Erzsébet tér autóbusz-pályaudvar

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erzsébet tér autóbusz-pályaudvar
MÁVAUT autóbusz-pályaudvar,
Sztálin tér autóbusz-pályaudvar,
Engels tér autóbusz-pályaudvar
Cím
OrszágMagyarország
Hely1051 Budapest, Erzsébet tér
Megnyitás1949
Bezárás ideje2001
TervezőNyiri István
Felhasználási területautóbusz-pályaudvar
Időzónaközép-európai idő
Elhelyezkedése
Erzsébet tér autóbusz-pályaudvar (Budapest)
Erzsébet tér autóbusz-pályaudvar
Erzsébet tér autóbusz-pályaudvar
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 52″, k. h. 19° 03′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 52″, k. h. 19° 03′ 13″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet tér autóbusz-pályaudvar témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Erzsébet tér autóbusz-pályaudvar (korábban 1946-tól Sztálin tér, 1953-tól Engels tér, 1990-től Erzsébet tér) egy megszűnt budapesti autóbusz-pályaudvar, amelyet a MÁVAUT, majd a Volánbusz üzemeltetett 1949 és 2001 között.

Története[szerkesztés]

A főváros központi autóbusz-pályaudvarát 1949-ben létesítették Nyiri István tervei alapján.[1] (Előtte az Oktogonról 1927 óta indultak a nemzetközi és a távolsági járatok.[2]) 1977-ben műemléki védettséget kapott.[3] Az ország legnagyobb buszállomásának jelentősége 1982-ben a Stadion autóbusz-pályaudvar átadása miatt lecsökkent, ugyanis a keleti országrészt kiszolgáló vonalakat az új pályaudvarig rövidítették vissza.[4] 1986-ban az Árpád hídi, majd 1999-ben az Etele téri autóbusz-állomás megnyitásával tovább vesztett jelentőségéből.[4] 2001. október 16-án kormánydöntés értelmében az Erzsébet téri buszállomást bezárták,[5] az autóbuszokat az Etele térre és az ideiglenes népligeti végállomásra irányították át.[4][* 1] Épületében 2011 és 2016 között a Design Terminal működött, napjainkban a Fröccsterasz nevű szórakozóhely működik az egykori autóbusz-pályaudvar helyén.[7][8]

Galéria[szerkesztés]

  • Chausson gyártmányú buszok az átadás idején
    Chausson gyártmányú buszok az átadás idején
  • Az állomásépület kívülről…
    Az állomásépület kívülről…
  • és belülről 1949-ben
    és belülről 1949-ben
  • A pályaudvar makettje
    A pályaudvar makettje
  • Az állomásépület napjainkban
    Az állomásépület napjainkban

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Száz éve született Nyiri István építész. epiteszforum.hu, 2002. május 9. (Hozzáférés: 2018. május 12.)
  2. ↑ Kameniczky Ákos – Vonnák Attila – Zsigmond Gábor: Az Oktogontól a Népligetig: Képes időutazás Volánbusszal. Budapest: Volánbusz Zrt. 2017. ISBN 978-615-00-0582-9  
  3. ↑ Makrai Sonja: Miért volt útban a Design Terminál?. Magyar Nemzet, 2016. augusztus 1. [2018. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 12.)
  4. ↑ a b c d Csákó Attila: Elköltözött az Erzsébet térről az autóbusz-állomás. Magyar Nemzet, 2001. október 16. [2018. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 12.)
  5. ↑ Kétszáz járat ideiglenes végállomáson. Népszabadság (az Arcanumon), 2001. október 9. (Hozzáférés: 2022. február 11.)
  6. ↑ A Népliget autóbuszállomás átadása. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2018. május 12.)
  7. ↑ Vincze Barbara: A "közös akarat" nyitotta meg a Design Terminált. origo.hu, 2011. június 30. (Hozzáférés: 2018. május 12.)
  8. ↑ Hamvay Péter: Megvették a Design Terminált. hvg.hu, 2016. augusztus 31. (Hozzáférés: 2018. május 12.)

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ Budapest–Népliget autóbusz-pályaudvart 2002. március 23-án adták át, addig az autóbuszok a 75-ös trolibusz 2000-ben felhagyott végállomásra érkeztek.[4][6]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Erzsébet_tér_autóbusz-pályaudvar&oldid=26956386”