Cifra kölönte
Cifra kölönte | ||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rajz a halról
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Cottus poecilopus Heckel, 1837 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Cifra kölönte témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Cifra kölönte témájú kategóriát. |
A cifra kölönte (Cottus poecilopus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának skorpióhal-alakúak (Scorpaeniformes) rendjébe, ezen belül a kölöntefélék (Cottidae) családjába tartozó faj.[1]
Kis méretű gazdasági jelentőséggel nem bíró faj, mely nagy kiterjedésű területen Észak- és Közép- Európától Szibérián át egészen az Amur vízrendszeréig megtalálható. Magyarországon nagyon ritka és védett gyakorlatilag csak a Tisza vízrendszerében, az esetleg lesodródott példányaival lehet találkozni.
Előfordulása
[szerkesztés]A cifra kölönte elterjedési területe Skandinávia, Északnyugat-Oroszország, Szibéria és Közép-Európa északi része. A Kárpát-medence keleti és északi részein számos hegyi vízfolyásban megtalálható így a Fekete-Tisza, a Fehér-Tisza, a Visó, az Iza, a Szaplonca, a Sajó, a Hernád és az Ipoly, folyókban, azonban Magyarország jelenlegi területén lévő folyóvizekben előfordulása nagyon ritka.[2][3]
Hasonló fajok
[szerkesztés]Közeli rokonához a botos kölöntéhez, hasonlít a legjobban, de annak oldalvonala megszakítás nélkül tart a farokúszó tövéig, míg a cifra kölöntének ez megszakad az oldalvonala mentén. A két kölöntefaj egyébként együttesen ritkán fordul elő azonos folyószakaszon így ez is segíthet a megkülönböztetésükben. Hasonló lehet hozzá még a különféle gébek népes tábora, de a cifra kölönte teste csupasz ezért a gébeket fedő jellegzetes pikkelyeik és a különböző formájú hasúszóik alapján viszonylag könnyen meg lehet különböztetni őket.[3][4]
Azonosítása határozóképlettel
[szerkesztés]A halak közeli rokon fajainak azonosításához nagy segítséget jelenthet az adott hal morfológiai tulajdonságainak pontos vizsgálata. Az alábbi táblázat a cifra kölönte, a botos kölönte és a folyami géb határozóképletét tartalmazza.[5]
Tudományos név | Magyar név | pikkelyképlet | garatfogképlet | úszósugár hátúszó | úszósugár farokalatti |
---|---|---|---|---|---|
Cottus poecilopus | Cifra kölönte | - | - | D1:VIII-X, D2:17-20 | 13-15 |
Cottus gobio | Botos kölönte | - | - | D1:VI-IX, D2:15-18 | 10-13 |
Neogobius fluviatilis | Folyami géb | 58-65 | - | D1:VI-VII, D2:I/15-18 | I/13-15 |
Megjelenése
[szerkesztés]Hengeres a teste mely két oldalról lapított farokban végződik. Testhossza általában 7–9 centiméter, legfeljebb 12,5 centiméter. Nagy feje feltűnően széles és lapos. Széles csúcsba nyíló száját húsos ajkak keretezik és az állkapcsait apró fogak borítják. Szájszöglete nem éri el a szem vonalát és a testén nincsenek pikkelyek. Kopoltyúfedőin nagyon erős, hajlott tüske van. Az oldalvonal a test középvonala felett húzódik, és csak körülbelül a második hátúszó közepe alá ér; 20-25 apró csontpikkely borítja. A hasúszók vége eléri a végbélnyílást és gyakran azon is túlér. Színe sötét tónusú foltokkal tarkított olívzöld vagy barnásszürke és a hasa sárgásfehér. Az első hátúszó szegélye narancssárgás, mely különösen ívás idején lesz jól látható. A hasúszót keskeny harántsávok díszítik. A farokúszó tövénél gyakran sötét folt látható.[2][3]
Petényi Salamon János olyan példányokat is talált, amelyeknek narancssárga, zöldessárga, vagy barnássárga hasúszóik voltak. Johann Jakob Heckel szerint az eltérő színeket valószínűleg a környezet színéhez történő jó alkalmazkodóképessége eredményezte.[6]
Életmódja
[szerkesztés]A cifra kölönte homokos vagy kavicsos talajú, tiszta, oxigéndús vizeket kedveli, oxigénigénye 8 mg/l. Igazi élőhelye a hegyi patakok és folyók pisztrángzónájában van. A felmelegedést nem bírja, ezért a 24 Celsius-foknál melegebb vizekben elpusztul. A kövek között és a görgeteg alatt rejtőzködő fenékhal. Tápláléka fenéklakók, főként bolharákok, halikra és ivadék.[2][3]
Szaporodása
[szerkesztés]Február és április között ívik. A hím őrzi és gondozza az ikrákat.[2]
Cifra kölönte galéria
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Cottus poecilopus Heckel, 1837. ITIS report. (Hozzáférés: 2010. július 3.)
- ↑ a b c d Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8
- ↑ a b c d Cifra kölönte – Cottus poecilopus Heckel, 1837. Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. (Hozzáférés: 2010. július 3.)
- ↑ Dr. Györe Károly: Cifra kölönte - Cottus poecilopus Heckel, 1836. HAKI. [2014. április 29-i dátummal az kölönte eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 3.)
- ↑ Speciális határozóbélyegek. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
- ↑ Kölöntefélék (Cottidae). tomolyka.freeweb.hu. [2009. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 3.)
További információk
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. július 3.)
- A faj adatlapja a FishBase oldalán. FishBase. (Hozzáférés: 2010. július 3.)
- Alpine Bullhead Cottus poecilopus Heckel, 1836 (angol nyelven). BioLib.cz. (Hozzáférés: 2010. július 3.)
- Cifra kölönte (Cottus poecilopus). vedettfajok.hu. (Hozzáférés: 2010. július 3.)[halott link]
- Cottus poecilopus (Heckel, 1837) (angol nyelven). World Register of Marine Species. (Hozzáférés: 2010. július 3.)
- Cottus poecilopus Heckel, 1837 vranka pruhoploutvá (cseh nyelven). AQUATAB. (Hozzáférés: 2010. július 3.)
- Freyhof, J., M. Kottelat and A. Nolte, 2005. Taxonomic diversity of European Cottus with description of eight new species (Teleostei: Cottidae). Ichthyol. Explor. Freshwat. 16(2):107-172.