Rifampicin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rifampicin
IUPAC-név
(7S,9E,11S,12R,13S,14R,15R,16R,17S,18S,19E,21Z)-2,15,17,27,29-pentahidroxi-11-metoxi-3,7,12,14,16,18,22-heptametil-26-{(E)-[(4-metilpiperazin-1-il)imino]metil}-6,23-dioxo-8,30-dioxa-24-azatetraciklo[23.3.1.14,7.05,28]triakonta-1(28),2,4,9,19,21,25(29),26-oktaén-13-il-acetát
Más nevek 5,6,9,17,19,21-hexahidroxi-23-metoxi-2,4,12,16,18,20,22-heptametil-8-[N-(4-metil-1-piperazinil)formimidoil]-2,7-(epoxipentadeka[1,11,13]triénimino)-nafto[2,1-b]furán-1,11(2H)-dion-21-acetát
Kémiai azonosítók
CAS-szám 13292-46-1
PubChem 5360416
DrugBank APRD00207
ATC kód J04AB02
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C43H58N4O12
Moláris tömeg 822,94 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság 90–95%
Metabolizmus máj, bélfal
Biológiai
felezési idő
6–7 óra
Kiválasztás 15–30% vese
60% széklet
Terápiás előírások
Jogi státusz POM (UK)
S4 (AU)
Terhességi kategória C (AU)
Alkalmazás orális, intravénás

A rifampicin (INN) a rifamycin makrociklusos antibiotikum félszintetikus származéka. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Rifampicinum néven hivatalos.

Hatása[szerkesztés]

Az érzékeny kórokozók RNS-polimerizációjának gátlásával hat. Baktericid hatással rendelkezik, mind az extracellulárisan, mind az intracellulárisan jelenlévő kórokozókra. Ilymódon klinikailag jelentős a sterilizáló hatása.

Hatásspektruma kiterjed a Mycobacterium tuberculosis, M. kansasi, M. marinum, egyes M. avium intracellulare törzsekre, valamint a Neisseria meningitidis, Staphylococcus aureus, Haemophylus influenzae, Neisseria gonorrhoeae, Chlamydia trachomatis, Clostridium difficile törzsekre és Legionella fajokra.

Védjegyezett nevű készítmények[szerkesztés]

  • Rifamed