Otrokocs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Otročok szócikkből átirányítva)
Otrokocs (Otročok)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Nagyrőcei
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1274
Polgármester Vojtech Šomošvári
Irányítószám 982 62
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám RA
Népesség
Teljes népesség 311 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 58 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 186 m
Terület 5,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Otrokocs (Szlovákia)
Otrokocs
Otrokocs
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 27′ 00″, k. h. 20° 16′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 27′ 00″, k. h. 20° 16′ 30″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Otrokocs témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Otrokocs (szlovákul: Otročok) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Tornaljától 5 km-re északnyugatra, a Turóc bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1274-ben IV. László oklevelében „Atrachyk" néven említik először, de valószínűleg sokkal régebben alapították. 1277-ben Otrochyk fia Buhta és testvérei szerepelnek a Egri káptalan előtt tett nyugtában.[2] 1291-ben „Otrochok" néven szerepel az írott forrásokban. 1391-ben, 1406-ban és 1409-ben Otrochok-i,[3] 1410-ben Otrochek-i,[4] 1449-ben pedig Otrochwk családbeliek szerepelnek.[5] Nevét 13. századi birtokosáról, Atracsikról kapta.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OTROKOCS. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai több ott lakó nemes Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik Bejének szomszédságában, hozzá 1/2 órányira Túrócz vize folytában, ’s Gothárd Úrnak rendesen épűlt kő házával, ’s kertyével díszesíttetik, réttye, ’s földgye termékeny, legelője, de kivált erdeje szűken vagyon, ellenben gyűmöltse sok, és hasznos, Jólsván 2 1/2, Rozsnyón 4 mértföldnyire van piatzozása."[6]

1828-ban 77 házában 583 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, szőlő és dohánytermesztéssel foglalkoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Otrokocs, helység, Gömör vmegyében, rónaságon Lőkösháza és Beje köztt Tornallja felé vivő út mellett fekszik. Van a helység közepén reform. anyatemplom; a lakosok száma megy, mindnyájan magyarok. Van 28 majorsági telek, 12 zsellér, 256 hold erdő; szántóföldje egyre mindent, rétje sok és jó szénát terem, egy részét azonban a Thurócz vize beönti. Birja Gotthárd, Czékus, Beke és Adorján urakon kivül a ns Simon, Anderkó, Jakab, és Bátki család. Van a Thurócz vizén egy malma."[7]

Gömör-Kishont vármegye monográfiájában pedig ezt olvashatjuk róla: „Otrokocs, (régen Otrocsok) a Túrócz-patak mellett fekvő magyar kisközség, 52 házzal és 213 ev. ref. vallású lakossal. 1449-ben Otrochwk alakban van említve egy akkori oklevélben, 1488-ban is Otthrochok a neve. Földesurai a Beke, Gotthard, Czékus, Adorján, Simon, Anderkó, Jakab és a Bátky családok voltak, most pedig Máriássy Barnánénak és Tomcsányi Istvánnak van itt nagyobb birtoka. A mult században a községben híres szőlő, gyümölcs és dohány termett. A községben négy úrilak van. A református templom 1827-ben épült. Ide tartozik Bozókháza puszta, mely már 1409-ben szerepel. A község postája Harkács, távírója és vasúti állomása Tornallya."[8]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 210-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 250 lakosából 181 magyar és 66 szlovák.[9]

2011-ben 311 lakosából 213 magyar, 93 szlovák és 5 ismeretlen nemzetiségű.[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

Református temploma 1815 és 1827 között épült klasszicista stílusban. Legbecsesebb műkincse egy 1680-ban készített reneszánsz kehely.

Híres emberek[szerkesztés]

Képtár[szerkesztés]

Református templom[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Otrokocs témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. MOL DL-DF 987
  3. MOL DL-DF 16134; 60994; 96653
  4. MOL DL-DF 16135
  5. MOL DL-DF 14224
  6. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  7. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  8. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. március 10.)
  9. Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis
  10. Szlovák Statisztikai Hivatal 2011-es népszámlálás.