Pristina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Prishtina szócikkből átirányítva)
Pristina
A view of the city center.JPG
Közigazgatás
Ország  Koszovó
Körzet Pristina körzet
Irányítószám 10000
Körzethívószám 38
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
– elővárosokkal 550 000 fő
Népsűrűség 661 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 652 m
Terület 854 km²
Időzóna CET (UTC+1)
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Pristina (Koszovó)
Pristina
Pristina
Pozíció Koszovó térképén
é. sz. 42° 40′, k. h. 21° 10′Koordináták: é. sz. 42° 40′, k. h. 21° 10′
Pristina weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pristina témájú médiaállományokat.
Az ENSZ-székház Pristinában
A Nemzeti Könyvtár Pristinában

Pristina (albánul Prishtinë / Prishtina; szerbül: Приштина / Priština) Koszovó fővárosa, egyben legnépesebb települése. Az ENSZ ellenőrzése alatt áll.

A város Koszovó kulturális, ipari és irányítási központja, székhelye a Pristinai Egyetemnek, valamint itt van Koszovó egyik legtöbbet használt repülőtere, a Pristina nemzetközi repülőtér.

Népessége[szerkesztés]

A becslések szerint a városnak közel 500 ezer lakosa van, ezek többsége albán nemzetiségű, emellett laknak még itt szerbek, bosnyákok, cigányok is.

Történelem[szerkesztés]

Milutin (1282-1321) szerb király székhelye volt a város, a középkorban. 1389. június 28-án itt zajlott a rigómezei csata, amely a szerbek vereségével végződött. A főváros ezután egészen 1459-ig Szendrő vára volt.

A török időkben a Koszovói vilajet része volt. 1880-as években kiépítik a Szaloníki-Mitrovica vasutat, amelynek egyik állomása lett a város.

1912-ben Szerbia része lett. Az első világháborúban 1914-ben osztrák–magyar csapatok szállták meg és csak 1918-ban került vissza Szerbiához.

A második világháború idején Albánia része lett, így Olaszország megszállása alá került. 1943-ban az olasz csapatok helyére németek érkeztek. 1944-ig, a jugoszláv partizánok megérkezéséig az ő fennhatóságuk alá tartozott. A kommunista Jugoszlávia idején ismét Szerbia része, 1964-től a Koszovói Autonóm Köztársaság fővárosa volt. 1989-ben Slobodan Milošević megszüntette a tartomány autonómiáját és Szerbiához csatolta. 2008. február 17-től az önálló és független Koszovó fővárosa lett.

A 2015 elején kirobbant politikai válság után sokan hagyták el a várost és menekültek Európa több országába.[1]

Éghajlata[szerkesztés]

Pristina éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 15,8 20,2 26,0 29,0 32,3 36,3 39,2 36,8 34,4 29,3 22,0 15,6 39,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 2,4 5,5 10,5 15,7 20,7 23,9 26,4 26,7 23,1 17,1 10,1 4,1 15,5
Átlaghőmérséklet (°C) −1,3 1,1 5,0 9,9 14,7 17,8 19,7 19,5 15,9 10,6 5,1 0,4 9,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −4,9 −2,8 0,2 4,2 8,5 11,4 12,5 12,3 9,4 5,0 0,9 −3,1 4,5
Rekord min. hőmérséklet (°C) −27,2 −24,5 −14,2 −5,3 −1,8 0,5 3,9 4,4 −4,0 −8,0 −17,6 −20,6 −27,2
Átl. csapadékmennyiség (mm) 39 36 39 49 68 60 52 44 42 45 68 56 598
Havi napsütéses órák száma 70 96 143 184 227 246 299 289 225 173 96 70 2118
Forrás: Republic Hydrometeorological Service of Serbia


Média[szerkesztés]

A város Koszovó médiacentruma is. Itt vannak az ország rádiós és televíziós központjai: az RTK, a Radio Kosova, a Radio Blue Sky, a TV 21 és a KTV.

Újságok[szerkesztés]

Koha Ditore, Zeri, Bota Sot, Epoka e Re, Kosova Sot, Express és Lajmi.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Emin Giku néprajzi múzeum
  • Llapit (Lap) mecset
  • Sultan Mehmet II al-Fātih mecset (18. század)
  • Nagy Hammam (Nagy fürdőház) (15. század)
  • Jasār Pasa mecset (1834)
  • Gračanica szerb kolostor (Pristinától 10 km-re délre)

Oktatás[szerkesztés]

Pristinai egyetem, amely 1970-ben alakult a legmagasabb fokú oktatási intézmény Koszovóban. 13 kara van. Pristinában tudományos és művészeti akadémia is működik.

Politika[szerkesztés]

Ismet Beqiri, a polgármester a legnagyobb koszovói (albán) párt, az LDK tagja. Koszovó parlamentje is a városban van.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]