Rétság

	Rétság
	Evangélikus harangtorony
; Rétság címere	; Rétság zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Nógrád
Járás	Rétsági
Jogállás	város
Polgármester	Hegedűs Ferenc (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	2651
Körzethívószám	35
	Népesség
Teljes népesség	2679 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	137,41 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	19,81 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység
Földrajzi középtáj	Észak-magyarországi-medencék
Földrajzi kistáj	Nógrádi-medence
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 55′ 40″, k. h. 19° 08′ 14″47.927778°N 19.137222°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 40″, k. h. 19° 08′ 14″47.927778°N 19.137222°E
	Rétság Pozíció Nógrád vármegye térképén
	Rétság weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Rétság témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2018. december 4.) ezen a változaton alapul.

Rétság kisváros Nógrád megyében a Rétsági járás székhelye.

Fekvése

Budapesttől 55, Balassagyarmattól 25 km-re található. Vasúton 2007. március 4. óta nem közelíthető meg, mivel a Diósjenő–Romhány vonalon a személyforgalom szünetel. Rétság a Börzsöny és a Cserhát határán fekszik, ez az adottság határozza meg a környék jellegét is. A településen áthalad a 2-es számú (nemzetközi: E77) főútvonal.

Szomszédos települések

Bánk, Tolmács, Diósjenő, Nőtincs, Felsőpetény, Borsosberény, Tereske, Pusztaberki, Érsekvadkert, Szendehely.

Története

Rétságot 1393-ban a Losonczy család birtokában találjuk, neve ekkor Réthi Saagh. A településnek már a török hódoltság korában is volt temploma, erről Dwornikovich püspök jelentésében azt olvashatjuk: állapota rossz, de kijavítható; a prédikátor kálvinista, a Vattay földesúr házában lakik.

A török hódoltság a 16. század közepén következett be 1562–63-ban Mehemed Daud hűbérbirtoka volt a település, majd 1566–67-ben Husszein budai basa livájából való török kapta meg.

1579-ben 20 adóköteles házat írtak össze. 1583–1584-ben birtokosa Boszna Hasszán, ekkor azonban elnéptelenedett, és még 1633–1634-ben is csak 3 adóköteles házat írtak össze. 1656-ban Lónyay Gábor volt itt birtokos. 1715-ben két magyar, három tót, 1720-ban öt magyar lakást említenek. Temploma és iskolája 1726-ban épült.

1770-ben Sréter Pál és családja birtokolta. 1910-ben özvegy gróf Benyovszky Béláné, Rosenbach Sándornak és Herzfeld Frigyes tulajdona volt.

A településhez tartozó Pusztaszántót 1299-ben említik először. 1460-ban önálló községek sorában szerepel, mely azonban a török idő alatt elpusztul. Lakóinak száma 1828-ban 167, 1871-ben 217 fő. Kastélya a 19. század első felében épült, stílusa klasszicista.

A város egykoron katonaváros volt. A helyőrségi laktanya 1936-ban létesült. Több katonai alakulat állomásozott Rétságon. Az utolsó a MH 31. Hunyadi János Gépesített Lövészdandár volt, amit 1997-ben megszüntettek, és a laktanyát bezárták.^[3]^[4]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	2777	2756	2705	2606	2679
	2013	2014	2018	2022	2023

Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[5]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,3%-a magyarnak, 3,3% cigánynak, 0,7% németnek, 1,6% szlováknak mondta magát (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,1%, református 3,3%, evangélikus 6,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 12,5% (29,1% nem nyilatkozott).^[6]