„Júdeai-sivatag” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
9. sor: | 9. sor: | ||
A '''Júdeai-sivatag''' ([[Héber nyelv|héber]]: מִדְבַּר יְהוּדָה [[Arab nyelv|arabul]]: صحراء يهودا) száraz, kietlen régió [[Palesztina|Palesztinában]], [[Ciszjordánia]] és [[Izrael]] területén. [[Jeruzsálem]], illetve a középső (Júdeai-) hegyvidék és a [[Holt-tenger]] között fekszik. Jeruzsálem-től alig pár km-re keletre - [[Betánia|Betániát]] elhagyva - már a félsivatag rideg világa bontakozik ki. A terület délen a [[Negev-sivatag]]ba megy át. |
A '''Júdeai-sivatag''' ([[Héber nyelv|héber]]: מִדְבַּר יְהוּדָה [[Arab nyelv|arabul]]: صحراء يهودا) száraz, kietlen régió [[Palesztina|Palesztinában]], [[Ciszjordánia]] és [[Izrael]] területén. [[Jeruzsálem]], illetve a középső (Júdeai-) hegyvidék és a [[Holt-tenger]] között fekszik. Jeruzsálem-től alig pár km-re keletre - [[Betánia|Betániát]] elhagyva - már a félsivatag rideg világa bontakozik ki. A terület délen a [[Negev-sivatag]]ba megy át. |
||
Felszínének magassága nyugatról kelet felé haladva folyamatosan csökken. A többnyire hegyvidékes területen számos nyugat-kelet irányú [[vádi]] húzódik, amelyek közül sok a több száz méter mélységet is eléri. Jeruzsálem tengerszint feletti magassága 600-800 méter, a sivatag keleti részéé átlagosan 150-200 méter, míg Jerikó a Jordán-árokban már a tengerszint alatt fekszik 200 méterrel. |
Felszínének magassága nyugatról kelet felé haladva folyamatosan csökken. A többnyire hegyvidékes területen számos nyugat-kelet irányú [[vádi]] húzódik, amelyek közül sok a több száz méter mélységet is eléri. Jeruzsálem tengerszint feletti magassága 600-800 méter, a sivatag keleti részéé átlagosan 150-200 méter, míg Jerikó a Jordán-árokban már a tengerszint alatt fekszik 200 méterrel. |
||
Éghajlata: |
Éghajlata: |
||
* a nyugati szélén mediterrán hegyvidéki, ahol az évi átlagos csapadék 400-500 mm |
* a nyugati szélén mediterrán hegyvidéki, ahol az évi átlagos csapadék 400-500 mm |
||
* középső részén félsivatagi, |
* középső részén félsivatagi, |
||
* keleti részén sivatagi. |
* keleti részén sivatagi. |
||
Főbb városok: |
Főbb városok: |
||
22. sor: | 22. sor: | ||
== A Szentírás == |
== A Szentírás == |
||
A terület a Bibliából ismert még Júda/Júdea pusztája, pusztasága (יְשִׁימוֹן) néven is. |
A terület a Bibliából ismert még Júda/Júdea pusztája, pusztasága (יְשִׁימוֹן) néven is.<ref>Zsolt. 63,1 ; Máté 3,1</ref> |
||
A fiatal [[Dávid zsidó király|Dávid]] itt bujdosott [[Saul zsidó király|Saul]] üldözése elől. |
A fiatal [[Dávid zsidó király|Dávid]] itt bujdosott [[Saul zsidó király|Saul]] üldözése elől.<ref>Sám. I. 23-24. rész</ref> |
||
[[Jézus]] a Júdeai-sivatagban 40 napig [[böjt]]ölt, mielőtt megkezdte tanítói működését.<ref>Márk 1,12-13 ; Máté 4. rész</ref> Hosszú böjtje után - a hagyomány alapján - a [[Jerikó]] közeli Dzsebel Karantal (Jabal al-Qarantal) hegynél kísértette meg Sátán. Ennek emlékére a hegy oldalában ma a [[Görög ortodox egyház|görög ortodox]] ''Megkísértés kolostora'' (Deir al-Qarantal) áll. |
[[Jézus]] a Júdeai-sivatagban 40 napig [[böjt]]ölt, mielőtt megkezdte tanítói működését.<ref>Márk 1,12-13 ; Máté 4. rész</ref> Hosszú böjtje után - a hagyomány alapján - a [[Jerikó]] közeli Dzsebel Karantal (Jabal al-Qarantal) hegynél kísértette meg Sátán. Ennek emlékére a hegy oldalában ma a [[Görög ortodox egyház|görög ortodox]] ''Megkísértés kolostora'' (Deir al-Qarantal) áll. |
||
A Holt-tenger ÉNy-i partjának közelében találták meg az elhíresült [[Holt-tengeri tekercsek|Qumrán-i tekercsek]]et. |
A Holt-tenger ÉNy-i partjának közelében találták meg az elhíresült [[Holt-tengeri tekercsek|Qumrán-i tekercsek]]et. |
||
== Szerzetesség == |
== Szerzetesség == |
||
[[File:Israel-2013-Aerial-Mar Saba Monastery.jpg|thumb|200px|A Szent Szabbász alapította kolostor, Mar Szaba, Jeruzsálemtől keletre a Kidron aszóvölgye mellett]] |
[[File:Israel-2013-Aerial-Mar Saba Monastery.jpg|thumb|200px|A Szent Szabbász alapította kolostor, Mar Szaba, Jeruzsálemtől keletre a Kidron aszóvölgye mellett]] |
||
A sivatagban a bizánci korból való keresztény kolostorokat is találunk. A szerzetesi élet virágzott már itt Jézus idejében az [[esszénusok]] között, majd [[Nagy Konstantin]] idejétől az arab invázióig. Egyesek szerzetes közösségben éltek, mások barlangokban a remeteéletet választották. Híres szerzetesek voltak: Szent Khariton (3-4. század), Szent Euthümosz (4-5. század), Szent Szabbász (5-6. század), Szent Theodosziosz (5-6. század). Mindegyikük saját [[kolostor]]t alapított. Ma is élnek itt szerzetesek és remeték a világtól elvonultan. |
A sivatagban a bizánci korból való keresztény kolostorokat is találunk. A szerzetesi élet virágzott már itt Jézus idejében az [[esszénusok]] között, majd [[Nagy Konstantin]] idejétől az arab invázióig. Egyesek szerzetes közösségben éltek, mások barlangokban a remeteéletet választották. Híres szerzetesek voltak: Szent Khariton (3-4. század), Szent Euthümosz (4-5. század), Szent Szabbász (5-6. század), Szent Theodosziosz (5-6. század). Mindegyikük saját [[kolostor]]t alapított. Ma is élnek itt szerzetesek és remeték a világtól elvonultan.<ref>Gyürki László: A Biblia földjén, 1990</ref> |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
A lap 2015. november 13., 20:32-kori változata
Tájkép Maszada környékén (légifelvétel) |
A Júdeai-sivatag területe (műholdas kép) |
A Júdeai-sivatag (héber: מִדְבַּר יְהוּדָה arabul: صحراء يهودا) száraz, kietlen régió Palesztinában, Ciszjordánia és Izrael területén. Jeruzsálem, illetve a középső (Júdeai-) hegyvidék és a Holt-tenger között fekszik. Jeruzsálem-től alig pár km-re keletre - Betániát elhagyva - már a félsivatag rideg világa bontakozik ki. A terület délen a Negev-sivatagba megy át.
Felszínének magassága nyugatról kelet felé haladva folyamatosan csökken. A többnyire hegyvidékes területen számos nyugat-kelet irányú vádi húzódik, amelyek közül sok a több száz méter mélységet is eléri. Jeruzsálem tengerszint feletti magassága 600-800 méter, a sivatag keleti részéé átlagosan 150-200 méter, míg Jerikó a Jordán-árokban már a tengerszint alatt fekszik 200 méterrel.
Éghajlata:
- a nyugati szélén mediterrán hegyvidéki, ahol az évi átlagos csapadék 400-500 mm
- középső részén félsivatagi,
- keleti részén sivatagi.
Főbb városok:
- A nyugati szélén Jeruzsálem, Betlehem, Gus Ecion (Gush Etzion) és Hebron
- ÉK-en a Jordán folyó közelében Jerikó.
A sivatagban többfelé vannak oázis-települések, ilyen pl. Én-Gedi (Ein Gedi) a Holt-tenger nyugati partján, továbbá Jerikó, Gilgál stb.
A Szentírás
A terület a Bibliából ismert még Júda/Júdea pusztája, pusztasága (יְשִׁימוֹן) néven is.[1]
A fiatal Dávid itt bujdosott Saul üldözése elől.[2]
Jézus a Júdeai-sivatagban 40 napig böjtölt, mielőtt megkezdte tanítói működését.[3] Hosszú böjtje után - a hagyomány alapján - a Jerikó közeli Dzsebel Karantal (Jabal al-Qarantal) hegynél kísértette meg Sátán. Ennek emlékére a hegy oldalában ma a görög ortodox Megkísértés kolostora (Deir al-Qarantal) áll.
A Holt-tenger ÉNy-i partjának közelében találták meg az elhíresült Qumrán-i tekercseket.
Szerzetesség
A sivatagban a bizánci korból való keresztény kolostorokat is találunk. A szerzetesi élet virágzott már itt Jézus idejében az esszénusok között, majd Nagy Konstantin idejétől az arab invázióig. Egyesek szerzetes közösségben éltek, mások barlangokban a remeteéletet választották. Híres szerzetesek voltak: Szent Khariton (3-4. század), Szent Euthümosz (4-5. század), Szent Szabbász (5-6. század), Szent Theodosziosz (5-6. század). Mindegyikük saját kolostort alapított. Ma is élnek itt szerzetesek és remeték a világtól elvonultan.[4]
Jegyzetek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Judaean Desert című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mount of Temptation című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.