Pristina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Priština szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pristina
A view of the city center.JPG
Pristina címere
Pristina címere
Közigazgatás
Ország Koszovó
Körzet Pristina körzet
Irányítószám 10000
Körzethívószám 38
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 207 477 fő (2013)
– elővárosokkal550 000 fő
Népsűrűség661 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság652 m
Terület854 km²
IdőzónaCET (UTC+1)
Elhelyezkedése
Pristina (Koszovó)
Pristina
Pristina
Pozíció Koszovó térképén
é. sz. 42° 40′, k. h. 21° 10′Koordináták: é. sz. 42° 40′, k. h. 21° 10′
Pristina weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pristina témájú médiaállományokat.
Az ENSZ-székház Pristinában
A Nemzeti Könyvtár Pristinában

Pristina (albánul Prishtinë / Prishtina; szerbül: Приштина / Priština) Koszovó fővárosa, egyben legnépesebb települése. Az ENSZ ellenőrzése alatt áll.

A város Koszovó kulturális, ipari és irányítási központja, székhelye a Pristinai Egyetemnek, valamint itt van Koszovó egyik legtöbbet használt repülőtere, a Pristina nemzetközi repülőtér.

Népessége[szerkesztés]

A becslések szerint a városnak közel 500 ezer lakosa van, ezek többsége albán nemzetiségű, emellett laknak még itt szerbek, bosnyákok, cigányok is.

Történelem[szerkesztés]

Milutin (1282-1321) szerb király székhelye volt a város, a középkorban. 1389. június 28-án itt zajlott a rigómezei csata, amely a szerbek vereségével végződött. A főváros ezután egészen 1459-ig Szendrő vára volt.

A török időkben a Koszovói vilajet része volt. 1880-as években kiépítik a Szaloníki-Mitrovica vasutat, amelynek egyik állomása lett a város.

1912-ben Szerbia része lett. Az első világháborúban 1914-ben osztrák–magyar csapatok szállták meg és csak 1918-ban került vissza Szerbiához.

A második világháború idején Albánia része lett, így Olaszország megszállása alá került. 1943-ban az olasz csapatok helyére németek érkeztek. 1944-ig, a jugoszláv partizánok megérkezéséig az ő fennhatóságuk alá tartozott. A kommunista Jugoszlávia idején ismét Szerbia része, 1964-től a Koszovói Autonóm Köztársaság fővárosa volt. 1989-ben Slobodan Milošević megszüntette a tartomány autonómiáját és Szerbiához csatolta. 2008. február 17-től az önálló és független Koszovó fővárosa lett.

A 2015 elején kirobbant politikai válság után sokan hagyták el a várost és menekültek Európa több országába.[1]

Éghajlata[szerkesztés]

Pristina éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)15,820,226,029,032,336,339,236,834,429,322,015,639,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C)2,45,510,515,720,723,926,426,723,117,110,14,115,6
Átlaghőmérséklet (°C)−1,31,15,09,914,717,819,719,515,910,65,10,49,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−4,9−2,80,24,28,511,412,512,39,45,00,9−3,14,5
Rekord min. hőmérséklet (°C)−27,2−24,5−14,2−5,3−1,80,53,94,4−4,0−8,0−17,6−20,6−27,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)393639496860524442456856598
Havi napsütéses órák száma709614318422724629928922517396702118
Forrás: Republic Hydrometeorological Service of Serbia


Média[szerkesztés]

A város Koszovó médiacentruma is. Itt vannak az ország rádiós és televíziós központjai: az RTK, a Radio Kosova, a Radio Blue Sky, a TV 21 és a KTV.

Újságok[szerkesztés]

Koha Ditore, Zeri, Bota Sot, Epoka e Re, Kosova Sot, Express és Lajmi.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Emin Giku néprajzi múzeum
  • Llapit (Lap) mecset
  • Sultan Mehmet II al-Fātih mecset (18. század)
  • Nagy Hammam (Nagy fürdőház) (15. század)
  • Jasār Pasa mecset (1834)
  • Gračanica szerb kolostor (Pristinától 10 km-re délre)

Oktatás[szerkesztés]

Pristinai egyetem, amely 1970-ben alakult a legmagasabb fokú oktatási intézmény Koszovóban. 13 kara van. Pristinában tudományos és művészeti akadémia is működik.

Politika[szerkesztés]

Ismet Beqiri, a polgármester a legnagyobb koszovói (albán) párt, az LDK tagja. Koszovó parlamentje is a városban van.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]