Ratkósebes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ratkovské Bystré szócikkből átirányítva)
Ratkósebes (Ratkovské Bystré)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Nagyrőcei
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1413
Polgármester Dušan Bodnár
Irányítószám 982 66
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám RA
Népesség
Teljes népesség 389 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 402 m
Terület 27,40 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ratkósebes (Szlovákia)
Ratkósebes
Ratkósebes
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 38′ 45″, k. h. 20° 03′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 38′ 45″, k. h. 20° 03′ 30″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ratkósebes (1899-ig Ratkó-Bisztró, szlovákul: Ratkovské Bystré) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban. 2011-ben 389 lakosából 381 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyrőcétől közúton 21 km-re, de légvonalban csak 6 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

1413-ban "Byzthra" alakban említik először, de a falu már a 14. század második felében keletkezett. 1450-ben "Byztre" néven említik. 1427-ben 10 portával adózott a birtokos Derencsényi családnak. A 17. század végén a Rákóczi-családé volt, majd a 18. századtól több nemesi család birtoka volt. Lakói állattartással, bányászattal foglalkoztak. A 16. században a töröknek fizetett adót. Később lakói posztógyártással foglalkoztak. 1828-ban 72 házában 690 lakos élt. 1842-ben a falu egy tűzvészben leégett. A 19. században a bányászat volt a fő megélhetési forrás.

Vályi András szerint "BISZTRA. Tót falu Gömör Vármegyében, birtokosa Gróf Koháry Uraság, lakosai evangelikusok, fekszik Ratkótol nem meszsze, Fillér mellett, magos, és kopasz hegyek alatt, lakosai rész szerént földmivelésböl, rész szerént pedig vas hámorokból élnek, ’s vastag szűrposztókat is készítenek némellyek. 218Határja három nyomásbéli, vagyonnyai középszerűek, második Osztálybéli"[2]

Fényes Elek szerint "Bisztró, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vármegyékben, Ratkóhoz északra 2 órányira, magas hegyek közt: 29 kath., 661 evang. lak. Evang. anyaszentegyház. – Sovány, hegyes határa csak zabot, és rozsot terem; tágas legelőjén marhát, különösen pedig sok juhot tart, s ennek gyapjából durva fehér posztót szővén, ezt Rimaszombatban adja el. – F. u. többen. Utolsó postája Rimaszombat."[3]

1910-ben 529, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott. Lakói a háború után mezőgazdaságból, vasércbányászatból éltek.

1964-ben Fillér községgel egyesítették. Fillér 1427-ben az adóösszeírásban "Filleyer" néven bukkan fel először, amikor 9 porta után adózott. A falu azonban valószínűleg sokkal korábbi és már a 13. században is létezett. Részben a Derencsényi, részben a Zsoldos család birtoka volt. A 17. század második felétől a murányi váruradalom része. Lakói főként állattartással foglalkoztak. 1773-ban 20 jobbágy és 22 zsellércsaládja volt. 1828-ban 55 házában 567 lakos élt. 1910-ben 513, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

Vályi András szerint "FILLÉR. Elegyes magyar, és tót falu Gömör Vármegyében, földes Urai Farkas, és több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Ratkótól, ’s Rimaszombathoz is mint egy mértföldnyire. Határja hegyes, és közép termékenységű, legelője elég, fája mind a’ kétféle, malma helyben, piatzozása sem meszsze, második Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Filir, tót falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vármegyékben, Ratkohoz északra 2 órányira: 24 kath., 543 evang. lak. Az evang. szentegyház közös Pisztroval, s a két helység közé van épitve. Határa nagyon hegyes és sovány: legelője sok; rétjeit a záporok rongálják. A Derencsényi örökösök birják."[3]

2001-ben 411 lakosából 407 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]