Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi nőnap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 91.104.112.78 (vitalap) 2021. március 21., 16:19-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
1914-es német plakát
Nők tüntetése kenyérért és békéért, nőnapi tüntetés Petrográdban, 1917. március 8-án

A nemzetközi nőnap a női egyenjogúság és a nők emberi jogainak napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden év március 8-án tartanak. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon. A nőnap eredetileg munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt: 1857-ben New Yorkban negyvenezer textil- és konfekcióipari munkásnő lépett sztrájkba a béregyenlőségért és a munkaidő csökkentésért. Manapság a különféle civil szervezetek ezen a napon világszerte, a nők elleni erőszak, a nőket érő családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció és az egyéb, a nők ellen elkövetett erőszak formái elleni tiltakozásuknak is hangot adnak.[1] Fontos megjegyezni azonban, hogy március 10-ig bármikor felköszönthetőek a nők. Ennek két oka is van: 1/ minden negyedik év szökőév, így biztosítani kell a 355 és 365 nap közti egyensúlyt, ami 1 napos eltérést engedélyez. 2/ Az 1889-ben volt először nő nap, és azt március 10-én tartották, ennélfogva a második nap csúszása is megengedett. Ezt a huzavonát egyébként már 1914--ben Oroszországban, tüntetések révén megpróbálták a nők megváltoztatni. Ez pedig már előszele volt a nők munkához való jogához, az anyák és gyermekek védelméhez.[forrás?]

Története

A nemzetközi nőnap létrehozói szerint az egyszerű, de mégis történelmet alakító nők napja, ami a nők évszázados küzdelmét eleveníti fel, melyet az egyenlő jogokért és lehetőségekért vívtak.

Az első március 8-hoz kötődő esemény 1857-ben történt, amikor március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin.

Clara Zetkin és Rosa Luxemburg nőjogi harcosok (1910)

A nemzetközi munkásmozgalom fejlődésével a nők emancipációjának kérdése is egyre inkább előtérbe került: 1866. szeptember 3. és 8. között az I. Internacionálé (hivatalosan: Nemzetközi Munkásszövetség)[2] első kongresszusán határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről. Ez a határozat annak az évezredes sztereotípiának kívánt véget vetni, mely szerint a nők helye kizárólag otthon van. Az 1889.[3] július 14-én kezdődő II. Internacionálé alakuló közgyűlésén Clara Zetkin beszédében hirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét és a nők széles körű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben.

1909-ben az Egyesült Államokban tartották meg az első nemzeti nőnapot, február utolsó vasárnapjára, 28-ára igazítva.

A II. Internacionálé VIII. kongresszusán 1910. augusztus 28. és szeptember 3. között határoztak arról, hogy a nők választójogának kivívása érdekében nemzetközileg is nőnapot tartanak. A határozatot a kongresszus elfogadta, de a megemlékezés pontos dátumáról nem született döntés. 1911. március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg a világon először a nemzetközi nőnapot.

1917. március 8-án (a juliánus naptár szerint február 23-án, azaz: február utolsó vasárnapján) Oroszországban nők tüntettek kenyérért és békéért. Négy nappal később – nem közvetlenül ennek a tüntetésnek a hatására – II. Miklós cár lemondott, s polgári kormány alakult, mely szavazójogot biztosított a nőknek. Ezzel vált véglegessé a nőnap dátuma is, mely a világ legtöbb országában március 8-a.

A nőnap Magyarországon

Plakát 1950-ből

Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-korszakban a nőnap ünneplése kötelezővé vált, és az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnapot 1948-tól szovjet mintára március 8-án tartották meg.

A rendszerváltás után a nőnap Magyarországon is elvesztette eredeti munkásmozgalmi hangulatát, helyette a virágajándékozás dominál.

Jegyzetek

  1. Tüntetéstől a hóvirágig: a Nemzetközi Nőnap rövid története, mult-kor.hu
  2. Eredeti neve: International Workingmen's Association (innen származik a magyar kifejezés, amely az intézményt és az indulót egyaránt azonosítja)
  3. Az I. és a II. Internacionálé | Az újkor (1492-1914) | Sulinet Tudásbázis. tudasbazis.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2016. március 8.)

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek