„Dávid magyar királyi herceg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Solomon of Hungary David.jpg|thumb|right|Salamon király fiával, Dávid herceggel]] |
|||
'''Árpád-házi Dávid''' ([[1053]]/[[1055|55]] – [[1094]] után) magyar királyi herceg, [[I. András magyar király|I. András]] másodszülött fia. |
'''Árpád-házi Dávid''' ([[1053]]/[[1055|55]] – [[1094]] után) magyar királyi herceg, [[I. András magyar király|I. András]] másodszülött fia. |
||
A lap 2013. február 12., 15:31-kori változata
Árpád-házi Dávid (1053/55 – 1094 után) magyar királyi herceg, I. András másodszülött fia.
Élete
Édesapja I. András magyar király, édesanyja Anasztázia kijevi hercegnő.
„Miután bátyja Salomon 1052-ben született s András a tihanyi apátság alapító levelében 1055-ban már »fiai«-ról beszél, ennélfogva Dávid valószinüleg 1055-ben már élt; születése tehát 1053/5-re esnék.”[1]
Az András és öccse, Béla között kitört háborúság miatt Anasztázia magyar királyné mindkét fiát Ausztriába menekítette, ahonnan 1063-ban, Béla halála után tértek vissza.
Dávid nem vett részt a trónharcokban bátyja és unokabátyái között, a politikával sem igazán foglalkozott. „Dávid herczeg 1094-ben mindenesetre a papi rend tagja volt.”[2] Dávid 1094-ben gazdag adományt tett az apja által alapított tihanyi apátságnak. „Valószinüleg nemsokára 1094 után halt meg, mert az 1094 évben emlitett adományozása majdnem olyan hangon van közölve, mint valamely végrendelet; ezt pedig még abból is következtetjük, hogy a kutfök összehangzó adatai szerint Lászlónak 1095-ben bekövetkezett halála után csak Lambert, Kálmán és Álmos királyfiak voltak életben.”[3] A Tihanyi apátságban temették el apja mellé.
Jegyzetek
Irodalom
- Wertner Mór: Dávid herczeg, in W. M.: Az Árpádok családi története, Nagy-Becskerek, Pleitz Ferencz Pál Könyvnyomdája, 1892, 134–136.