Ugrás a tartalomhoz

Córdoba (Spanyolország)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Corduba szócikkből átirányítva)
Córdoba
Córdoba látképe a római híddal
Córdoba látképe a római híddal
Córdoba címere
Córdoba címere
Córdoba zászlaja
Córdoba zászlaja
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Autonóm közösségAndalúzia
TartományCórdoba
Rangspanyol község
SzékhelyCórdoba
Alapítás éve8. század
PolgármesterAndrés Ocaña (IU)
Irányítószám14000–14999
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség323 763 fő (2023)[1]
Népsűrűség259,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság120 m
Terület1255,24 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 37° 53′ 24″, ny. h. 4° 46′ 48″37.890000°N 4.780000°WKoordináták: é. sz. 37° 53′ 24″, ny. h. 4° 46′ 48″37.890000°N 4.780000°W
Córdoba weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Córdoba témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Córdoba város Spanyolországban, azon belül a legnagyobb régióban, Andalúziában. A Guadalquivir partján fekszik, Córdoba tartományban, a Sierra Morena lábánál. Andalúzia harmadik legnagyobb városa Sevilla és Málaga után.

A terület egy ideig arabok befolyása alatt állt. A város volt a központja a Córdobai Kalifátusnak. A 10. században a világ egyik legnagyobb városaként tartották számon, a kultúra és gazdagság fellegvára volt. Ez idő tájt a feljegyzések szerint körülbelül 1 millióan lakták Córdobát. Córdoba belvárosa 1984-ben felkerült az UNESCO Világörökség-listájára. 2016-ban pályázott az Európa kulturális fővárosa címért.[forrás?]

Córdoba volt a városa három filozófusnak: a római Senecának, a muszlim Averroës-nek, valamint a zsidó Maimonidésznek.

Története

[szerkesztés]
Római kori templom

Már Kr. e. 32000 évvel ezelőtt megjelent ezen a környéken a neandervölgyi ember. A kárthágóiak létesítettek először itt települést Kartuba (Kart-Juba) néven.

A várost azonban elfoglalták a rómaiak Kr. e. 206-ban. Marcus Claudius Marcellus alapított itt római kolóniát a már meglévő ibériai településhez. Kr. e. 143 és 141 között a várost Viriatus ostromolta.
Julius Caesar idején Córdoba a római provincia, Hispania fővárosa volt. Ekkoriban nagy római filozófusok érkeztek a városba.

Később, a Római Birodalom bukása után a vizigótok központja lett ez a település, a 6. század végén.

711-ben a területre a mórok nyomultak be, 716-tól Córdoba lett a tartomány fővárosa. A kalifátus fénykorában a város lakossága körülbelül 400 ezer fő volt. A 10. és 11. században Córdoba a világ egyik legfejlettebb települése volt: egy nagy kulturális, politikai, gazdasági és pénzügyi központ. Ekkoriban itt volt a világ legnagyobb könyvtára: a kötetek számát 400 ezer és 1 millió közé tették.

A kalifátus bukása (1031) után Córdoba hanyatlásnak indult. Egyre csökkent a város dominanciája a világban. 1236-ban megkezdődik a spanyol reconquista, melynek során visszafoglalják a mórok által elfoglalt területeket. A város azonban már elvesztette központi szerepét: a 18. században mindössze 20 ezren lakták az egykori fejlett, mór várost.

Córdoba a 20. században indult ismét fejlődésnek, s mára már lakossága körülbelül 330 ezer fő.

Fekvése

[szerkesztés]
A Guadalquivir folyó Córdobánál

A város a Guadalquivir partján terül el, s a Sierra Morena hegység is a közelben található.

Közlekedés

[szerkesztés]

A város elérhető a spanyol nagysebességű AVE vonatokkal Madrid, Barcelona, Sevilla, Málaga és Zaragoza irányából. Központi vasútállomása Estación de Córdoba Central.

Éghajlata

[szerkesztés]

Córdoba mediterrán éghajlatát már az Atlanti-óceán is befolyásolja. A telek enyhék, fagy ritkán van. Nyarai a legmelegebbek közé tartoznak Európában (Sevilla után): nem ritka a 40 °C fok sem. A nyári minimum hőmérséklet (27 °C) viszont a legmagasabb egész Európában. A csapadék a hidegebb hónapokban koncentrálódik a térségben, a mediterrán éghajlat és az Atlanti-hatásoknak köszönhetően. Az évi csapadékmennyiség kevés, kb. 500 mm. Az eddigi legmagasabb hőmérsékletet 1995. július 23-án mérték a Córdobai Repülőtéren, ez 46,6 °C volt. 2005. január 28-án pedig az eddigi leghidegebbet mérték: -8,2 °C-ot.

Córdoba éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)14,716,920,522,126,231,636,235,931,725,018,915,324,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)3,74,96,48,611,815,518,118,516,212,17,65,210,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)6453406134173324628589535
Havi napsütéses órák száma1681722122122713123523282412081761482800
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología


Testvérvárosai

[szerkesztés]

Népessége

[szerkesztés]

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

A népesség alakulása 2001 és 2023 között
Lakosok száma
314 034
318 628
322 867
325 453
328 659
328 704
326 609
325 708
322 071
323 763
2001200320062008201120132016201820212023
Adatok: Wikidata

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Municipal Register of Spain of 2023