Koroncó
| Koroncó | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Győri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Radicsné Kincses Mária[1] | ||
| Irányítószám | 9113 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2580 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 78,55 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 26,9 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 36′ 02″, k. h. 17° 31′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 02″, k. h. 17° 31′ 45″ | |||
 Koroncó
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |||
| Koroncó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Koroncó témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Koroncó község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri járásban.
Fekvése
A település Győrtől délnyugatra kb. 10 km-re fekszik. A 83-as számú főközlekedési útról Győr-Ménfőcsanaknál jobbra kanyarodva 7 km-re található meg. Sűrű autóbuszközlekedése van a megyeszékhellyel. Egykor gazdasági vasút kötötte össze Győrszemerével, melyen személyforgalom is volt.[3]
Története
Első okleveles említése Koroncónak 1207-ben volt. Hogy a XIII. században már népes curunczue nemzetség adott-e nevet a helységnek, vagy a helységről írta-e magát annak a nemzetségnek, bizonytalan. 1585-ig Koronczay nemzetség tagjai szerepelnek a falu uraiként. Ekkor Koronczay Menyhérttel a név a megyéből eltűnik. Elköltözött a nemzetség, vagy kihalt, más nevet vett fel? Nem tudni. Birtokrészükből a győri káptalan részesült eladás folytán, továbbá a falu nemesi családjai. Levéltári adatok szerint Koroncó a középkorban a győri káptalan és "több nemes", így a Koronczay és Újszászy, Gencsy és gróf Cseszneky családok birtoka. A középkor végén okmányok említik a koroncói halastavat, mely Bakócz Tamás esztergomi érsek adományaként szerepel.
Feltehetőleg a mai plébánia előtt folyó Bakony-ér vízénél szélesebb és mélyebb tó volt. E tavat az akkor Füzegnek (Fyzegnek) nevezett, ma Bakony-ér néven szereplő folyócska táplálta. Ez a századok folyamán gondozás hiányában feltöltődött, eliszaposodott.
A falu a török hadjáratok alatt sokat szenvedett és hamar elpusztult. 1608-ban az okmányokban mint elpusztult, meghódított falu szerepel. Adóját 1619-ben 1 1/2 kapura vette a megye. 1621-ben két török ura volt. Olaj bég és Ali szpáhi, majd Izsép és Ali. Később a fehérvári Csorba Ali és Rab Ali sarcolták a falut.
1683-ban a Bécs ellen vonuló török tábor egy része Koroncó és Patona között veretett hidat és ezen vonult át. A falu ekkor elpusztult. De hamarosan újra lettek lakói. Régi temploma ez időben még állt, de düledezett. A visszaszivárgott, megmaradt nép új erőre kap, vesszőből font, sárral tapasztott templomot állított. Ezt a helyet jelöli a községházával szemben álló kereszt. Körülötte volt a temető, mely elpusztult. Helye a Bercsényi út nevet kapta. De a Puszta temető név annyira rögződött, hogy a mai napig is használatos.
A török uralom 150 évig tartott. A falu elpusztult. Távozásuk után a visszaszivárgó csekély lakosság nem sokáig élvezhette az építő nyugalmat. Az 1700-as évek elején dúló kuruc-labanc háború egyik eseménye országos hírűvé tette Koroncó nevét. Ugyanis 1704. június 13-án a falu határában ütközött meg Forgách Simon, II. Rákóczi Ferenc tábornoka, Heister császári tábornokkal és ekkor súlyos veszteséget szenvedett a kuruc csapat.
Feljegyzések szerint a holttestek úgy feküdtek a harc helyén, mint aratás után a búzakévék. A csatavesztés rossz következményei az egész megyére kihatottak. A császári csapatok, amit lehetett, vittek, amit nem lehetett elvinni, elpusztították, nemcsak Koroncón, de megyeszerte. A kuruc szabadságharc elbukott.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2054 | 2058 | 2074 | 2414 | 2609 | 2580 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,5%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 0,7% németnek, 0,6% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,4%, református 2,2%, evangélikus 1,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 10,9% (27,8% nem nyilatkozott).[4]
Az óvoda
1980-ban létesült a községi óvoda, 1990-ben került a jelenlegi helyére. A Rákóczi utcában található az épület, amely közvetlenül a község iskolája mellett helyezkedik el. A gyerekek itt minden nap jól érzik magukat, az óvónők társaságában. A létesítményhez tartozik egy nagy udvar, benne különböző - a gyerekek számára - szórakoztató és fejlesztő játékkal (csúszda, homokozó). Az óvodában található ezen kívül egy nagy konyha, amelyben az iskolában tanuló diákok számára is főznek. Az épületben három csoport működik (kis csoport, középső csoport, nagy csoport). A gyermekek önfeledt szórakozását a sűrű programok, az egészséges és sportos mindennapjaikat pedig egy kiváló kialakítású tornaterem biztosítja.
Az általános iskola
Községünkben működik egy nyolc osztályos általános iskola is. Az egyre többet felújított épületbe jelenleg (2015.) 130 tanuló jár, de ez nem állandó. Az iskola egy hatalmas tornacsarnokkal, külön öltözőkkel (fiú, lány), bennük vizesblokkokkal, sport, valamint kémiaszertárral, igazgatói irodával, tanári szobával, tanárnői és tanár úri mosdóval, fiú és lány mosdókkal, 3 szinttel, informatika, fejlesztő/továbbképző valamint technika teremmel, interaktív táblákkal, biztonságos kialakítással, ebédlővel, betonos, bitumenes, valamint füves udvarral, a gyerekek részére kialakított külön biciklitárolóval, parkolóval, és egy utca felől megközelíthető modern játékokkal felszerelt játszótérrel rendelkezik. Az intézmény hivatalos neve: Koroncói, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola. Az intézmény vezetője: Némethné Máté Éva. Az iskolába az óvodából szállítják a tízórait, ebédet és uzsonnát. Az iskolai mindennapokat szórakoztató programok teszik változatosabbá. Többek között tartanak Mikulás napi bulit, Farsangi bált, Rákóczi - napokat, amely egy két napig tartó versenysorozat, ahová más faluk tanulói is ellátogatnak. A versenyeket egy Színe - Java Gála néven emlegetett esttel zárják, amelyen az iskola tanulói bemutatják, hogy mit tudnak, többek között zenés - táncos előadásokkal, vidám színdarabokkal, versekkel, énekkel.
Civil szervezetek
ÖTE Koroncó (Önkéntes Tűzoltó Egyesület)
Elnök: Szendi Tamás. A koroncói ÖTE hosszú évek kihagyása után újra részt vehetett különböző helyszíneken, tűzoltó versenyen. Sok új csapat szerveződött: gyermek fiú és lány, ifjúsági fiú és lány, és felnőtt csapatok is. A 2016 - os évben 6 kupával térhettek haza a koroncói versenyzők Dunaszentpálról.
Koroncói Tutti Judo Klub
A judo klub már sok sok év óta működik és rengeteg díjjal térnek haza versenyzői. Az edzések eleinte a még felújítatlan kultúrházban folytak, de később ez változott, átkerült az iskola sportcsarnokába.
Edzések időpontja:
Hétfő 17.00 – 18.30
Péntek 17.00 – 18.30
Edzések helye:
Sportcsarnok (Koroncó, Rákóczi u. 41.)
A Klub szeretettel vár minden érdeklődőt. Induló kis csoportba várnak 6 éves kortól fiukat, lányokat.
További civil szervezetek Koroncón
- KKSSZE Labdarúgó szakosztály
- KKSSZE Kézilabda Szakosztály Női Csapata
- Jázminvirág Nyugdíjas Klub
- Koroncói Polgárőr Egyesület
- Összefogás Koroncóért Egyesület
- Koroncói Sport Horgász Egyesület
- KKSSZE Amatőr Teke Szakosztály
- KKSSZE Kézilabda Szakosztály Férfi Csapata
Bodza és Szeder Családi Napközi
A Bodza és Szeder Családi Napközi Koroncó legapróbb lurkóinak ad napközben szórakozást. Az édesanyák itt együtt lehetnek gyermekeikkel, de akinek erre nincs lehetősége az is nyugodt szívvel beadhatja ide gyermekét mert jó kezekben van a hétköznapokban.
Forrás
- Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Néma Sándor írása alapján.
- Mai élete: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (CEBA, Kaposvár, 2004) alapján.
- Ebenhöch Ferenc: Koroncó története
- Ebenhöch Ferenc: A Koroncó vidékének kő-, bronz- és vaskorszaki leletei.
Felújítások
Koroncó települése egyre jobban fejlődik. Több felújítás ment már végbe köztük:
- óvoda külső és belső felújítása
- az általános iskola sport komplexumának, vizesblokkjainak, öltözőinek felújítása
- a polgármesteri hivatal felújítása
- a szolgáltatóház (helyieknek csak kultúrház) felújítása
- a temetőben lévő ravatalozó felújítása
- az árvíz miatt pedig megerősítették a gátakat, valamint a tetejükre betonos út is került
- az elavult orvosi rendelő helyett is új épült.
- új tűzoltószertár építése
- a takarék épületének átalakítása a polgárőrség számára
- focipálya fejlesztése,lelátók építése
Hivatkozások
- ↑ Koroncó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ 1950-es menetrend
- ↑ Koroncó Helységnévtár
