Hidroxihidrokinon
| Hidroxihidrokinon | |
 | |
| IUPAC-név | benzol-1,2,4-triol |
| Más nevek | 1,2,4-trihidroxibenzol 4-hidroxi-pirokatechin 2,4-dihidroxi-fenol |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 533-73-3 |
| PubChem | 10787 |
| ChemSpider | 1033 |
| EINECS-szám | 208-575-1 |
| KEGG | C02814 |
| ChEBI | CHEBI:16971 |
| RTECS szám | DC4200000 |
| SMILES | Oc1cc(O)c(O)cc1 |
| InChI | 1S/C6H6O3/c7-4-1-2-5(8)6(9)3-4/h1-3,7-9H |
| InChIKey | GGNQRNBDZQJCCN-UHFFFAOYSA-N |
| UNII | 173O8B04RD |
| ChEMBL | CHEMBL3092389 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C6H6O3 |
| Moláris tömeg | 126,11 g/mol |
| Megjelenés | fehér szilárd |
| Oldhatóság (vízben) | oldódik |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A hidroxihidrokinon vagy benzol-1,2,4-triol szerves heterociklikus vegyület, képlete C6H3(OH)3. Fehér színű szilárd anyag, vízben oldódik. Levegővel reakcióba lépve fekete, oldhatatlan vegyületet képez.
Előállítása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ipari úton a parakinon ecetsav-anhidriddel történő acetilezésével, majd a triacetát hidrolízisével állítják elő,[1] régebbi módszer szerint kálium-hidroxid és hidrokinon reagáltatásával is ez a termék nyerhető.[2][3]
Fruktóz dehidratálásakor a következő reakció megy végbe, miközben hidroxihidrokinon keletkezik:
- C6H12O6 → 3 H2O + C6H6O3
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Hydroxyquinol című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Fiege, Helmut; Heinz-Werner, Voges; Hamamoto, Toshikazu; Umemura, Sumio; Iwata, Tadao; Miki, Hisaya; Fujita, Yasuhiro; Buysch, Hans-Josef; Garbe, Dorothea; Paulus, Wilfried (2005). "Phenol Derivatives". Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry. Weinheim, Germany: Wiley-VCH. doi:10.1002/14356007.a19_313. ISBN 978-3527306732.
- ↑ Luijkx, Gerard; Rantwijk, Fred; Bekkum, Herman (1993). "Hydrothermal formation of 1,2,4-benzenetriol from 5-hydroxymethyl-2-furaldehyde and D-fructose". Carbohydrate Research. 242 (1): 131–139. doi:10.1016/0008-6215(93)80027-C.
- ↑ Srokol, Zbigniew; Anne-Gaëlle, Bouche; Estrik, Anton; Strik, Rob; Maschmeyer, Thomas; Peters, Joop (2004). "Hydrothermal upgrading of biomass to biofuel; studies on some monosaccharide model compounds". Carbohydrate Research. 339 (10): 1717–1726. doi:10.1016/j.carres.2004.04.018. PMID 15220081.
