Ugrás a tartalomhoz

Bopindolol

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bopindolol
IUPAC-név
{1-(terc-butilamino)-3-[(2-metil-1H-indol-4-il)oxi]propán-2-il}-benzoát
Kémiai azonosítók
PubChem 44112
ChemSpider 40146
DrugBank DB08807
KEGG D07537
ChEBI 143782
ATC kód C07AA17
Gyógyszer szabadnév bopindolol
SMILES
CC1=CC2=C(N1)C=CC=C2OCC(CNC(C)(C)C)OC(=O)C3=CC=CC=C3
InChIKey UUOJIACWOAYWEZ-UHFFFAOYSA-N
UNII KT304VZO57
ChEMBL CHEMBL357995
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C23H28N2O3
Moláris tömeg 380,48 g/mol
Terápiás előírások
Alkalmazás orális

A bopindolol hosszú hatású, vízoldékony, nem szelektív béta-receptor blokkoló vegyület, amely enyhe szimpatomimetikus aktivitással (ISA) is rendelkezik. Membránstabilizáló hatást a terápiás koncentráció sokszorosát elérő töménységben sem mutat. Maga a vegyület prodrug, a gyógyszerhatásért a májban keletkező aktív, hidrolizált metabolitja felelős.

Farmakokinetika

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bopindolol biohasznosíthatósága per os alkalmazás után 60-70%, plazma felezési ideje kb. 50 perc. A gyorsan keletkező aktív metabolit magas béta-receptor affinitása miatt, azonban a hatástartam hosszabb. Az aktív metabolit 60% kötődik a plazmafehérjékhez, megoszlási térfogata 200 liter. Állatkísérletek során kimutatták, hogy a bopindolol aktív metabolitja kis mértékben átjut az anyatejbe, humán adatok azonban nem állnak rendelkezésre.A beadott adag mintegy 50%-a a vesén keresztül választódik ki, elsősorban az aktív metabolit formájában.[1] Hosszú hatástartama és ISA hatása miatt kevésbé valószínű a rebound jelenség megjelenése a kezelés abbahagyása után.

Farmakodinámia

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bopindolol hosszú hatású, vízoldékony, nem szelektív β-receptor blokkoló vegyület. Rendelkezik enyhe intrinszik szimpatomimetikus aktivitással, membránstabilizáló hatása azonban magas koncentrációban sincs.[2] A vegyület egy prodrug, a hatást a májban keletkező aktív metabolitja fejti ki.[3][4]

Gátolja az emelkedett szimpatikus aktivitás hatását a szívre, csökkenti a szívfrekvenciát és a perctérfogatot, ezáltal mérsékli a szív oxigén igényét, csökkentve az anginás rohamok számát. A perifériás ellenállás csökkentésével hosszútávú vérnyomáscsökkentő hatást fejt ki.[5]

Hatásmechanizmus

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az bopindolol gátolja az adrenalin és noradrenalin kötődését a szívben található β1 receptorokhoz, melynek következtében csökken a szívfrekvencia és a vérnyomás.[2][6] Kisebb mértékben kötődik a juxtaglomeruláris készülékben található β2 receptorokhoz, ezáltal csökkenti a renin szekréciót, gátolva az angiotenzin II és aldoszteron termelést, aminek következtében csökken az angiotenzin II okozta érösszehúzódás intenzitása és az aldoszteron okozta vízvisszatartás.[7]

Javallat

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bopindolol alkalmazható hipertónia kezelésére monoterápiában vagy más vérnyomás csökkentő szerekkel társítva.[8] Ugyanakkor használható stabil angina pectoris profilaktikus kezelésére is.[9]

Ellenjavallat

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bopindolol ellenjavallt olyan betegeknél akiknél dekompenzált szívelégtelenség, asztma, cor pulmonare, sick sinus szindróma vagy atrio-ventrikuláris blokk található a kórelőzményben.

Gyógyszerkölcsönhatás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bopindolol más antihipertenzív szerekkel történő együttadása során, az additív hatás miatt, hipotónia jelentkezhet, ezért együttadáskor fontos a megfelelő dózis kiválasztása. Ellenjavallt a bopindolol együttadása i.v. kalcium csatorna blokkolókkal, mivel nő a bradycardia és AV-blokk veszélye. A MOA-gátlók növelik a katekolaminok szintjét, ezért ezek együttadása bopindolollal ellenjavallt. A nitrátok, hipnotikumok, antidepresszánsok, valamint enzim-inhibitorok (cimetidin) fokozzák a bopindolol antihipertenzív hatását, együttadásuk növeli a hipotónia kialakulásának veszélyét, míg a szimpatomimetikumok, egyes nem-szteroid gyulladáscsökkentők (indometacin), illetve enzim induktorok (rifampicin, barbiturátok) csökkentik a bopindolol hatását, együttadásuk hipertóniához vezethet.[1]

Mellékhatások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bopindolol mellékhatásai elsősorban a kardio-vaszkuláris rendszert érintik, okozhat bradycardiát, szívelégtelenséget, szívritmuszavart, hipotóniát, perifériás keringési zavarokat. A kezelés során előfordulhat még szédülés, fejfájás, fáradékonyság, ritkán allergiás bőrelváltozás.[1]

Túladagolás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagymértékű túladagolás esetén a bopindolol bradycardiát, AV-blokkot, hipotóniát, keringési elégtelenséget okoz. Ezek kezelésére szükséges a beteg monitorizálása (légzési-, keringési paraméterek, vesefunkció, elektrolitok) valamint a fel nem szívódott gyógyszer eltávolítása gyomormosással. A bradycardiát és AV-blokk esetén atropin, vagy ha ez hatástalan, pacemaker javasolt. A keringési elégtelenség glukagonnal kezelhető. A β-blokád áttörésére izoprenalin vagy dobutamin használható.[1]

Készítmények

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

SANDONORM

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 3 4 Sandonorm (2010). "Alkalmazási előírat". {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)
  2. 1 2 Nagatomo, T (2001). "Bopindolol:pharmacological basis and clinical implications". Cardiovasc. Drug Rev. 19: 9–24. PMID 11314603. {{cite journal}}: |access-date= requires |url= (súgó); Check date values in: |accessdate= (súgó)
  3. ↑ Harron, DW (1991). "Bopindolol. A review of its pharmacodynamic and pharmacokinetic properties and therapeutic efficacy". Drugs. 41: 130–49. PMID 1706984. {{cite journal}}: |access-date= requires |url= (súgó); Check date values in: |accessdate= (súgó)
  4. ↑ Okuhira, M (1993). "Beta-blocking action of bopindolol, a new beta-blocker, and its active metabolites in open chest dogs". Arch. Int. Pharmacodyn. Ther. 323: 5–15. PMID 7902696. {{cite journal}}: |access-date= requires |url= (súgó); Check date values in: |accessdate= (súgó)
  5. ↑ Zsáry, A (1991). "Bopindolol vérnyomáscsökkentő hatása enyhe és középsúlyos hypertoniás betegekben". Orvosi Hetilap. 132: 2149–51. PMID 1681490. {{cite journal}}: |access-date= requires |url= (súgó); Check date values in: |accessdate= (súgó)
  6. ↑ Aellig, WH (1986). "Clinical pharmacological studies with the long-acting beta-adrenoceptor blocking drug bopindolol". J Cardiovasc Pharmacol. 8: S12-5. PMID 2439811. {{cite journal}}: |access-date= requires |url= (súgó); Check date values in: |accessdate= (súgó)
  7. ↑ Proakis, AG (1989). "Effect of bopindolol on renin secretion and renal excretory function in rats". J Cardiovasc Pharmacol. 13: 862–9. PMID 2484080. {{cite journal}}: |access-date= requires |url= (súgó); Check date values in: |accessdate= (súgó)
  8. ↑ Török, E (1990). "Antihypertensive effect of bopindolol: a multi-centre study". Drugs. 4: 458–60. PMID 1979635. {{cite journal}}: |access-date= requires |url= (súgó); Check date values in: |accessdate= (súgó)
  9. ↑ Carboni, GP (1991). "Bopindolol in chronic stable angina pectoris: duration and extent of antianginal action". Br. J. Clin. Pharmacol. 32: 755–7. PMID 1685090. Hozzáférés: 20131024. {{cite journal}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Fürst Zsuzsanna (szerk.), Gyires Klára, A farmakológia alapjai, Medicina Könyvkiadó Zrt, 2011, ISBN 978-963-226-324-3
  • Brunton L.L., Chabner B.A., Knollmann B.C., Goodman and Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics, Twelfth Edition, The McGraw-Hill Companies, Inc, 2011, ISBN 978-0-07-162442-8
 Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek szakvéleménynek. Gyógyszer szedése előtt orvosi és/vagy gyógyszerészi konzultáció szükséges. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bopindolol&oldid=28747368”