Magyar Népköztársaság

Magyarország államformája 1918. november 16. és 1919. augusztus 6., illetve 1949. augusztus 20. és 1989. október 23. között hivatalosan népköztársaság volt. 1918. november 16. és 1919. március 21. között ez gyakorlatilag a polgári demokratikus köztársaság államformáját jelentette. 1919. március 21. után a Magyar Tanácsköztársaság és a Magyar Népköztársaság elnevezéseket párhuzamosan használták (a postai bélyegeken például a „Népköztársaság” felirat jelent meg.) A népköztársaság elnevezés ebben az időszakban egy társadalmi csoport által gyakorolt diktatúrát takart (proletárdiktatúra). 1949 és 1989 között a Magyar Népköztársaság elnevezés tartalmilag szintén diktatúrát, kommunista pártállamot jelentett. Ez a rendszer az 1918-19-es Magyar Népköztársaság államformáival nem állt közvetlen összefüggésben.

Rövid története

Magyarország zászlaja (1949-1957)

Magyarország zászlaja (1957-)

Döntő részben az 1945 és 1991 között tartó szovjet megszállásra támaszkodva, de kezdetben a nemzetiszocialista és nyilas rémtettektől balra tolódott széles rétegektől támogatva 1949-től 1989-ig egy, a Szovjetunió befolyása alatt álló, magát kommunistának valló párt gyakorolta a hatalmat Magyarországon. (Magyar Dolgozók Pártja, majd Magyar Szocialista Munkáspárt.) A párt története nem egységes: a legnagyobb töréspontok 1953-ban és 1956-ban voltak.

Az egypártrendszerre a Szovjetunióbeli rendszerhez hasonlóan kezdetben jellemző volt a tervgazdálkodás, a személyi kultusz, az erőszakos termelőszövetkezetesítés, a hadsereg és az államhatalmi szervek szovjet mintára történő átalakítása, illetve a GULAG-ok mintájára a kényszermunkatáborok megszervezésének elkezdése (ez utóbbiból a recski tábor épült ki teljesen). 1949-1950 körül lezajlottak az első koncepciós perek s Szovjetunióbeli hasonló perek nyomán, amelyek a hatalmon lévő kommunista párt vélt és valós ellenfeleivel történő leszámolást voltak hivatva szolgálni (például Rajk László pere). 1956 után a személyi kultusz megszűnt – jórészt az SZKP XX. kongresszusa hatására –, a recski tábort felszámolták és feloszlatták az ÁVH-t, a termelőszövetkezetekre (tsz-ek) épülő mezőgazdaság, illetve a gazdaságot jellemző tervgazdálkodás azonban 1989-ig megmaradt. Ugyanakkor a szovjet rendszertől kezdettől fogva különbözött néhány dologban, például a magyar állam nem volt tanácsrendszer (szovjetrendszer, lásd: tanácsköztársaság). 1953, 1956, 1968 után pedig még inkább eltért a szovjet rendszertől, az erőszakos tsz-esítés abbamaradt, a magántulajdonnak több szerepet adtak, gazdasági reformok történtek.