Ugrás a tartalomhoz

Kamala Harris 2024-es elnökválasztási kampánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
0Kampány 2024-es amerikai elnökválasztás
0Jelölt Kamala Harris
0Párt Demokrata Párt
0Státusz Aktív, feltételezett jelölt
0Székhely Wilmington, Delaware
0Fontos személyek0
0Költségvetés $284 119 694,88[1]
0Mottók
  • Together, we can win this!
  • (Együtt meg tudjuk nyerni!)
  • When we Fight, we Win
  • (Mikor harcolunk, nyerünk)
  • We are not going back
  • (Nem megyünk vissza)
0Hivatalos dal Freedom (Beyoncé)
0Weboldal kamalaharris.com/

Kamala Harris 2024-es elnökválasztási kampánya 2024. július 21-én kezdődött meg,[2] miután Joe Biden elnök visszalépett újraválasztási kampányától és bejelentette, hogy alelnökét fogja támogatni.[3]

Harris a Demokrata Párt tagja, 2016-ban lett országszerte ismert, mikor elindult Kalifornia állam szenátori posztjáért. 2020-ban elindult az elnökválasztáson is a demokrata jelöltségért, de még 2019-ben visszalépett.[4] Ezt követően Joe Bident támogatta és a korábbi alelnök őt is választotta alelnökjelöltjének.[5] Választási győzelmük után Harris lett az ország első női, afroamerikai és indiai-amerikai elnöke.[6]

Harris belpolitikája hasonlít Bidenéhez, támogatja a nők abortuszhoz való jogát, az LMBT-közösség jogait, illetve fontosnak tartja a éghajlatváltozás elleni küzdelmet. Támogatója ezek mellett a bevándorlási rendszer reformálásának. Külpolitikája szintén hasonlít Bidenhez, ellenzője Kínának és Oroszország Ukrajna elleni inváziójának, de sokkal inkább együttérző volt a palesztinokkal az Izrael–Hamász háború közben, mint az elnök.

Ha megszerzi a demokrata jelöltséget, ő lenne az első afroamerikai nő és az első ázsiai-amerikai, akit az egyik nagy párt elnöknek jelölt volna.[7] Ha megválasztják, az első női és ázsiai-amerikai elnök lenne.[8]

Július 22-én megszerzett elég delegáltat, hogy a párt feltételezett jelöltje legyen, a párt hivatalos szavazását augusztus 7. előtt tervezik megrendezni, a Demokrata Nemzeti Gyűlés előtt.[9][10]

Háttér

[szerkesztés]

Harris első kampányát az elnökségért 2019 januárjában kezdte meg, akkor Kalifornia szenátoraként.[11] A jelölti viták közben riválisai kritizálták főügyészi karrierje miatt, leginkább korábbi véleményeiről a kannabiszról, készpénzóvadékról és rendőri túlkapásokkal kapcsolatban.[12][13] Novemberben kezdett el egyértelmű lenni közvélemény-kutatások és pénzügyi problémák következtében, hogy kampánya lassan véget érhet. Ennek következtében 2019 decemberében visszalépett az előválasztástól.[14] 2020. március 8-án kijelentette, hogy Bident fogja támogatni,[15] augusztus 11-én a korábbi alelnök őt választotta alelnökjelöltjének.[5] A választás megnyerése után 2021. január 20-án Harris lett az ország első női alelnöke.[6]

2023 októberében Harris nem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy mi történne, ha Joe Biden, a Demokrata Párt akkor valószínű elnökjelöltje, visszalépne a választástól. Biden életkorát a republikánusok gyakran használták kritikájuk középpontjaként.[16] 2024. június 27-én, az első elnökjelölti vita után, az aggodalmak Biden képességeiről bővültek, miután az elnök teljesítménye nagyon gyenge volt.[17] Biden eredetileg nagyon agresszívan reagált a javaslatokra, hogy lépjen vissza.[18] Június 28-án a New York magazin kiadott egy cikket, amiben azt írták, hogy ugyan a legtöbb demokrata nem Harrist szeretné Biden utódjaként, támogatottsága sokkal magasabb volt, mint Bidené vagy más – esetleges – 2028-as jelölteké, mint Gavin Newsom.[19]

Közösségi média oldalakon felhasználók, akik az alelnököt szerették volna jelöltjükként, elkezdtek megosztani egy videót Harrisről, amiben egy sajtótájékoztató közben a következőt mondja: „Úgy gondolod, hogy csak leestél egy kókuszpálmáról? Azon minden kontextusában létezel, amiben élsz és minden, ami előtted volt,” melynek jelentése, hogy egy embert nem csak saját tettei határozzák meg, hanem környezete is. A videóból mém lett, aminek következtében Harris kampányának egyik szimbóluma a kókuszdió lett, és nagy szerepet játszott esetleges jelöltségének népszerűségében.[20]

Egy félbevágott Biden–Harris kampánytábla egy kaliforniai kertben, Biden visszalépésének másnapján, az elnök neve már eltávolítva

Július 3-ra Harris egy komoly opcióként szerepelt a demokrata vezetőség köreiben, mint Biden utódja. Nem mindenki örült a lehetőségnek, a reakciók „elfogadástól kezdve, félelmen át beletörődésig” terjedtek.[21] Harris önmaga védte Biden teljesítményét a vitán, azt nyilatkozva, hogy ugyan nem volt az elnök legjobb pillanata, a „választás végkimenetelét nem döntheti el egy nap júniusban.”[22] Ennek ellenére a hozzá közel állók elkezdtek azon dolgozni, hogy hogyan lehetne gyorsan a demokrata jelöltté nevezni, ha Biden visszalép.[23] A 2024-es Republikánus Nemzeti Gyűlés közben gyakran beszédek célpontja volt, a kormányra „Biden–Harris-elnökség” néven hivatkoztak.[24][25] Július 17-én Donald Trump kampánya nem volt hajlandó elfogadni egy dátumot az alelnöki vitára Harris és J. D. Vance között, azt nyilatkozva, hogy nem volt egyértelmű, ki lesz a demokraták alelnökjelöltje.[26]

Július 18-án a The Hill információi szerint Biden nagy bejelentést tervezett tenni az azt követő napokban és, hogy a kongresszusi demokraták Harrist várták, mint a következő jelölt.[27] Ebben az időszakban közvélemény-kutatások szerint a legtöbb demokrata szavazó nem volt biztos a párt képességében, hogy legyőzzék Trumpot.[28][29] Július 19-re demokraták elkezdték tervezni, hogy Harris hogy nyerhetné meg a választást,[30] de Gretchen Whitmer és Josh Shapiro is opciók voltak.[31] A demokraták által mutatott nyomás következtében Biden július 21-én visszalépett, Harrist nevezve utódjának.[32]

Kampány

[szerkesztés]

Július 22-én Harris megkapott elég delegáltat, hogy a feltételezett jelölt legyen.[33] Ugyan ez nem kötelezi a delegáltakat, hogy tényleg rá szavazzanak a Nemzeti Gyűlésen, nagy a valószínűsége, hogy megválasztják.[9]

Bejelentés

[szerkesztés]

2024. július 21-én Harris bejelentette, hogy el fog indulni a demokrata jelöltségért,[2] és a Biden for President bizottság kérte a szervezet átnevezését Harris for Presidentre a Szövetségi Választási Bizottságtól.[34]

Adományok

[szerkesztés]

Biden visszalépése napján a demokrata ActBlue platform több, mint 50 millió dolláros forgalmat látott, ami Ruth Bader Ginsburg 2020-as halála óta a legsikeresebb napja volt a szervezetnek.[35] Harris jelöltségének első 24 órájában az elnökségi kampányba 81 millió dollárt fektettek hozzájárulók, ami rekordnak számít.[36]

Kampányesemények

[szerkesztés]

Első kampányeseményét Harris július 23-án rendezte, a West Allis Central Középiskola tornatermében, Milwaukee (Wisconsin) külvárosi területén, ahol egy héttel korábban a Republikánus Nemzeti Gyűlést tartották.[37] Biden kampányát is beleértve a 2024-es demokrata ciklus legnagyobb nézőseregét vonzotta be.[38]

Harris Beyoncé Freedom című dalát használja a kampány hivatalos számaként, az engedélyt az első esemény napján kapták meg a Parkwood Entertainmenttől, a kampányidőszak egészére.[39][40]

Politika

[szerkesztés]

Belpolitika

[szerkesztés]

Abortusz

[szerkesztés]

Harris támogatja, hogy országos szinten védve legyen a nők abortuszhoz való joga, amit a Roe v. Wade (1973) 2022-es visszavonásával (Dobbs v. Jackson Women’s Health Organization) elvett a Legfelsőbb Bíróság. A Biden-kormány idején gyakran kampányolt az abortuszjogi védelemért.[41]

Bevándorlás

[szerkesztés]

Alelnökként Harris 950 millió dollárt fektetett be Közép-Amerikai cégekbe, hogy megoldja a tömeges bevándorlás problémáját, a szegénység beszüntetését célozva. Támogatott egy törvényjavaslatot, ami szerint lezárnák a határt, ha túl sok ember lép be az országba és, ami további pénzügyi támogatást adott volna határvédelemre. Véleménye szerint a bevándorlási rendszer működésképtelen az országban.[41]

Éghajlatváltozás

[szerkesztés]

Harris fontosnak tartja az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és különösen a szegény közösségek támogatását, akiket a leginkább érinti.[41]

LMBT-jogok

[szerkesztés]
A 2019-es Pride-felvonulás közben, Kaliforniában

Harris az LMBT-mozgalom egyik fontos támogatója.[42] 2022-ben Biden aláírta a Respect for Marriage Act javaslatot, ami minden államot arra kötelez, hogy ismerje el az azonos neműek és fajok közötti házasságokat.[43] Harris beszédet mondott az aláírás ceremóniáján,[44] és Biden neki adta egyik tollát, amit az aláíráshoz használt, annak jeleként, hogy elismerte évekig tartó munkáját a házassági egyenlőség elérésére.[45] 2023-ban Harris meglátogatta a Stonewall Inn kocsmát, és elítélte a transznemű személyek ellen meghozott törvényeket országszerte. 2024 júliusában részt vett egy eseményen Provincetownban, ami az LMBT-közösség egyik fontos városa Massachusetts államban.[46][47]

Külpolitika

[szerkesztés]

India

[szerkesztés]
Narendra Modi indiai miniszterelnökkel

2019-ben, mikor Narendra Modi véget vetett Kasmír félautonóm státuszának, Harris kritizálta a döntést.[48][49] 2023-ban Harris fogadta Modit egy vacsora körében az Egyesült Államokban, és méltatta munkáját.[50][51]

Izrael és Palesztina

[szerkesztés]
Harris António Guterres ENSZ-főtitkárral, az Izrael–Hamasz-háborúról való tárgyalást követően

Harris a kétállami megoldás támogatója,[41][52] sokkal inkább együttérző a palesztinok felé, mint Biden, aki magát cionistának nevezte és rég óta fontos támogatója Izraelnek.[53] Ennek ellenére szakértők szerint egy Harris-elnökség alatt nem sokat változna az ország politikája Izraellel kapcsolatban.[53] Az Izrael–Hamász-háborúval kapcsolatban az elvárások szerint Harris folytatná a Biden által megkezdett munkát.[54] A 2023-as támadást követően Harris támogatta Izrael ellentámadását,[54][55] de azóta kritizálta az országot, amiért humanitárius válságot hozott létre a Gázai övezetben.[53] 2024 márciusában ellenezte Rafah megtámadását,[41] azonnali fegyverszünetre szólította fel Izraelt és kijelentette, hogy a helyzet egy „humanitárius katasztrófa.”[41][54] A fiatal amerikaikról, akik Izrael ellen tüntettek az országban, azt mondta, hogy „azt mutatják, aminek az emberi reakciónak kellene lennie,” de elmondta, hogy egyes kijelentéseiket elutasítja, annak ellenére, hogy megérti „az érzelmeket mögöttük.”[55] Egy beszédjében a USA Today szerint „közel állt ahhoz, hogy háborús bűncselekményekkel vádolja Izraelt,” mikor azt nyilatkozta, hogy a konfliktus idején figyelembe kell venni a nemzetközi emberi jogok védelmét.[56] Személyek, akik korábban a Biden-kormányban dolgoztak, megosztották a Politicóval, hogy Harris kevésbé volt elkötelezve az ország Izrael-politikájához, mint Biden és sokan remélték, hogy megváltoztatná azt.[52] Harris ezek mellett nem volt hajlandó részt venni Benjámín Netanjáhú beszédén a Kongresszus előtt július 24-én, hanem egy kampányeseményen vett részt. Ennek ellenére fog az izraeli vezetővel találkozni.[57] A The Wall Street Journal elvárásai szerint Harris fel fogja szólítani a miniszterelnököt, hogy vessen véget a palesztinok szenvedésének és hozza haza az izraeli túszokat. Harris valószínűleg leváltaná a Biden által kinevezett külpolitikai szakértőket.[58]

Kína

[szerkesztés]

A 2020-as alelnöki vita közben kritizálta Trump Kína ellen bevezetett tarifáit, azt mondva, hogy a republikánusok elveszítik a kereskedelmi háborút és több ezer állást veszítenek majd amerikaiak ennek következtében.[54]

Harris célja a nyugat gazdasági függőségének csökkentése Kínától.[59] Az elvárások szerint tovább építené az amerikai kapcsolatokat Ázsiában és Óceániában, azzal a céllal, hogy csökkentse Kína gazdasági és katonai hatalmát. Korábban felszólalt az emberjogi sértések ellen Hongkongban és támogatott egy törvényjavaslatot, ami az ujgurok elleni sértéseket is figyelembe vette volna.[60] Támogatja Tajvan önvédelmi jogát és kritizálta Kínát, amiért tengerészete többször is megtámadott Fülöp-szigeteki hajókat a régióban.[52][60]

NATO és Ukrajna

[szerkesztés]
Harris Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel

Harris folytatja Biden politikáját Ukrajnával és a NATO-val kapcsolatban, támogatva mindkettőt Oroszország invázióját követően.[41][53]

Közvélemény-kutatások

[szerkesztés]
Forrás Dátum Megkérdezettek Hibahatár Harris
Demokrata 		Trump
Republikánus 		Más/
Nem döntött
Rasmussen Reports 2024. július 22–24, 1074 (LV) ± 3% 43% 50% 7%
CNN/SSRS 2024. július 22–23. 1631 (RV) ± 3% 46% 49% —
Reuters/Ipsos 2024. július 22–23. 1018 (RV) ± 3,3% 44% 42% 14%
ActiVote 2024. július 21–23. 1000 (LV) ± 3,1% 49.5% 50.5% —
Morning Consult 2024. július 21–22. 4001 (RV) ± 2,0% 45% 47% 8%
2024. július 21. Biden bejelenti visszalépését, Harrist megjelölve utódjaként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ HARRIS FOR PRESIDENT - committee overview (angol nyelven). FEC.gov. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  2. ↑ a b Harris says she will "earn and win" Democratic nomination (angol nyelven). CNN, 2024. július 21. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  3. ↑ After dropping out of race, Biden endorses Kamala Harris for president - UPI.com (angol nyelven). UPI. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  4. ↑ Breuninger, Kevin: Kamala Harris drops out of presidential race after plummeting from top tier of Democratic candidates (angol nyelven). CNBC, 2019. december 3. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  5. ↑ a b Zeleny, Jeff; Merica, Dan; Saenz, Arlette; Reston, Maeve; Bradner, Eric: Joe Biden picks Kamala Harris as his running mate | CNN Politics (angol nyelven). CNN, 2020. augusztus 11. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  6. ↑ a b Tensley, Brandon; Wright, Jasmine: Harris becomes the first female, first Black and first South Asian vice president-elect | CNN Politics (angol nyelven). CNN, 2020. november 7. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  7. ↑ John, Arit: Harris will seek Democratic nomination and could be the first Black woman and Asian American to lead a major party ticket | CNN Politics (angol nyelven). CNN, 2024. július 21. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  8. ↑ Masih, Niha. „The dizzying array of firsts for Harris if she wins nomination or election”, The Washington Post, 2024. július 23.. [2024. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2024. július 25.) 
  9. ↑ a b Cohen, Ethan; English, Molly; Holt, Matt; Topf, Sydney: July 22, 2024, presidential campaign news | CNN Politics (angol nyelven). CNN, 2024. július 22. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  10. ↑ Hutzler, Alexandra; Reinstein, Julia; Peller, Lauren; El-Bawab, Nadine; Sarnoff, Leah: Election 2024 updates: Harris in 1st campaign ad targets Trump legal woes (angol nyelven). ABC News. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  11. ↑ Reston, Maeve: Kamala Harris to run for president in 2020 | CNN Politics (angol nyelven). CNN, 2019. január 21. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  12. ↑ Dorn, Sara: Here’s What To Know About Kamala Harris’ Record—As Biden Drops Out And Endorses Her (angol nyelven). Forbes. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  13. ↑ Wilson, Reid. „Biden dominates battle for speaking time, ahead of Harris”, The Hill, 2019. július 31.. [2023. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2024. július 25.) 
  14. ↑ Martin, Jonathan, Alexander. „How Kamala Harris’s Campaign Unraveled”, The New York Times, 2019. november 29. (Hozzáférés: 2024. július 25.) (amerikai angol nyelvű) 
  15. ↑ Cummings, William: 'I believe in Joe': Sen. Kamala Harris endorses Biden for president. USA Today , 2020. március 8. [2020. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  16. ↑ Whitaker, Bill; Chasan, Aliza; Lieberman, Marc; McDonald, Cassidy: Vice President Kamala Harris weighs in on key issues and the 2024 election - CBS News (amerikai angol nyelven). www.cbsnews.com, 2023. október 29. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  17. ↑ Biden's debate performance spurs Democratic panic about his ability to lead party against Trump (angol nyelven). AP News, 2024. június 28. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  18. ↑ „Biden Pushes Back Against Big Donors”, The New York Times, 2024. július 9. (Hozzáférés: 2024. július 25.) (amerikai angol nyelvű) 
  19. ↑ Kilgore, Ed: If Biden Isn’t the Democrats’ 2024 Candidate, Harris Will Be (angol nyelven). Intelligencer, 2024. június 28. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  20. ↑ Winter, Jessica. „The Kamala Harris Social-Media Blitz Did Not Just Fall Out of a Coconut Tree”, The New Yorker, 2024. július 5. (Hozzáférés: 2024. július 25.) (amerikai angol nyelvű) 
  21. ↑ Is this Kamala Harris’s moment?. www.ft.com. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  22. ↑ Harris tries to hold the line for Biden as some Democrats panic over election (angol nyelven). AP News, 2024. július 3. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  23. ↑ Schwartz, Brian: Vice President Kamala Harris' past donors privately strategize in case Biden drops out (angol nyelven). CNBC, 2024. július 3. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  24. ↑ Piper, Jessica; Ward, Myah; Mason, Melanie. „Republicans show exactly how they'd run against Kamala Harris”, Politico, 2024. július 22.. [2024. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2024. július 25.) 
  25. ↑ Hensley, Sarah Beth. „How to watch, what to know about the 2024 RNC”, ABC News, 2024. július 18.. [2024. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2024. július 25.) 
  26. ↑ Trump campaign refuses to commit to a VP debate before August's Democratic convention (angol nyelven). NBC News, 2024. július 17. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  27. ↑ Bolton, Alexander. „Biden decision on future expected in coming days, and Harris is considered heir apparent”, The Hill, 2024. július 18.. [2024. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2024. július 25.) 
  28. ↑ Majority of Democrats think Kamala Harris would make a good president, AP-NORC poll shows (angol nyelven). AP News, 2024. július 19. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  29. ↑ White, Jeremy B.; Daniels, Eugene. „'Can she win?': Why Kamala Harris can't shake doubts about her political future”, Politico, 2024. július 20.. [2024. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2024. július 25.) 
  30. ↑ Kamala Harris allies weighing how they could build a campaign if Biden exits (angol nyelven). NBC News, 2024. július 19. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  31. ↑ Patten, Dominic; Johnson, Ted: Donors Game Out A Kamala Harris Candidacy As Potential Joe Biden Exit Looms; VP, Katzenberg On Call Today With Contributors (amerikai angol nyelven). Deadline, 2024. július 19. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  32. ↑ Samuels, Brett; Gangitano, Alex: Joe Biden endorses Kamala Harris after ending 2024 bid (amerikai angol nyelven). The Hill, 2024. július 21. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  33. ↑ „Harris Has Enough Delegates to Clinch Nomination for President”, Bloomberg.com, 2024. július 23. (Hozzáférés: 2024. július 25.) (angol nyelvű) 
  34. ↑ Goldmacher, Shane. „The "Biden for President" campaign committee has officially filed paperwork with the Federal Election Commission to rename itself "Harris for President." The paperwork was submitted at 4:51 p.m., according to the FEC”, The New York Times, 2024. július 21. (Hozzáférés: 2024. július 25.) (amerikai angol nyelvű) 
  35. ↑ Goldmacher, Shane. „Democrats Donate More Than $50 Million Online After Biden’s Exit”, The New York Times, 2024. július 21. (Hozzáférés: 2024. július 25.) (amerikai angol nyelvű) 
  36. ↑ Samuels, Brett: Kamala Harris breaks 24-hour fundraising record after Joe Biden drops out (amerikai angol nyelven). The Hill, 2024. július 22. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  37. ↑ Kamala Harris makes 1st campaign stop as presidential candidate in Milwaukee; 3K attend rally (angol nyelven). ABC7 Chicago, 2024. július 23. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  38. ↑ Epstein, Reid J. „Harris Rallies Exuberant Wisconsin Crowd, Saying 'When We Fight, We Win'”, The New York Times, 2024. július 23. (Hozzáférés: 2024. július 25.) (amerikai angol nyelvű) 
  39. ↑ Willman, Chris: Beyoncé OKs Kamala Harris’ Use of ‘Freedom’ as an Official Campaign Song (amerikai angol nyelven). Variety, 2024. július 23. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  40. ↑ Wagmeister, Elizabeth: Beyoncé gives Kamala Harris permission to use her song ‘Freedom’ for her presidential campaign (angol nyelven). CNN, 2024. július 23. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  41. ↑ a b c d e f g Astor, Maggie. „Where Kamala Harris Stands on the Issues: Abortion, Immigration and More”, The New York Times, 2024. július 21.. [2024. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2024. július 25.) (amerikai angol nyelvű) 
  42. ↑ Where does Kamala Harris stand on queer and trans issues? | Xtra Magazine (kanadai angol nyelven), 2024. július 22. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  43. ↑ House, The White: Remarks by President Biden and Vice President Harris at Signing of H.R. 8404, the Respect for Marriage Act (amerikai angol nyelven). The White House, 2022. december 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  44. ↑ Fraser, Kristopher: Vice President Kamala Harris Dons Sharp Lapels at Respect for Marriage Act Signing at White House (amerikai angol nyelven). WWD, 2022. december 14. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  45. ↑ President Biden Gifts Marriage Equality Pen to Vice President Harris (amerikai angol nyelven). KRDO, 2022. december 16. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  46. ↑ Tracy, Matt: A look at Vice President Kamala Harris’ LGBTQ record (amerikai angol nyelven). gaycitynews.com, 2024. július 22. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  47. ↑ Boyer, Dave. „Kamala Harris predicts November victory at LGBTQ fundraiser in Cape Cod”, The Washington Times, 2024. július 23.. [2024. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2024. július 25.) 
  48. ↑ Chaudhury, Dipanjan Roy. „Democrat VP nominee Kamala has strong views on Kashmir but has refrained from taking a position”, The Economic Times, 2020. augusztus 14. (Hozzáférés: 2024. július 25.) 
  49. ↑ Hansa Makhijani Jain: Kamala Harris: The American Story that Began on India’s Shores. 2021–01–20. ISBN 978-93-5195-168-1 Hozzáférés: 2024. július 25.  
  50. ↑ „India's history, teachings shaped world, says Kamala Harris”, The Economic Times, 2023. június 24. (Hozzáférés: 2024. július 25.) 
  51. ↑ Remarks by Vice President Harris and Prime Minister Modi of the Republic of India at State Luncheon (amerikai angol nyelven). The White House, 2023. június 23. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  52. ↑ a b c Bazail-Eimil, Eric. „What a Kamala Harris foreign policy could look like”, Politico, 2024. július 21.. [2024. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2024. július 25.) 
  53. ↑ a b c d Spetalnick, Matt. „Tougher tone on Israel, steady on NATO: how a Harris foreign policy could look”, Reuters, 2024. július 21. (Hozzáférés: 2024. július 25.) 
  54. ↑ a b c d How Kamala Harris views the world: From Gaza and Russia to China and India (angol nyelven). Al Jazeera. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  55. ↑ a b Kingston, Shannon K.; Flaherty, Anne; Luna, Nathan: Harris on foreign policy: Her experience and where she stands (angol nyelven). ABC News. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  56. ↑ Crowley, Kinsey: Here's what Kamala Harris has said on Israel, Gaza conflict (amerikai angol nyelven). USA TODAY. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  57. ↑ Karni, Annie. „A Senator Will Preside at Netanyahu’s Speech to Congress After Harris Declines”, The New York Times, 2024. július 22. (Hozzáférés: 2024. július 25.) (amerikai angol nyelvű) 
  58. ↑ Gordon, Michael R.; Seligman, Lara. „Harris's Support for Gaza Cease-Fire Hints at Foreign-Policy Shift”, The Wall Street Journal, 2024. július 23.. [2024. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2024. július 25.) 
  59. ↑ Garrity, Kelly: Harris on China: We need to lead. Politico, 2023. szeptember 10. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  60. ↑ a b A look at Harris’ views on US policy toward China (angol nyelven). Voice of America, 2024. július 22. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kamala_Harris_2024-es_elnökválasztási_kampánya&oldid=27313979”