„Veneto” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a zöld link → kék link |
a zöld link → kék link |
||
23. sor: | 23. sor: | ||
== Földrajz == |
== Földrajz == |
||
=== Fekvése === |
=== Fekvése === |
||
'''Határai''': nyugaton [[Lombardia]] és [[ |
'''Határai''': nyugaton [[Lombardia]] és [[Trentino-Alto Adige]], északkeleten [[Friuli-Venezia Giulia]], délen pedig [[Emilia-Romagna]] régiók, míg északon [[Ausztria]] ([[Tirol]] és [[Karintia]] tartomány). |
||
Természetes határát délről a [[Pó]] folyó, nyugatról a [[Garda-tó]] keleti partja jelenti, északon a [[Dolomitok]] és a [[Karni-Alpok]], keleten az [[Előalpok]] illetve a [[Livenza]] és a [[Tagliamento]] folyó biztosítja. |
Természetes határát délről a [[Pó]] folyó, nyugatról a [[Garda-tó]] keleti partja jelenti, északon a [[Dolomitok]] és a [[Karni-Alpok]], keleten az [[Előalpok]] illetve a [[Livenza]] és a [[Tagliamento]] folyó biztosítja. |
||
54. sor: | 54. sor: | ||
* '''Tavak''': |
* '''Tavak''': |
||
Legnagyobb tava a Garda-tó, melyen Veneto, Lombardia és |
Legnagyobb tava a Garda-tó, melyen Veneto, Lombardia és Trentino-Dél-Tirol osztozik. Emellett a régióban számos kis alpesi tó található, mint a Cadore és Agordino tavai (Treviso megye), az [[Alleghei-tó]], az [[Auronzói-tó]], a [[Pievei-tó]], a [[Misurina-tó]] (Belluno megye), a Revine tavai (Treviso megye), a [[Santa Maria-tó]], a [[Lago-tó]] s a bellunói tavak: a [[Santa Croce-tó]], az [[Arsié-tó]] s a [[Lago de Mis]]. |
||
=== Természetvédelmi területei === |
=== Természetvédelmi területei === |
A lap 2014. április 29., 01:19-kori változata
Veneto | |||
Velence látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Olaszország | ||
Rang | Régió | ||
Székhely | Velence | ||
Megyéi | Belluno (BL) Padova (PD) Rovigo (RO) Treviso (TV) Velence (VE) Verona (VR) Vicenza (VI) | ||
Kormányzó | Giancarlo Galan | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4 869 830 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 264,3 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 18 391 km² | ||
Időzóna | UTC+1 | ||
Veneto régió elhelyezkedése | |||
Veneto weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Veneto témájú médiaállományokat. |
Veneto régió (Regione di Veneto; kiejtés:[ˈvɛːneto]) Olaszország közigazgatási egysége az ország északkeleti részén, az Adriai-tenger és a Dolomitok között fekszik.
Földrajz
Fekvése
Határai: nyugaton Lombardia és Trentino-Alto Adige, északkeleten Friuli-Venezia Giulia, délen pedig Emilia-Romagna régiók, míg északon Ausztria (Tirol és Karintia tartomány).
Természetes határát délről a Pó folyó, nyugatról a Garda-tó keleti partja jelenti, északon a Dolomitok és a Karni-Alpok, keleten az Előalpok illetve a Livenza és a Tagliamento folyó biztosítja.
Felszíne
A régió 56%-a síkság, 14%-a dombvidék, 30%-a hegység. A terület morfológiailag – beleértve az Adria-parti területet, a Pó-síkságot és az Alpokat – meglehetősen összetett. Venetóban - tájegységeit, gazdaságát és népességi összetételét figyelembe véve - 4 kisebb szubrégió ismerhető fel:
- Legészakabbra Belluno hegyes vidéke szociális és gazdasági viszonyait tekintve alpesi jellegű: gyér népesség, szerény mezőgazdaság, gyenge iparosodás, sok fontos kis hétvégi és sportturisztikai helység.
- Veneto középső területe – az Előalpok és a síkság között - Treviso, Padova, Vicenza és Verona megyék. A régió legvitálisabb és leggazdagabb vidéke, virágzó mezőgazdasággal, szolid kereskedelemmel és iparral, ősi kisvárosokkal, a történelem és kultúra illusztris személyiségeivel.
- Veneto keleti része az Adige (Etsch) és a Pó folyók területe. A keleti és tengerparti vidék lagúnás partokkal. Legjelentősebb tájegysége a Velencei lagúna, melynek központjában Velence helyezkedik el.
- A régió hegységi (alpesi és előalpesi) zónája nem túl kiterjedt, a terület mintegy 30%-ának felel meg, de meglehetősen változatos táj völgyekkel, fennsíkokkal, sziklás masszívumokkal, erdőségekkel.
Földrajzi tájegységei
- Hegyvidékei:
Az alpesi terület a Karni-Alpok (Karnische Alpen / Alpe Carniche) nyugati zónája, melynek legmagasabb pontja a Pfannspitze (Vanscuro-csúcs, 2678 m) és a Dolomitok délkeleti vidéke, ahol az Alpok több neves és gyönyörű hegye emelkedik, mint a legmagasabb Marmolada (la Marmolada, 3342 m), a Tofanák (le Tofane), a Civetta-hegy (il monte Civetta) – mindegyike meghaladja a 3200 m magasságot. A hegyvidéki részből külön kiemelhető Rézia.
- Dombvidékei:
A venetoi Alpok az Előalpok vidéke felé alacsonyabbá válik, 700-2200 méteres tengerszint feletti területekkel, morfológiailag változatos tájakkal a Garda–tóig (lago di Garda) és a Piave folyóig. Hegységei: az Asiago, a Lessini-hegység (monti Lessini), s sziklás masszívumok, mint a Grappa s a Monte Baldo. A dombos vidék behatárolt, kiemelkedik belőle Eugenai-dombság (Padova megye) (colli Euganei) és a Berici–hegység Vicenza megyében (monti Berici).
- Síkságai:
A venetoi terület 56,5%-a sík vidék, magához a közigazgatási egység területéhez képest egyetlen más régió sem rendelkezik ilyen kiterjedt síksággal. Folyóvizekben gazdag. Érdemes megemlíteni a lagúnarendszert, mely behálózza a régió tengerparti részét kb. 200 km-nyi területen, lassan mélyülő, homokos partokkal. Különös fontosságú a Velencei lagúna (la laguna di Venezia), melynek vízszabályozása a Velencei Köztársaság idejéből származik. Másik kiemelkedő parti szisztémája a Pó-delta, a tengerbe ömlő csatornák összetett rendszere.
Vízrajza
- Folyók és csatornák:
A folyók és csatornák egy része áthalad az egész venetói sík vidéken. Ellentétben a piemonti és lombardiai folyókkal, a venetói folyó vizek függetlenek a Pó folyótól, mivel közvetlenül a tengerbe ömlenek. A legfontosabb az Adige, Olaszország második leghosszabb folyója (410 km). További jelentős folyóvizei: a Brenta (160 km), a Piave (220 km, Veneto legnagyobb belső folyója), a Bacchiglione (118 km, Vicenza folyója), a Sile (95 km, Treviso folyója) és a Livenza (112 km).
- Tavak:
Legnagyobb tava a Garda-tó, melyen Veneto, Lombardia és Trentino-Dél-Tirol osztozik. Emellett a régióban számos kis alpesi tó található, mint a Cadore és Agordino tavai (Treviso megye), az Alleghei-tó, az Auronzói-tó, a Pievei-tó, a Misurina-tó (Belluno megye), a Revine tavai (Treviso megye), a Santa Maria-tó, a Lago-tó s a bellunói tavak: a Santa Croce-tó, az Arsié-tó s a Lago de Mis.
Természetvédelmi területei
Nemzeti parkok (parchi nazionali):
- Bellunói Dolomitok Nemzeti Park (Parco Nazionale Dolomiti Bellunesi)
- Stelvio Nemzeti Park (Parco Nazionale dello Stelvio)
Regionális parkok (parchi regionali):
- Lessiniai Regonális Park (Parco Regionale della Lessinia)
- Sile folyó Regionális Park (Parco Regionale del Fiume Sile)
- Ampezzói Dolomitok Természeti Park (Parco Naturale delle Dolomiti d'Ampezzo)
- Paneveggio és Pale di San Martino Természeti Park (Parco Naturale Paneveggio e Pale di San Martino)
- Pó-delta Természeti Park (Parco Naturale del Delta del Po)
- Friuli-Dolomitok Természeti Park (Parco Naturale Dolomiti Friulane)
- Júliai-Előalpok Park (Parco delle Prealpi Giulie)
- Euganei–dombság Regionális Természeti Park (Parco Naturale Regionale dei Colli Euganei)
- Adamello-Brenta Természeti Park (Parco Naturale Adamello-Brenta)
- Comitato per il Parco Interregionale del Cansiglio
- Fanes-Braies-Sennes Természeti Park (Parco Naturale Fanes-Braies-Sennes)
- Minciói Regionális Park (Parco Regionale del Mincio)
- Sciliar-Catinaccio Természeti Park (Parco Naturale Sciliar-Catinaccio)
- Puez-Odle Természeti Park (Parco Naturale Puez-Odle)
- Sestói Dolomitok Természeti Park (Parco Naturale delle Dolomiti di Sesto)
Története
Veneto nevét a venétek ősi népcsoportjáról kapta, kiket a rómaiak az i. e. 2. században hódítottak meg s létrehozták Aquileia kolóniát. Később a terület barbár betörések célpontjává vált. Csak a 10. században alakultak ki fontosabb városok s később szabad kommunák. A 15. században Velence kiterjesztette hatalmát a környékbeli területek nagy részére. A 18. századtól végétől 1866-ig osztrák és francia uralom alatt állt, majd 1866-ban az egyesült Olasz Királyság részévé vált. A második világháború után közigazgatásilag két részre osztották, Veneto és Udine néven. Ez utóbbiból alakult ki a mai Friuli–Venezia Giulia régió. Veneto jelenlegi határai között 1947 óta létezik.
Közigazgatás
Veneto székhelye Velence. A régió közigazgatásilag 7 megyére oszlik, legnagyobb városai egyben a megyék székhelyei is. Megyéi (provincie) a következők:
- Belluno megye (Provincia di Belluno), közigazgatási székhelye: Belluno,
- Padova megye (Provincia di Padova), közigazgatási székhelye: Padova,
- Treviso megye (Provincia di Treviso), közigazgatási székhelye: Treviso,
- Rovigo megye (Provincia di Rovigo), közigazgatási székhelye: Rovigo,
- Velence megye (Provincia di Venezia), közigazgatási székhelye: Velence,
- Verona megye (Provincia di Verona), közigazgatási székhelye: Verona,
- Vicenza megye (Provincia di Vicenza), közigazgatási székhelye: Vicenza.
Népesség
A népesség nyelvi megoszlása:
Fő szócikk: Venetói nyelv
A velencei vagy venetói nyelv nem tévesztendő össze az ókori Itáliában beszélt venét nyelvvel. Saját elnevezése léngua vèneta vagy vèneto. Az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati, közelebbről a galloromán nyelvek gallo-itáliai csoportjába tartozó nyelv, illetve nyelvváltozat. Anyanyelvi használóinak száma Olaszországban valamivel több mint kétmillió. Sokan, még maguk a beszélői is csak az olasz nyelv egyik északi dialektusának tekintik, azonban nyelvészetileg eltér a sztenderd olasztól, és nem is ugyanahhoz az ághoz tartozik, mint az olasz. Több, területileg elkülönülő nyelvjárásra oszlik; fejlődésére feltehetően az ókori (valószínűleg a latinnal közeli rokonságban álló) venét nyelv szubsztrátumának hatása jellemző.
Venétóban beszélnek egy szláv nyelvet is a réziait, ami a szlovén nyelv egy elszigetelt dialektusa ebben a régióban, de igen kevés ember beszéli.
Gazdaság
Turizmus
Veneto Olaszországban vezető helyen áll az idegenforgalomban, a nemzeti idegenforgalmi bevételek 13,5%-át adja. Csak maga Velence kb. 10 millió látogatót fogad egy-egy esztendőben. Az idegenforgalom célterületei a régióban:
Kulturális látnivalók:
- a művészet városai: Velence, Verona, Padova, Vicenza, Treviso, Rovigo, Belluno.
- fallal körülvett települések: Padova, Peschiera del Garda, Asolo, Bassano del Grappa, Castelfranco Veneto, Cittadella, Montagnana, Este, Marostica, Soave.
Tengerparti nyaralóhelyek:
- Bibione, Eraclea Mare, Caorle - Porto Santa Margherita - Duna Verde, Cavallino-Treporti, Jesolo Lido/Lido di Jesolo, Lido di Venezia, Chioggia-Sottomarina, Rosolina Mare, Albarella.
Tóvidékek:
- A Garda-tó keleti partja mentén található üdülőhelyek (Riviera di Garda) Veneto területén belül: Lago di Garda, Lazise, Bardolino, Garda, Malcesine, Peschiera del Garda, Torri del Benaco, Brenzone.
- A Cadore és Agordino tavai (Treviso megye): Alleghe-tó, Auronzo-tó, Pieve-tó, Misurina-tó.
- Revine tavai (Treviso megye): Santa Maria-tó, Lago-tó.
- Belluno megye tavai: Santa Croce-tó, Arsié-tó, Lago de Mis.
Termálfürdők:
- Abano Terme, Montegrotto Terme, Battaglia Terme, Galzignano Terme, Teolo, Recoaro Terme, Bibione Thermae, Le Terme di Valgrande, Terme di Caldiero.
Sícentrumok:
Sport
Sportlétesítmények
- Marcantonio Bentegodi Stadion (Stadio "Marcantonio Bentegodi"), Verona
- Euganeo Stadion (Stadio "Euganeo"), Padova
- Romeo Menti Stadion (Stadio "Romeo Menti"), Vicenza
- Omobono Tenni Stadion (Stadio "Omobono Tenni"), Treviso
- Pierluigi Penzo Stadion (Stadio "Pierluigi Penzo"), Velence
- Mario Battaglini Városi Stadion (Stadio Comune Mario Battaglini), Rovigo
- PalaVerde, Treviso
Híres emberek
Katolikus egyház
- XI. Benedek pápa, született "Nicholas Boccasini" (Treviso, 1240 – Róma, 1304), egyházfő 1303-1304.
- XII. Gergely pápa született "Angelo Correr", Velence - Róma, 1417, egyházfő 1406–1415.
- IV. Jenő pápa született "Gabriele Condulmer" (Velence, 1383 – Róma, 1447) pápa 1431-1447.
- II. Pál pápa született „Pietro Barbo" (Velence, 1417 - Róma, 1471), egyházfő 1464 - 1471.
- VIII. Sándor pápa született "Pietro Vito Ottoboni" (Velence, 1610 – Róma,1691), egyházfő 1689–1691.
- XIII. Kelemen pápa született "Carlo della Torre Rezzonico", (Velence, 1693 – Róma, 1769), egyházfő 1758-1769.
- XVI. Gergely pápa született Bartalomeo Alberto Capellari (Belluno, 1765. szeptember 18. – Róma, 1846. június 1.) Szent Péter 254. utódjaként 1831 – 1846 egyházfő.
- I. János Pál pápa született "Albino Luciani" (Forno di Canale, 1912 - Róma, 1978), egyházfő 1978 - 1978.
- X. Piusz pápa született "Giuseppe Melchiorre Sarto" (Riese, 1835 - Róma, 1914), egyházfő 1903–1914.
- Pietro Bembo (Velence, 1470. május 20. – Róma, 1547. január 18.), velencei patrícius, olasz bíboros, Gubbio és Bergamo püspöke, író és humanista tudós, III. Pál pápa kardinálisa (1539).
- Marco d'Aviano (Aviano, 1631 - 1699) kapucinus szerzetes.
- Elia Dalla Costa(Villaverla, 1872 - Firenze, 1961), a római katolikus egyház kardinálisa.
- Severino Poletto (Salgareda, 1933), Torinó érseke, a római katolikus egyház kardinálisa.
Politika
- Publius Clodius Thraseus Paetus (Padova, ? - i. sz. 66), római szenátor, sztoikus filozófus.
- Totila (Treviso, 6. század - Taginae, 552), keleti gót király.
- Enrico Dandolo (1107 körül-1205), Velencei Köztársaság negyvenegyedik dózséja, 1192.
- Francesco Morosini (Velence, 1618 - Nauplia, 1694), velencei dózse.
- Ludovico Manin (1725 – 1802), az utolsó velencei dózse.
- Daniele Manin (Velence, 1804 – Párizs, 1857), patrióta, államférfi.
Tudomány, felfedezések
- Titus Livius (Padova, i. e. 59 körül - i. sz. 17), Róma történetének szerzője.
- Giovanni Caboto vagy John Cabot (Genova, 1450 körül – 1499 körül), az észak-amerikai kontinens szárazföldi felfedezője (1497).
- Sebastiano Caboto (Velence, 1477 - London, 1577) felfedező, John Cabot fia.
- Giovanni Miani (Rovigo, 1810 - Mombutta, 1872), patrióta 1849-ben Velence védelmezője; Afrika-kutató, Khartoum Zoólógiai Múzeumának igazgatója.
- Marcantonio Flaminio (Serravalle, 1488 - 1550) reneszánsz humanista.
- Federico Faggin(1941), fizikus, elektromérnök, a microprocessor egyik fejlesztője.
Építészet
- Andrea Palladio (Padova, 1508. november 30. – Maser, 1580. augusztus 19.) észak-itáliai építész.
- Baldassare Longhena (Velence, 1598 – Velence, 1682), építész és szobrász, korának egyik leghíresebb alkotója.
Képzőművészetek
- Giorgone (1477 körül-1510) családi név, Giorgio Barbarelli da Castelfranco, a velencei reneszánsz mestere.
- Tiziano vagy Tiziano Vecellio (1488/1490 között-1576), a velencei reneszánsz iskola mestere.
- Tintoretto valódi nevén Jacopo Robusti, (1518 - 1594) az itáliai reneszánsz és a velencei iskola egyik legnagyobb festőművésze.
- Pietro Longhi (Velence, 1701 - 1785), festőművész.
- Antonio Canova (1757 - 1822), szobrászművész.
Irodalom
- Catullus, Caius Valerius (Verona, Kr. e. 87 körül – Róma?, Kr. e. 57 vagy 54) a legtehetségesebb római költők egyikeként maradt fenn neve.
- Venantius Honorius Clementianus Fortunatus (Valdobbiadene közelében, 530 - 540 körül - Poitiers, 609 körül), latin költő, Poitiers püspöke (600 - 609).
- Angelo Beolco vagy "il Ruzzante" vagy "el Ruzante" (Padova, 1502 – 1542), padovai dialektusban író költő.
- Lorenzo Da Ponte (1749. március 10. – 1838. augusztus 17.), (eredeti nevén Emmanuele Conegliano) ismert olasz librettista, Mozart librettóinak szerzője, a Columbia College első olasz nyelv és irodalom tanára.
- Carlo Goldoni (Velence, 1707. február 25. – Párizs, 1793. február 8.) olasz komédiaíró.
- Andrea Zanzotto (Pieve di Soligo, 1921), kortárs olasz költő.
- Mario Rigoni Stern (Asiago, 1921), olasz szerző, II. világháborús veterán, a koncentrációs tábor túlélője.
- Luigi Meneghello (1922 - 2007) olasz kortár író.
Zene
- Andrea Gabrieli (Velence, 1510 körül – Velence, 1586), reneszánsz zeneszerző és orgonista.
- Antonio Vivaldi (1678. március 4., Velence – 1741. július 28., Bécs) az olasz barokk egyik legkiemelkedőbb és legtermékenyebb zeneszerzője, korának nagy hegedűvirtuóza.
- Bartolomeo Cristofori (teljes nevén Bartolomeo Cristofori di Francesco) (Padova, 1655. május 4. – Firenze, 1731. január 17.) a modern zongora atyja, a Mediciek udvari hangszerkészítője.
- Benedetto Marcello (Velence, 1686 - Brescia, 1739), zeneszerző, író, ügyvéd, tanár.
- Baldassarre Galuppi (1706 - 1785), velencei zeneszerző, operáiról vált ismertté.
- Antonio Salieri (Legnano, 1750 – 1825), zeneszerző.
- Giovanni Gabrieli (Velence, 1554–1557 körül) – Velence, 1612), zeneszerző, a velencei iskola képviselője.
- Luigi Nono (Velence, 1924 - Velence, 1990), olasz zeneszerző.
- Gian Pietro Bontempi (Vittorio Veneto, 1947), zeneszerző, zongoraművész és író.
- Tomaso Giovanni Albinoni (Velence, 1671. június 8. – Velence, 1751. január 17.) olasz barokk zeneszerző, hegedűs.
Sport
- Dino Meneghin (1950), kosárlabdázó.
- Sara Simeoni (1953), olimpiai aranyérmes műugró (1980).
- Riccardo Patrese (Padova, 1954. április 17. –) olasz autóversenyző, 1977 és 1993 között a Formula–1 versenysorozat pilótája volt.
- Gelindo Bordin (1959), atléta, olimpiai bajnok maratoni futó (1988).
- Roberto Baggio (1967), legendás olasz labdarúgó, 1990-ben a legjobb játékos volt.
- Alessandro del Piero (Conegliano, Treviso, 1974), labdarúgó.
- Damiano Cunego (Cerro Veronese, 1981), olasz kerékpárversenyző.
- Francesca Segat (Vittorio Veneto, Treviso, 1983), úszónő.
Képgaléria
Források
- Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5
- Olasz Wikipédia (Közigazgatás, Híres emberek)