Magyar Gárda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 193.225.173.8 (vitalap) 2009. szeptember 28., 17:25-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Avatások: elgépelések: alkalmakkok -> alkalmakkor, stb)
 Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen.
További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont!
A gárda jelképe I. Imre király címerpajzsának motívumaival[1]
A Magyar Gárda egyenruhája

A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület és az általa létrehozott Magyar Gárda Mozgalom a Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz kapcsolódó szervezetek voltak. 2007. augusztus 25-én alakultak, a bíróság 2009. július 2-án oszlatta fel őket. 2009. július 25-én hasonló tagsággal, vezetéssel és célokkal megalakult az Új Magyar Gárda Mozgalom.

A Magyar Gárda deklarált célja a magyarság fizikai, lelki és szellemi önvédelme.[2] A bíróság azonban többek között megállapította, hogy az egyesület és a mozgalom tényleges tevékenysége nem volt összhangban a célkitűzéseikkel, éppen e tény volt feloszlatásuk egyik oka. Árpádsávos címerrel ellátott fekete-fehér egyenruhája[3] és sokak szerint pártmilíciára emlékeztető[4] jellege, illetve a magyarországi cigánysággal kapcsolatos megnyilvánulásai miatt heves vitákat váltott ki. Az egyesület elnöke Vona Gábor, a Jobbik elnöke volt. A mozgalom megalakulása után nem sokkal két részre szakadt, a Jobbikhoz közelebb álló, jelentősebb létszámú csoport Kiss Róbertet, míg a magát Őrző Magyar Gárda Mozgalomnak (korábban Magyar Gárda Mozgalom Őrzők szárnyának,[5] illetve Független Magyar Gárda Mozgalomnak[6]) nevező csoport Dósa Istvánt tekinti főkapitánynak.[7] A közvélemény és a média nagy része a Kiss Róbert vezette Mozgalmat tartja „hivatalosnak”.[8]

Megalapítása

2007 júniusában Vona Gábor, a Jobbik elnöke a párt támogatásával egyesületként alapította meg és jegyeztette be a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület nevű szervezetet,[9] mely alapító nyilatkozata szerint „része vagy gerince” kíván lenni a párt Bethlen Gábor programja szerint felállítandó nemzetőrségnek, és – szociális és karitatív missziók támogatása és szervezése, illetve a katasztrófaelhárítás és polgárvédelem mellett – a „nemzeti önvédelem erősítésében” és „rendvédelmi” feladatok ellátásában kíván aktívan részt venni.[10] A gárda jelszavai: Hit, erő, akarat.

A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület a Magyar Gárda Mozgalom megalapítására jött létre. Tagjai a Jobbikhoz és a Fideszhez kötődő személyek: Bencsik András, a Fidesz tagja és a Magyar Demokrata c. hetilap főszerkesztője (ő 2008 tavaszán távozott az egyesületből), Usztics Mátyás színész, Murányi Levente 56-os szabadságharcos, Pörzse Sándor újságíró, Schön Péter, Staudt Gábor, Szabó Gábor, Szegedi Csanád, Szilárd István és Vona Gábor elnök[11] Az egyesület azonban alapítója szerint csak „eszmeileg fog őrködni a gárda felett”,[3] amely önállóan, területi alapon szerveződik majd. A gárda tulajdonában nem lesznek lőfegyverek,[12] ám azok használatáról való kiképzésre ösztönzik a tagokat.[13]

Katonai jelleg

A Magyar Gárda kezdettől fogva katonai jellegű külsőségeket hangsúlyoz, de alapszabálya szerint nem fegyveres testület, mivel a magyar alkotmány tiltja, hogy politikai célt szolgáló fegyveres szervezeteket hozzanak létre az egyesülési jog alapján.[14] Ugyanakkor hangsúlyozott célja a Jobbik által szorgalmazott „Nemzetőrség” leendő bázisának megteremtése, mert úgy véli, háborús helyzet esetén – amit a Magyarországgal szomszédos, részben NATO-szövetséges egykori kisantant-államok (Szlovákia, Szerbia és Románia) Magyarország elleni támadásának veszélyeként írt le az egyesület elnöke[15][16] – nincs, aki megvédené az országot.[9] A megfogalmazott félelmekre válaszul Vona Gábor úgy fogalmazott, hogy „a Jobbik és a Magyar Gárda nacionalista, de nem soviniszta. És semmiképpen sem erőszakos.”[17] A Gárda volt főkapitánya, Dósa István és tiszteletbeli főkapitánya, Usztics Mátyás is hangsúlyozta, hogy a Magyar Gárda a „szétvert hadsereg” helyét hivatott betölteni, és a „magyarokat terror alatt tartó” bűnözők ellen fellépni.[18] Ők sem állítják azonban, hogy a Gárda képes megállítani egy támadást, hanem ahogy Usztics Mátyás fogalmazott „talán nem olyan sétagalopp az, amikor a hadsereg számíthat néhány száz, néhány ezer emberre, ha baj van”.[19]

2007. december 20-án a Bombagyár.hu közösségi blogon bemutatták a Kárpátia együttes által írt és előadott Gárda-indulót.[20]

Egyenruha

A Tisza István zászlóalj gárdistái Békéscsabán, a trianoni emléknapon 2009-ben

A Magyar Gárda egyenruháját[21] Takács Zsuzsa iparművész tervezte. Ő szervezte meg a mellények, sapkák, kendők gyártását is. A fekete divatos szín, és a cél az volt, hogy az egyenruhát kedve legyen hordani egy mai fiatalnak.[22] A 18. századra kialakult magyar parasztöltözet[23] karakteres darabját, a mellényt, amely az egyenruha legjellegzetesebb[24] eleme, a szerzői jog védelme alá helyezték, melynek hátrészét egy stilizált, nyújtózkodó oroszlán díszíti. Az oroszlánt a Demokrata című folyóirat művészeti vezetője, Baranyai Jenő rajzolta meg.[25]

Az egyenruha „összetartó” jellegét kihangsúlyozta, hogy 2009. július 11-én a Jobbik budapesti tüntetésén, a jogerősen feloszlatott, de ott „közfelkiáltással újjáalakult” Magyar Gárda Mozgalom szimpatizánsai és támogatói, egymás után felvették a mozgalomhoz tartozás jeleként az ezüst oroszlánnal díszített fekete mellényt.[26] 2009. július 14-én Strasbourgban Szegedi Csanád, a Jobbik képviselője, az Európai Parlament alakuló plenáris ülésén a Magyar Gárda egyenruhájában vett részt.[27] Az egyenruha részei: fekete nadrág, bakancs, fehér ing, fekete mellény hátán oroszlán, elől Árpád-sávos pajzs, fekete simléderes „Bocskai” típusú sapka.

Működése

Szervezés

Nem sokkal megalakulása után, 2007 szeptemberében háromhetes országjáró körútba kezdett a Gárda, az ország nagyobb városaiban tartottak lakossági fórumokat.[28] Ennek során számos helyen utasították vissza vagy mondták le a gárdisták szereplésére kiválasztott helyszíneket, mivel egyesek megfenyegették a helyszíneket biztosító bérbeadókat.[29]

Avatások

Fájl:Gardaavatas090315.jpg
Gárdaavatás 2009. március 15-én

A gárda első 56 tagját 2007. augusztus 25-én avatták fel Für Lajos volt honvédelmi miniszter közreműködésével a budapesti Sándor-palota, a köztársasági elnök hivatala előtti téren. Az avatáson a Nemzeti Őrsereg nevű szervezet harminc tagja is részt vett, akik „bajtársi szövetségre” léptek a gárdával. Az avatást antifasiszta (Nagy Imre Társaság, Bibó István Közéleti Társaság), a baloldali[30] (Magyar Antifasiszta Liga, Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége) valamint roma szervezetek 500-1000 fős tiltakozó demonstrációja kísérte, amelynek egyik szónokaként Tamás Gáspár Miklós kijelentette: a gárda „magyarellenes, emberellenes, nemzetellenes és hülye”.[31] Ugyanezen a napon a budapesti Olimpiai parkban civil, antifasiszta és homoszexuális érdekvédő szervezetek tüntettek a Gárda megalakulása ellen, itt kb. 50 fő jelent meg.[32]

A gárda feloszlatásáig összesen több ezer gárdistát avattak fel Budapesten, Székesfehérváron és más helyszíneken. Egyes alkalmakkor beszédet tartott Wittner Mária, Für Lajos, ifj. Hegedűs Lóránt, Vona Gábor, Kis László, a Nemzeti Őrsereg főkapitánya, Porubszky István ("Potyka bácsi") és mások. A gárda 2008 őszi két részre szakadása után a két irányzat hasonló külsőségek között szervezett külön avatásokat. Az eseményeket alkalmanként tiltakozók zavarták meg. [33][34][35][36][37][38] [39][40][41][42][43][44][45]

Avatások a feloszlatás után

Az Új Magyar Gárda első avatását Szentendrén, magánterületen tartotta 2009. augusztus 22-én, mivel a rendőrség a gárdát feloszlató Budapesti Ítélőtábla jóváhagyásával megtiltotta a Hősök terére tervezett rendezvényt. 620 Gárdistát eskettek fel és felállították az első csendőrszakaszt is.

2009. szeptember 12-én Kerepesen Vona Gábor jelenlétében avatták fel a mozgalom 200 új gárdistáját és 30 csendőrét. Az ismét magánterületen tartott eskütételt a rendőrség nem akadályozta meg, bár jelentős erővel voltak jelen a helyszínen.

Kadétok és oroszlánkölykök

A 14-18 év közöttiek neve kadét, míg a 14 év alattiak megnevezése oroszlánkölyök. Ők is a Magyar Gárda teljes jogú tagjai, akiket felesketnek, ehhez azonban írásos szülői engedély szükséges.[46]

Hagyományőrzés

Az alapító okiratban megjelölt szervezeti célokkal összefüggő tevékenységet a Gárda eddig katonasírok gondozása és karitatív munka keretében végzett, mint például a szarvasi evangélikus temető egy része és az Árpád-emlékhely megtisztítása Zugló és Rákospalota határán.[47] Emellett megtisztították a szeméttől a szegedi Tisza-partot, illetve rendbe tették Budapesten Endresz György magyar pilóta sírját.[48] 2007. november 10-én több hagyományőrző szervezet mellett a Magyar Gárda is részt vett a pátyi Árpád-emlékoszlop avatásán.[49] 2007. december 6-án a Gárda Hajdú-Bihar megyei szervezete Mikulás-napot tartott Hajdúszoboszlón, ahol rászoruló gyerekeknek (köztük több cigány származásúnak) osztottak ajándékokat.[50]

Egyéb tevékenységek

2008. július 7-én a békés megyei Szarvason bejelentette a Gárda, hogy „egészségügyi, közérzet- és közbiztonság-javító sétákra” indul éjjelenként, mert a közbiztonság drasztikusan megromlott a városban. Beszámolójuk szerint törvényes kereteket betartva igyekeznek majd a zavarosban halászókat elkapni.[51]

Felvonulások, tüntetések

2007. november 8-án a Magyar Gárda részt vett a szentesi Jobbik által Gyurcsány Ferenc látogatása alkalmából szervezett kormányellenes tüntetés biztosításában.[52]

A szervezet egyenruhásai a Nemzeti Őrsereg tagjaival együtt 2007 decemberében Tatárszentgyörgyön a romák szegregációját követelve rendeztek felvonulást a „cigánybűnözés” ellen, a „Vidék Közbiztonságáért” címmel.[53] Az erődemonstrációnak[54] szánt megmozdulást jogvédők és a falu romáinak tiltakozó sétája, és a templomban a második világháború cigány és zsidó áldozataiért elmondott imája előzte meg. A gárdisták nem vonulhattak végig a cigányok lakta részen, ahogyan eredetileg tervezték, de megtarthatták a rendezvényt,[55] amelyet megelőzően egy másik üggyel kapcsolatban a Jobbik alelnöke közleményben fejtegette a „cigánybűnözés” összefüggését a cigányság „vérfertőzés útján degenerálódó” rétegével. A Jobbik elnöke szerint a média kapcsolta össze a nyilatkozatot a tüntetéssel.[56]

2008. április 12-én Nyírkátán tartott demonstrációt a szervezet, „a vidéki közrend és közbiztonság fenyegetett helyzetére” való tekintettel. Az apropót az szolgáltatta, hogy még április 8-án a Szabolcs megyei faluban egy autós elütött egy roma kislányt, aki féktávolságon belül lépett a jármű elé. A lány súlyos sérüléseket szenvedett, és habár a gépkocsivezető nem volt hibás, az áldozat rokonai csoportosan rátámadtak, őt is kórházba kellett szállítani. Az eset kísértetiesen hasonlított az olaszliszkai lincselésre.[57] Ezek miatt szervezett a Gárda, a Jobbik és a Nemzeti Őrsereg figyelemfelhívó demonstrációt a településre. A Jobbik Szabolcs megyei elnöke szerint a demonstrálók nagyjából 200-an lehettek, míg az ellentüntetők körülbelül 100-an. Az ellentüntetők közt feltűnt Kolompár Orbán és más roma szervezetek képviselői is. Rendbontás nem történt, az esemény nyugodtan lezajlott.[58]

2008. április 27-én ismét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ezúttal Vásárosnaményban rendezett tiltakozó nagygyűlést a cigánybűnözés ellen a helyi civilek kezdeményezésére a Gárda, a Nemzeti Őrsereg és a Jobbik. A kisvárosban még április 19-én történt egy brutális rablógyilkosság, két fiatal roma elkövető meggyilkolt egy 69 éves férfit. Gyüre Csaba, a Jobbik Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének elnöke az MTI tudósítójának kérdésére azt mondta, hogy szerinte a tiltakozó akcióban az érdeklődőkkel együtt legalább ezren vettek részt, a párt tagjai és szimpatizánsai mellett sokan a helyi lakosok közül is. Hozzátette: a Magyar Gárda tagjai közül 122-en, míg a Nemzeti Őrseregtől 68 egyenruhás vonult végig Vásárosnamény főutcáján, a polgármesteri hivatalnál beszédek hangzottak el, majd a résztvevők elmentek ahhoz a házhoz is, ahol a gyilkosság történt. A demonstráció nyugodtan lezajlott, azt a rendőrség biztosította.[59]

A fejér megyei Pátkán a helybeli magyar és roma lakosság közti feszültség olyan magasra hágott, hogy 2008. június 3-ára virradóra három cigány család házára valakik gázolajjal töltött „Molotov-koktélt” dobtak.[60] A cigányok állításaira támaszkodva a rendőrség őrizetbe is vett három polgárőrt a faluból, azonban a település lakosainak egyöntetű véleménye szerint nem ők voltak az elkövetők (bár később több média leközölt egy hírt, miszerint az egyik polgárőr beismerte tettét,[61] ezt cáfolta a rendőrfőkapitány a térség fideszes képviselőjén keresztül[62]),ezért falugyűlést szerveztek, majd a zömében romák által lakott utcába kívántak vonulni.[63] Több cigány személy azonban ezt megakadályozta, vasvillával, egyéb támadóeszközökkel állta el a menet útját. Végül az indulatokat maguk a romák csillapították le, akik visszafogták hevesebb társaikat. Ezek után 2008. június 13-án a Polgári Összefogás Pátkáért nevű egyesület meghívta a Magyar Gárdát a faluba, ahol a helyi polgármester a fehér lakosság és Gárda segítségével egy „Alkotmányt” kívánt volna átadni. Dósa István itt kifejtette, hogy azért jöttek, hogy kifejezzék együttérzésüket a letartóztatottakkal. A gyűlésen felszólalt a falu katolikus plébánosa és a református lelkésze is. A romák azonban az alkotmánytervezetet sértőnek találták, így azt nem vették át. Az esemény erőszakos cselekmény nélkül ért véget, csupán egy vaklárma zavarta azt meg.[64]

2009. március legelején a Jobbik és a Gárda Sarkadon közös demonstrációt tartott. A Jobbik megyei elnöke Samu Tamás Gergő bűnözőknek és tolvajoknak nevezte a cigány vezetőket, Kolompár Orbán, Horváth Aladárt és Mohácsi Viktóriát, akiket szerinte a Magyar Gárdának kell fegyverrel eltávolítania.[65]

A Jobbik három alapítójának kilépése

2008. március 10-én kilépett a Jobbikból Kovács Dávid, a párt alapító elnöke, Nagy Ervin, a választmányi elnök és Fári Márton, a párt etikai bizottságának volt elnöke. Kilépésük okául a Magyar Gárdát jelölték meg, nyilatkozatuk szerint „a Jobbik szétválaszthatatlanul egybemosódott a Gárdával, felelősséget vállalva valamiért, amit hosszútávon valójában irányítani nem képes”.[66][67]

Szakadás

2008 őszére a Magyar Gárda Mozgalom egy része, élén a főkapitánnyal, fokozatosan szembefordult a Jobbikkal és az ahhoz közel álló Magyar Gárda Egyesülettel. Dósa István szerint a Jobbik csak a párt népszerűségét növelő eszközként tekintett a gárdára, és egyes gárdatagok zsidóellenes megnyilvánulásai kínossá váltak a számára.[68] a 2008. szeptember 14-i kapitányi értekezleten megtörtént a kettészakadás egy „Jobbikos” és egy „Őrző” szárnyra.[69] 2008. szeptember 21-én a Magyar Gárda Egyesület sajtóközleményt adott ki Dósa István lemondásáról. 28-án Budapesten a gárda kapitányi gyűlésén a jelenlevők Kiss Róbertet választották meg főkapitánynak, együttműködési megállapodást kötöttek az egyesülettel, valamint fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezték Dósával szemben.[70] Ugyanebben az időpontban Csóron is kapitányi gyűlést tartottak, ahol Dósát újraválasztották, és a másik gyűlést illegitimnek nyilvánították.[71][72]

2008. november 23-án, a Magyar Gárda Mozgalom Kiss Róbert vezette szárnya és a Jobbik új együttműködési megállapodást kötött, amelyben kölcsönösen megerősítették egymás függetlenségét, és az eszmei, stratégiai partnerséget.[73]

2009. július 26-án, az „Őrző” szárny kapitányi értekezletén döntés született arról, hogy az „Őrző Magyar Gárda Mozgalom” nevet veszik fel, és viseletükről törlik a mellény hátulján levő oroszlánt.

Együttműködés hasonló szervezetekkel

2009. június 14-én Szegeden a Jobbik, a Magyar Gárda, a HVIM és egy frissiben alakult szervezet az ún. Betyársereg találkozott, ahol a jelenlevők leszögezték: „Összefognak és együttműködnek ezentúl a valódi nemzeti oldal képviselői.” Céljuk egyebek között a közeljövőben tartandó fővárosi melegfelvonulás megakadályozása.[74] A Betyársereg rendvédelmi feladatokat kíván ellátni akkor, ha a hivatalos rendvédelmi szervek képtelenek eleget tenni kötelezettségüknek.[75]

A gárda megalakulásának és működésének politikai visszhangja

A gárda egyenruhája nagy sajtónyilvánosságot kapott és heves vitákat váltott ki. Ezt a Fidesz[76] és a jobboldali publicisztika politikai hisztériakeltésnek értékelte,[77][78] a radikális jobboldal pedig azt a vélekedését hangoztatta, hogy a „baloldal” és az MTI elfogultsága,[79] továbbá a Mazsihisz manipulatív befolyása[80] eredményezi a Magyar Gárda szélsőjobboldali minősítését a nyugati sajtóban. A gárdát a nyugati és a honi nem jobboldali sajtó, valamint a jelenlegi magyar kormány[81] részben a Jobbik önmeghatározásával összhangban nemzeti radikális, részben attól eltérően szélsőjobboldali[82] félkatonai szervezetnek tartja,[83][84][85] de nem ritka a „fasiszta”, „újfasiszta” jelző sem. Egyes amerikai újságok odáig mentek, hogy a gárdát dél-amerikai drogbárók magánhadseregeihez hasonlították.[86] A Jobbik tagadta, hogy bármiféle magánhadsereg építésébe kezdtek volna,[87] az alapítók szerint pedig a gárda „nem náci, nem fasiszta és nem félkatonai szervezet. A Magyar Gárda magyar”,[88] és nem kívánják a harmincas évek szélsőjobboldali szervezeteinek tevékenységét folytatni.[89][90]

A parlamenti pártok a Fidesz és a KDNP kivételével[91][92] még a megalakulása előtt elhatárolódtak a szervezettől.[93] Gyurcsány Ferenc „a magyar demokrácia szégyenfoltjának”[94] nevezte a megalakuló gárdát, amelynek szimbolikája szerinte a fasiszta szervezeteket, a nemzetiszocializmust és a nácizmust idézi fel;[95][96] a miniszterelnök levélben kérte a legfőbb ügyészt,[97] kísérjék figyelemmel a szervezet tevékenységét, és ha törvénytelenséget tapasztalnak, lépjenek fel.

Tom Lantos, az amerikai kongresszus külügyi bizottságának elnöke „őrülteknek” nevezte a gárda létrehozóit, és kifejezte reményét, hogy minden magyar parlamenti párt elhatárolódik tőlük. Jelezte,[98] később pedig Orbán Viktorral találkozva megerősítette:[99] személyesen garantálja, hogy soha ne engedjék őket az Egyesült Államokba.

Sólyom László köztársasági elnök a gárda körüli vitákkal kapcsolatban csak egy rövid nyilatkozatot adott ki, miszerint elítéli mind a „félelemkeltő” rendezvényeket, mind a „félelemmel való manipulálást”.[100]

A Fidesz álláspontja nem volt egységes az ügyben. A Magyar Gárdát egyes fideszes politikusok (Lázár János,[101] Pokorni Zoltán[102]) rossz ötletnek nevezték, ugyanakkor Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője és a Fidesz tagja, aki alapítója is a szervezetnek, illetve Wittner Mária fideszes képviselő (egykori 56-os halálraítélt) részt vettek az ünnepélyes avatáson. Pokorni Zoltán, aki szerint nem tudni, a Gárdát „jószándékú, de naiv” emberek, vagy „beépített provokátorok” alakították, 2007. augusztus 27-én arra kérte a Fidesz szavazóit, hogy ne csatlakozzanak a gárdához.[102] Orbán Viktor szerint a gárdával kapcsolatban az elhatárolódás „rossz kifejezés”, ezért nem használják.[103] Tom Lantossal való találkozója során ugyanakkor „nem fejezte ki egyet nem értését” a képviselővel, aki szerint „egy demokratikus, civilizált országnak hadserege van, nincs szüksége egy félkatonai szélsőjobboldali milíciára”.[99] A Gárda a radikális jobboldalról is kapott kritikákat Bencsik András részvétele miatt.[104]

A külföldi hírújságok a magyar demokrácia gyenge pontjának tartják a Gárda megalakulását.[105] Az ellenzőkhöz a magyarellenes kirohanásairól is ismert szélsőjobboldali szlovák politikus, Ján Slota is csatlakozott.[106]

A HVG felkérésére nem sokkal a Gárda megalakulása után végzett Medián-felmérés szerint a Magyar Gárda megalakulása a megkérdezettek 21%-ban félelmet kelt, 38%-uk általában veszélyesnek, 23%-uk komolytalan dolognak tartja, amit csak a média fúj fel, 13%-uk pedig rokonszenvesnek találja a gárdát.[107][108]

A 2007. decemberi tatárszentgyörgyi gárdafelvonulás és a Jobbik azzal kapcsolatos közleménye éles visszhangot váltott ki a politikai közélet fontos szereplőinek körében. Az országgyűlési biztosok közös nyilatkozatban fejezték ki megdöbbenésüket a magyarországi rasszizmus felerősödése miatt, elérkezettnek látva az időt, hogy a felelős vezetők elítélőleg megszólaljanak.[109] A megmozdulást a miniszterelnök[110] és az országgyűlés elnöke,[111] majd a kisebbségi ombudsmannak a közjogi méltóságokhoz intézett megkeresésére a köztársasági elnök[112] és a Legfelsőbb Bíróság elnöke[113] is élesen elítélte. Közleményt adott ki a kormány, amelyben leszögezte: tagjai elítélik a „cigányok megfélemlítésére irányuló akciókat”, és a magyar állam vezetőiként mindent megtesznek, hogy megvédjék azokat, akiket a fenyegetés ér.[114] Vona Gábor a Magyar Gárda Egyesület elnökeként meghallgatást kért az államfőtől, aki azonban nem fogadta.[115]

2008. április 4-én gyalázkodó, a Gárdára halált kívánó feliratok jelentek meg a békéscsabai FIDESZ iroda falán.[116] Az életveszélyes fenyegetést a Magyar Gárda Békés megyei főkapitánya elítélte, felelősnek tartja érte Kolompár Orbán "hungarofób" viselkedését.[117]

A gárda feloszlatása

Az ügyészség lépései a per előtt

Még 2007. októberében, tehát megalakulása után nem sokkal a Fővárosi Főügyészség megállapította, hogy a Gárda alapszabálya, céljai és tényleges tevékenysége nincsenek összhangban egymással, vagyis a szervezet nem a bíróság által jóváhagyott alapszabálya szerint működik. Ezért az ügyészség felszólította az egyesületet, hogy "a törvénysértő magatartással hagyjanak fel, oly módon fejtsék ki a tevékenységüket, hogy az alapszabályban meghatározott cél és a tényleges tevékenység legyen összhangban." Ha a szervezet nem tesz eleget a felszólításnak, az ügyészség kérheti a feloszlatását.[118] A Magyar Gárda vezetősége az alapszabály módosítását jelentette be, és felfüggesztette, de az alapító nyilatkozatból nem törölte a kifogásolt részeket, köztük a katonai jellegű működés lehetőségére utaló kitételeket a nemzeti önvédelemről és a Nemzetőrségről.[119]

A 2007. decemberi tatárszentgyörgyi felvonulás után ismét vizsgálat alá vette a Fővárosi Főügyészség a Gárda tevékenységét[112]

A per és a feloszlatás

A Fővárosi Főügyészség 2007 decemberében a szervezet mások jogait és szabadságát sértő tevékenységére hivatkozva kezdeményezte az egyesület feloszlatását.[120] Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter – mint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja – 2008. február 20-án kezdeményezte, hogy a testület rendelje el az egyesület ellen indított és a Fővárosi Bíróság előtt folyamatban lévő per soron kívüli intézését. A Fővárosi Bíróság elnöke saját hatáskörben már korábban döntött az egyesület ellen indított per soron kívüli tárgyalásáról, és azt előbb április 14-re, majd 2008. március 12-re tűzte ki.

A második tárgyalási nap 2008. május 19-én volt. 8 beavatkozó jelezte, hogy peres félként részt kíván venni az ügyben: a felperes oldalán a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, az Országos Cigány Önkormányzat és a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, míg az alperes oldalán az Magyarok Világszövetsége, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, az Új Demokratikus Koalíció, a Túlélés '98 Egyesület és Mónus Áron. A bíróság meghallgatta Kolompár Orbánt, Gaudi-Nagy Tamást, Vona Gábort és Dósa Istvánt. Gaudi-Nagy Tamás indítványozta az eljárás felfüggesztését és az Alkotmánybíróság állásfoglalásának kikérését. Vona Gábor előadta, hogy álláspontja szerint az egyesület és a mozgalom nem azonos, mivel az egyesület tagjai nem gárdisták és a gárdisták nem tagjai az egyesületnek. Az egyesület céljaként a hagyományőrzést jelölte meg, ehhez kapcsolódó tevékenységnek nevezte a mozgalom létrehozását vagy az Attila király Népfőiskola beindításának tervét. Dósa István előadta, hogy a mozgalom tagjai ellen sosem indult eljárás, együttműködésük a rendőrséggel példamutató, és azt is állította, hogy karitatív akcióik során nem tesznek különbséget romák és nem romák között. Elmondta, hogy Tatárszentgyörgyön lehetőséget adtak romáknak is a felszólalásra, és hogy demonstrációik során nem csak a közbiztonság romlására, hanem a romák áldatlan helyzetére is felhívják a figyelmet.

A tárgyalást vezető bírót, Öcsödi Ágnest több ízben megfenyegették ismeretlenek még augusztusban, ezért úgy nyilatkozott, hogy ezek után nem képes elfogultság nélkül ítélkezni az ügyben.[121][122][123] A Magyar Gárda közleményben ítélte el a bíró megfenyegetését.[124]

A per következő tárgyalása december 15-16-án volt,[125] amelyet már új bíró, vezetett, Pataki Árpád, a Fővárosi Bíróság sajtó- és személyiségi jogi perekben eljáró tanácselnöke. A tárgyalás rendben zajlott le, a környéket a rendőrség biztosította.[126] Egy beavatkozó szerint a bíróság nem tette világossá, miről szól a per, mi annak a lényege és minek a feloszlatását kéri a Főügyészség, azaz a felperes. A bíró válaszában kifejtette, hogy a per az ügyészség által beterjesztett indítványról szól, ami a Gárda feloszlatását kezdeményezi, és amelyben indoklásul felhozták, hogy a Gárda visszaél az egyesülési joggal és működése sérti a roma etnikum szabadságát és jogait. A tárgyaláson jelen volt Hegedűs Lóránt, aki nyílt szimpátiát tanúsít a Gárda iránt.

A bíróság elsőfokú, nem jogerős ítéletében feloszlatta a Magyar Gárda Egyesületet. Az ítéletben Pataki Árpád kiemelte a Tatárszentgyörgyön történteket, s hogy a Gárda adta a keretet ehhez a jogszabályba ütköző rendezvényhez. Leszögezte, hogy „a hazafiságot nem mások ellenében kell képviselni. Megállapította, hogy a közvéleményben olyan nézet keletkezhetett, n a gárda és majd rendet csinál!” ez a cél pedig alkotmányosan nem elfogadható.[127] Kijelentései alapján azonkívül úgy ítélték, hogy nemcsak a romák, hanem a zsidók szabadságjogait is sérti. Az egyesület fellebbez a döntés ellen. A bíró megjegyezte: bár a Magyar Gárda Mozgalom és Magyar Gárda Egyesület szorosan együtt tevékenykedett, de az ítélet a mozgalomra közvetlenül nem terjed ki.[128][125][129]

Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter úgy nyilatkozott: az ítélet megnyugtatóan hat, mely annak bizonyítéka, hogy Magyarországon senki nem léphet fel rendteremtő szándékkal, az állami monopóliumokat megsértve mások ellen.[130]

2009. július 2-án a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon jogerősen feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet és a Magyar Gárda Mozgalmat. Az ügyészi állásponttal egyetértő ítélet szerint az egyesület a tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve végezte, működése a cigány népcsoport szabadságának és jogainak olyan fokú sérelmével járt, amely indokolta a feloszlatást.[131][132] Többen a feloszlatott mozgalom nevében a bíróság ítéletével szembehelyezkedve úgy vélik, hogy az egyesület feloszlatása a mozgalomra nem gyakorolt jogi hatást.[133] Az ítélőtábla azonban az ítélet indoklásában erre utalva azt mondta: a Mozgalom az Egyesület szerves része, a döntés tehát a mozgalomra is kiterjed.[134]

Irodalom

Jegyzetek

  1. ↑ Az első sor három oroszlánja a katona három fő erényét jelképezi: Erő, Bátorság, Fegyelem
    A második sor a polgár három fő erényét: Becsület, Büszkeség, Szorgalom
    A harmadik sor a tisztviselő két fő erényét: Hűség, Tisztaság
    A negyedik sor a vezető legfőbb erényét: Bölcsesség magyargarda.hu
  2. ↑ Alapító nyilatkozat, magyargarda.hu
  3. ↑ a b Vona: a honvédelemhez nem kell engedély (magyargarda.hu)
  4. ↑ Krónika
  5. ↑ A Magyar Gárda határidőt szabott [szolnokinaplo.hu]
  6. ↑ A Független Magyar Gárda Mozgalom KÖZLEMÉNYE [magyargardamozgalom.hu]
  7. ↑ Szakadás a gárdában? Újra Dósa a főkapitány?, 2008. szeptember 29., gondola.hu
  8. ↑ Ejtették az izgatásgyanút a holokauszttagadók ellen index.hu
  9. ↑ a b Interjú Vona Gáborral a Magyar Gárdáról (jobbik.hu)
  10. ↑ A Magyar Gárda alapító nyilatkozata (magyargarda.hu)
  11. ↑ „Semmi sem véletlen” – Fidesz-Jobbik közös projekt a Magyar Gárda?, Hírszerző, 2007. augusztus 15.
  12. ↑ A Magyar Demokrata cikke az alapításról
  13. ↑ Munkácsy Márton: Már figyelik a Magyar Gárdát FigyelőNet
  14. ↑ a Magyar köztársaság Alkotmánya, 63. § (2)
  15. ↑ „Nagyon nagy butaság” – NATO-támadástól tart a Jobbik, Hírszerző, 2007. augusztus 14.
  16. ↑ Egyes vélemények hangsúlyozzák továbbá, hogy a Magyarország elleni román-szlovák-szerb támadás nemcsak azért nem helyénvaló elképzelés, mert Szlovákia és Románia NATO tag, hanem mert EU tagok, továbbá Szerbia is erre pályázik. Azonkívül semmi érdekük, vagy komolyabb okuk nincs a támadásra. magyar gárda komment.
  17. ↑ „A Jobbik nacionalista, de nem erőszakos”, – Robert Hodgson interjúja Vona Gáborral, 2007-09-19
  18. ↑ Magyar Gárda: a magyarok vagy birkák, vagy bárányok, HVG, 2007. november 25.
  19. ↑ Usztics Mátyás: „Két és fél óra alatt el lehet érni Belgrádból Budapestet, és nincsen erő ami megállítsa, mert nincsen nehéztüzérség, nincsen páncélos hadosztály. A Gárda sem fogja tudni megállítani, ha nincsen felfegyverezve, de talán nem olyan sétagalopp az, amikor a hadsereg számíthat néhány száz, néhány ezer emberre, ha baj van.”
  20. ↑ Megszületett a gárdahimnusz: nálunk először!
  21. ↑ egyenruha fn Szervezet, intézmény tagjainak egyforma hiv. öltözete. (Magyar értelmező kéziszótár, Akadémiai Kiadó, 2007, ISBN 978 963 05 8024 3)
  22. ↑ Első kézből a Magyar Gárda outfitjéről
  23. ↑ Férfi ünnepi viselet, Nagykapus, Kolozs vármegye
  24. ↑ Magyar Néprajz - mellény
  25. ↑ Bencsik András: Búcsú a Gárdától
  26. ↑ Újjáalakult a Magyar Gárda Mozgalom
  27. ↑ A gárda egyenruhájában ment az EP-ülésre a Jobbik képviselője
  28. ↑ Magyar Gárda: Csak azért is országjárás!
  29. ↑ Mégsem tüntethet a romák ellen a Magyar Gárda
  30. ↑ Attac Magyarország
  31. ↑ „Magyar vagyok, nem gárdista”, Népszabadság, 2007. augusztus 25.
  32. ↑ Homoszexuális jogvédők az Antifasiszta Pikniken Magyar Nemzet Online, 2007. augusztus 25.
  33. ↑ Több ezren a Magyar Gárda avatásán (index.hu)
  34. ↑ Magyar Nemzet Online
  35. ↑ Ellentüntetőket vertek a magyar gárdisták avatásán
  36. ↑ „Libsibolsi söpredék...” (Youtube)
  37. ↑ Magyar Gárda: 900 új tag, és 1 felpofozott provokátor (képriport) (bombagyár.hu)
  38. ↑ Kuruc.info
  39. ↑ Kuruc.info
  40. ↑ teol.hu
  41. ↑ Magyar Gárda, hivatalos honlap
  42. ↑ Magyar Gárda, hivatalos honlap
  43. ↑ fusz.hu
  44. ↑ http://www.hirtv.hu/belfold?article_id=242183&highlight_text=d%F3sa
  45. ↑ Március 15-én 650 gárdistát avattak! A Jobbikos rendezvényen többen voltak, mint a Fideszén - barikád.hu tudósítás Budapestről
  46. ↑ http://kuruc.info/r/7/30029/
  47. ↑ Gárdisták tisztítják két napon át a szarvasi temetőt.
  48. ↑ Előre nézve – a Magyar Demokrata cikke
  49. ↑ Áll az Árpád-emlékoszlop Pátyon (Képek) (magyargarda.hu)
  50. ↑ A Gárda Mikulása cigány gyerekeket is megajándékozott (magyargarda.hu)
  51. ↑ Magyar Gárda: éjjeli egészségügyi séta Szarvason, BEOL, 2008. július 7.
  52. ↑ Videó El-Qró szentesi fogadtatásáról (kuruc.info)
  53. ↑ „...Sokan vagyunk, és elegen ahhoz, hogy kiálljunk egymásért...” (Kolompár Orbán)
  54. ↑ Már készül a Magyar Gárda, a romák is, meg a rendőrség, Világgazdaság, 2007. december 6.
  55. ↑ Disznólopásból lett gárdafelvonulás?, index.hu, 2007. december 9.
  56. ↑ A Gárda él és erősödik, jobbik.hu, 2007. december 28.
  57. ↑ Megverték a gyereket elütő sofőrt Nyírkátán, Origo, 2008. április 8.
  58. ↑ Nyírkátán vonultak fel a gárdisták, Origo, 2008. április 12.
  59. ↑ A „cigánybűnözés” ellen tiltakozott a Magyar Gárda a Jobbikkal, Stop.hu, 2008. április 27.
  60. ↑ „Molotovot dobtak cigányokra polgárőrök” Hetek Online, 2008. június 15.
  61. ↑ Beismerte tettét a pátkai ügy egyik gyanúsítottja Népszabadság Online, 2008. június 11.,
  62. ↑ A Echo TV Éjjeli Menedék című műsora, 2008. június 13.
    „Ugye a napokban látni lehetett, ill. hallani, itt-ott, tévében, rádióban a hírt, hogy valaki már az elkövetésről vallomást tett volna ebből a három személyből. Erre is rákérdeztem a rendőrfőkapitánytól, mert talán ez a legérdekesebb így külsőleg. Azt mondta, kizárt dolog, hogy a rendőrségtől ilyen információ menjen ki, éppen azért, mert folyamatban van a nyomozás, tehát ha ilyen kimegy, az csak civil személytől, a vádlottól, az ügyvédjétől satöbbi mehetne ki. Azt viszont nem hiszem, hogy akár a vádlott, akár az ügyvédje ezzel traktálná a sajtót, hiszen nem áll érdekükben. Tehát, én azt hiszem, ez nagyon sötét dolog.”
  63. ↑ Pátkai félelmek, Népszabadság Online, 2008. június 14.
  64. ↑ Megalázó a "pátkai alkotmány"?, Népszabadság Online, 2008. június 14.
  65. ↑ Bűnöző cigány vezetőkről és felfegyverzett Gárdáról beszél a Jobbik (ATV)
  66. ↑ Lemondott a Jobbik három alapítója a Magyar Gárda miatt, index.hu, 2008. március 10.
  67. ↑ Gárdát építenek párt helyett? - Jobbik-alapítók tiltakoznak, NOL, 2008. március 10.
  68. ↑ Interjú Dósa Istvánnal, 2008. szeptember 24., magyargarda.hu
  69. ↑ http://www.magyargardamozgalom.hu/index.php?page=cikkek&id=114
  70. ↑ A Magyar Gárda Mozgalom új főkapitányt választott, 2008. szeptember 28., magyargarda.hu
  71. ↑ A Magyar Gárda döntött: Dósa marad, 2008. szeptember 28., magyarnemzetertmozgalom.hu
  72. ↑ http://mno.hu/portal/595055
  73. ↑ http://barikad.hu/node/20750
  74. ↑ Ópusztaszeren tanácskoztak a legfontosabb nemzeti erők (Szent Korona Rádió)
  75. ↑ A nemzeti radikálisok összefogása Szegeden (szegedindex.hu)
  76. ↑ A Fidesz sajtóközleménye, 2007. augusztus 28.
  77. ↑ Surján László: Sokat akart a szarka. Magyar-Hon-Lap.hu (a KDNP) on-line folyóirata
  78. ↑ Tóth Gy. László: A politikai hisztéria anatómiája [1], Magyar Nemzet, 2007. október 16.
  79. ↑ A németországi székhelyű RISS emberjogi szervezet az MTI Gárdával kapcsolatos tudósításai miatt 2007. október 23-án felhívást tett közzé a hírügynökség bojkottálására: A felhívás szövegéből
  80. ↑ Hering József: Hogyan hazudnak a Gárdáról Izraelben?; Árpád. a honalapító és a magyar történelem; Barikád.hu.
  81. ↑ Kormányközlemény: A Magyar Gárda elfogadhatatlan „…a nemzeti-radikális félkatonai egyesületek – a többi között a Magyar Gárda, vagy a Nemzeti Őrsereg – egyenruhája, retorikája és szóhasználata egyértelműen a neonáci mozgalmakra utal.” (Népszabadság Online)
  82. ↑ Újjászerveződő magyarországi szélsőjobboldal: Akarat és hajlam (Magyar Narancs)
  83. ↑ Politikai szakadás a Jobbikban, Hunhír.hu, 2006. július 29.
  84. ↑ Rechtsradikale Gespenster der Vergangenheit, Der Spiegel, 2007. október 20. (német)
  85. ↑ The Hungarian far right Changing of the Garda, The Economist, 2007. szeptember 20. (angol)
  86. ↑ Somogyi Zoltán, Juhász Attila. „Tatárszentgyörgy, Nyírkáta, Fadd, Pátka, Galgagyörk…”, 2008. június 28. (Hozzáférés: 2008. június 30.) 
  87. ↑ Magánhadsereg vagy kulturális egyesület? (jobbik.hu)
  88. ↑ A Magyar Gárda nyilatkozata, 2007. október 16.
  89. ↑ „Mindenki előtt világossá kell tennünk ezért, hogy a Gárda elsősorban egy olyan közösség, amelynek a kovásza nem az agresszió és a bosszúvágy. Senki sem akar pogromokat rendezni, az egyesület nem így akarja felébreszteni a magyarságtudatot.” Usztics Anna: Előre nézve, Demokrata, 2007. október 11.
  90. ↑ Simicskó István, aki 2006 óta KDNP-képviselő, azelőtt Fidesz-képviselő volt, még 2000 szeptemberében, az Orbán-kormány idején javaslatot tett egy új Nemzetőrség felállítására; 2006 áprilisában Honi Gárda néven szerepelt a tervezet. Ez a Magyar Gárda megalakulása előtt kapott nagyobb médiavisszhangot mint párhuzamos Fidesz-KDNP kezdeményezés. A Honi Gárda azonban a Magyar Honvédség keretein belül alakult volna meg.
  91. ↑ „Magyar Gárda” – a Fidesz álláspontja, fidesz.hu, 2007. augusztus 6.
  92. ↑ Félelem, reszketés, káderképzés – milyen lesz a Magyar Gárda?, Hírszerző, 2007. augusztus 7.
  93. ↑ MDF: A Magyar Gárda célja a csendes, békeszerető többség megfélemlítése (mdf.hu)
  94. ↑ Az alkotmányos demokráciát félti Gyurcsány, index.hu, 2007. augusztus 24.
  95. ↑ Gyurcsány: A szélsőjobboldal grasszálása szégyent hoz Magyarországra Magyar Nemzet Online, 2007. augusztus 25.
  96. ↑ Index cikke a nemzetközi sajtótájékoztatóról
  97. ↑ Gyurcsány Ferenc levele a legfőbb ügyészhez
  98. ↑ „Ezek őrültek” – Tom Lantos kitiltaná a Magyar Gárdát Amerikából, Hírszerző, 2007. augusztus 16.
  99. ↑ a b Tom Lantos találkozott Orbán Viktorral, origo.hu, 2007. november 16.
  100. ↑ Sólyom megszólalt Gárda-ügyben – Mindenkit elítél Hunhír.hu.
  101. ↑ Nem kell Magyar Gárda! (Heti Válasz)
  102. ↑ a b Pokorni: A Magyar Gárda rossz az országnak (index.hu)
  103. ↑ Orbán: a Gárda az, mi meg itt vagyunk (index.hu)
  104. ↑ Tökön szúrta magát a Magyar Gárda: Bencsik kiszűrné a „szélsőségeseket” (kuruc.info)
  105. ↑ A Gárda: a demokratikus rend gyenge pontja (FigyelőNet)
  106. ↑ Bumm.sk cikke az alapításról
  107. ↑ HVG, 2007/35. szám (2007. szeptember 1.), Ki mint fél, úgy ítél
  108. ↑ A Medián felmérése (táblázat, median.hu)
  109. ↑ Elítélik az ombudsmanok a rasszista megnyilvánulásokat, Figyelő, 2007. december 10.
  110. ↑ Gyurcsány Ferenc elítélte a Magyar Gárda demonstrációját, MTI, 2007. december 12.
  111. ↑ Szili ellenzi a Magyar Gárda demonstrációját
  112. ↑ a b Sólyom: Cigányellenes tüntetés volt a Gárda felvonulása, origo.hu, 2007. december 11.
  113. ↑ Magyar Gárda: „Tiltsák ki mindenhonnan”, Hírszerző, 2007. december 12.
  114. ↑ A kormány elítéli a szélsőjobboldal cigányellenes, rasszista akcióit, MTI, 2007. december 12.
  115. ↑ Az államfő nem fogadja Vona Gábort – levélváltás (magyargarda.hu)
  116. ↑ Falra festett gárda a békéscsabai Fidesz-irodán BEOL.hu, 2008. április 4.
  117. ↑ A Magyar Gárda a békéscsabai halálos fenyegetésről BEOL.hu, 2008. április 4.
  118. ↑ Törvénytelenül működik a Magyar Gárda, Hírszerző, 2007. október 15.
  119. ↑ A Magyar Gárda nyilatkozata
  120. ↑ A Magyar Gárda feloszlatását kéri az ügyészség, MTI, 2007. december 17.
  121. ↑ hvg.hu – Folytatódott a Magyar Gárda-per
  122. ↑ Figyelőnet – Nem lassítja a gárda perét a bírócsere
  123. ↑ A bírónőt az utcán is rendszeresen durva kifejezésekkel sértegették, s elmondása szerint a névtelen mocskolodó telefonok jelentették az utolsó cseppet a pohárban. Megfenyegették a Magyar Gárda-per bíráját; bírta a nyomást a gárdaper bírája
  124. ↑ origo.hu – Megfenyegették a Gárda-per bíráját
  125. ↑ a b http://barikad.hu/node/21443
  126. ↑ Új Szó – Rendbontás nélkül kezdődött el a Magyar Gárda-per
  127. ↑ Feloszlatták a Magyar Gárda Egyesületet (Index)
  128. ↑ Feloszlatta a Magyar Gárdát a Fővárosi Bíróság (InfoRádió, 2008. december 16.)
  129. ↑ http://barikad.hu/node/21489
  130. ↑ Feloszlatják a Magyar Gárda Egyesületet (manna.ro)
  131. ↑ Feloszlatták a Magyar Gárdát, fn.hu
  132. ↑ A Magyar Gárda Mozgalmat is fel kell oszlatni hirtv.hu
  133. ↑ Közlemény magyargarda.hu
  134. ↑ Magyar Gárda-feloszlatás, másodfokú ítélet Origo.hu, 2009. július 2.

Külső hivatkozások

Commons:Category:Magyar Gárda
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Gárda témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyar_Gárda&oldid=6265603”