zrt. saját gyártású vasúti jármű fejlesztésébe kezd (application/pdf objektum). vasutgepeszet.hu, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. november 2.)
  6. ↑ a b c d e Tevan, Imre: Verseny a MÁV IC-járműveiért?. iho.hu, 2011. július 22. (Hozzáférés: 2019. március 16.)
  7. ↑ MÁV-Start személykocsik :: Vonatösszeállítás. www.vonatosszeallitas.hu. (Hozzáférés: 2019. március 16.)
  8. ↑ a b c Kitörési pont: új Inter-Cityt épít a MÁV (magyar nyelven). Világgazdaság, 2011. szeptember 12. (Hozzáférés: 2019. március 17.)
  9. ↑ a b Halász, Péter: IC-kocsit gyárt a MÁV-GÉPÉSZET. regionalbahn.hu, 2011. július 22. (Hozzáférés: 2019. március 17.)
  10. ↑ a b c EU-támogatással startolhat az IC-gyártás Szolnokon (magyar nyelven). mosz.co.hu. Mozdonyvezetők Szakszervezete, 2012. február 1. (Hozzáférés: 2019. március 18.)
  11. ↑ a b Mozdonyvezetők Szakszervezete: EU-támogatással startolhat az IC-gyártás Szolnokon (magyar nyelven). mosz.co.hu, 2012. február 1. (Hozzáférés: 2019. március 16.)
  12. ↑ a b c Vörös Attila: IHO - Vasút - IC+-fejlemény: nemsokára hat új kocsival utazhatunk!. iho.hu, 2018. december 7. (Hozzáférés: 2019. március 17.)
  13. ↑ MÁV Zrt. - Kommunikációs Igazgatóság: EU-támogatással startolhat az IC-gyártás Szolnokon (magyar nyelven). MÁV-Start Zrt., 2012. január 31. [2012. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
  14. ↑ WiFi, kamerák, légkondi: bemutatták az új IC-kocsikat (magyar nyelven). HVG, 2013. május 19. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
  15. ↑ Szolnok. Szolnok Város hivatalos oldala. (Hozzáférés: 2019. március 16.)
  16. ↑ Jól teljesített az extrém körülmények próbáján az IC+ kocsi (magyar nyelven). Magyar Közlekedés, 2013. július 19. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
  17. ↑ Hőségbe, zimankóba és szélviharba küldték az új IC+ kocsit (magyar nyelven). HVG, 2013. július 8. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
  18. ↑ Vörös Attila: Vészfékezés kétszázról (magyar nyelven). Indóház, 2013. november 29. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
  19. ↑ Bemutatták az IC+-kocsikat (magyar nyelven). Indóház, 2014. március 5. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
  20. ↑ Megjöttek a MÁV saját fejlesztésű IC-i (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2014. március 5. (Hozzáférés: 2015. május 12.)
  21. ↑ InnoTrans: ezrek szemlélték meg a magyar IC+ kocsit a nemzetközi premierjén (magyar nyelven). Magyar Közlekedés, 2014. szeptember 30. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
  22. ↑ MÁV: Van engedélye a MÁV-Start saját fejlesztésű IC+ kocsijának (magyar nyelven). HVG, 2014. szeptember 10. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
  23. ↑ LM: Csatasorba álltak a szolnoki IC+ kocsik (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2014. október 21. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
  24. ↑ Típusengedélyt kaptak az IC+-kocsik (magyar nyelven). Indóház, 2015. június 1. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
  25. ↑ Típusengedélyt kapott a MÁV-Start új IC+ kocsija (magyar nyelven). HVG, 2015. június 1. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
  26. ↑ Korcsmáros Gábor: Ablakpárkány (magyar nyelven). Indóház, 2015. október 30. (Hozzáférés: 2015. november 2.)
  27. ↑ Jámbor Gyula: Kezdődhet a vasúti kocsik sorozatgyártása (magyar nyelven). Magyar Idők, 2015. szeptember 21. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
  28. ↑ Jámbor Gyula: Hamarosan indul a magyar vasúti kocsik gyártása (magyar nyelven). Magyar Idők, 2015. november 22. (Hozzáférés: 2015. november 24.)
  29. ↑ Jövőre jönnek az új IC+ kocsik (magyar nyelven). Tőzsdefórum, 2016. január 12. (Hozzáférés: 2016. január 12.)
  30. ↑ Tevan Imre: Harmincmilliárdért gyárt magának vasúti kocsikat a MÁV-Start (magyar nyelven). Origo, 2015. október 30. (Hozzáférés: 2016. április 7.)
  31. ↑ Száguldó vonatok gyártására készül a MÁV (magyar nyelven). Napi Gazdaság, 2016. április 23. (Hozzáférés: 2016. április 24.)
  32. ↑ 2019-től roboghatnak a Szolnokon gyártott IC kocsik (magyar nyelven). kisalfold.hu, 2017. november 15. (Hozzáférés: 2019. március 16.)
  33. ↑ Ajtóhiba miatt ideiglenesen szünetel az IC+ kocsik próbaüzeme (magyar nyelven). MÁV-csoport, 2019. február 28. (Hozzáférés: 2019. március 1.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Gymate/próbalap&oldid=21090646”