Di-terc-butil-hidroxitoluol

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Di-terc-butil-hidroxi-toluol szócikkből átirányítva)


Di-terc-butil-hidroxitoluol
IUPAC-név 2,6-bisz(1,1-dimetiletil)-4-metilfenol
Más nevek 2,6-di-terc-butil-4-metilfenol; 2,6-di-terc-butil-p-krezol (DBPC); butilált hidroxitoluol; BHT
Kémiai azonosítók
CAS-szám 128-37-0
ChemSpider 13835296
EINECS-szám 204-881-4
RTECS szám GO7875000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C15H24O
Moláris tömeg 220,35 g/mol
Megjelenés fehér por
Sűrűség 1,048 g/cm³, szilárd
Olvadáspont 70-73 °C
Forráspont 265 °C
Oldhatóság (vízben) oldhatatlan
Veszélyek
MSDS External MSDS
Főbb veszélyek Flammable
R mondatok 22-36 37 38
S mondatok 26-36
Lobbanáspont 127 °C
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek butil-hidroxi-anizol
Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A butil-hidroxitoluol (más néven BHT, 2,6-di-terc-butil-4-metilfenol, 2,6-di-terc-butil-p-krezol, DBPC, butilált hidroxitoluol, E321) szerves vegyület, melynek MeC6H2(CMe3)2OH (Me = metil). Antioxidáns, és zsíroldékony tulajdonsága miatt elsősorban élelmiszerekben és kozmetikumokban tartósítószerként alkalmazzák, ugyanakkor felhasználják még gyógyszerekben, üzemanyagokban, gumigyártás során, petróleum-származékokban, és különböző tartósító/balzsamozó szerekben.

Élelmiszeripari felhasználása[szerkesztés]

A butil-hidroxitoluolt tartósítószerként 1954 óta használják, mert meggátolja az élelmiszerek színének, szagának és állagának megváltozását. Antioxidánsként megköti a szabad gyököket.[1] A BHT kettős természete miatt (egyes rákfajták kialakulását gátolja, míg más rákfajták kialakulását elősegíti) számos országban betiltották (Japán (1958), Románia, Svédország, Ausztrália stb.) Az 1970-es évektől kezdve élelmiszerekben egyre inkább a kevéssé jól ismert butil-hidroxi-anizolt alkalmazzák, mert annak jelenlegi ismereteink szerint nincs rákkeltő hatása.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fujisawa, S.; Kadomab, Y.; Yokoe, I. "Radical-scavenging activity of butylated hydroxytoluene (BHT) and its metabolites" Chemistry and Physics of Lipids 130 (2004) pp. 189–195. DOI 10.1016/j.chemphyslip.2004.03.005.

Források[szerkesztés]