Ugrás a tartalomhoz

Alfonzó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alfonzó
(Markos József)
Alfonzó 1971-ben
Alfonzó 1971-ben
SzületettMarkstein József
1912. február 28.
Budapest
Elhunyt1987. május 31. (75 évesen)
Budapest
Művészneve
  • Markos József
  • Alfonso
  • Alfonzó
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaWeisz Anna (1917–1975) (h. 1941–1975)
Gyermekei
  • 1. Markos György (1946– )
  • 2. Markos István
  • 3. Markos Zsuzsa (1954–1995)
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető
Színészi pályafutása
Aktív évek1930–1987
Híres szerepei
Tevékenységszínész
Díjai
Érdemes művész-díj
1969
A Wikimédia Commons tartalmaz Alfonzó témájú médiaállományokat.

Markos József (született Markstein József, művésznevén Alfonso, későbbi írásváltozatban Alfonzó) (Budapest, 1912. február 28. – Budapest, 1987. május 31.)[1] magyar artista, színész és humorista, érdemes művész. A paródia mestere, aki szívesen alkalmazta a pantomim elemeit is. Számait a legapróbb részletekig önmaga dolgozta ki. Sok emlékezetes alakítása közt az egyik Csehov-paródiája, Ványadt bácsi alakjának megelevenítése.

„Hofi előtt úgy hat, mint Aiszkhülosz Szophoklész előtt”.
– írta művészetéről Kornis Mihály[2]
Alfonzó egy kabaréjelenetben (1964)

Családja

[szerkesztés]

Apja Markstein Bertalan baromfikereskedő (1888–1935), anyja Stern Júlia (1891–1933), mindketten zsidó származásúak.[3] Ikertestvére, Árpád féléves korában meghalt.[4] Első felesége Szabó Mária, tőle elvált, és 1941-ben házasságot kötött Weisz Annával (1917 Kolozsvár–1975 Budapest).[5] Tőle három gyermeke született. Legidősebb fia Markos György színész, humorista, akivel többször is együtt lépett fel. Lánya Markos Zsuzsa (1954–1995) és kisebbik fia, Markos István Kanadában élt 25 évig, Ottawában és Montréalban járt egyetemre, majd 2001 óta Kanada mellett Magyarországon is oktat és tolmácsol angolt és franciát.[6]

Élete

[szerkesztés]

A színpadig

[szerkesztés]

A már gyereknek is erős fizikumú fiú az iskola mellett besegített az üzletbe. A kereskedelmi iskolát elhagyni kényszerült egyik tanárával megesett komoly konfliktusa után. Először a Róka és Társa cégnél lett autószerelő inas, de 1930-ban ehelyett inkább cirkuszi artistának szegődött.

Vándorévek

[szerkesztés]

Ezzel kiváltotta családja neheztelését: egy ismerősükhöz Strasbourgba küldték, ő azonban Párizsba ment, ahol nyolc hónapot töltött és a Renault autószerelője volt. De ez sem tetszett neki, hazatért és megint artista lett az Angol Parkban működő Alpesi falu varieténél, majd velük Bulgáriába, Szófiába szegődött. Itt mint a „Hortobágy legyőzhetetlen bikája”, birkózószámával járta az országot, Várnában azonban egy török ellenfél legyőzte.

Erre hazatért, és előbb kereskedősegéd lett (a Kálvin téri Szemző divatáruüzletben), de fizikai adottságai ettől az állástól is segítettek neki szabadulni: 1933-ban a Royal Revü Varietéhez került, táncosnak. Ez azonban még nem jelentette a színpad és a porond közti választást: egy évre Olaszországba szerződött táncosnak, de utána ismét vándorcirkuszhoz csatlakozott. Katonai szolgálata után az Arizona varietébe szerződött parkett-táncosnak. Karrierje kezdetén aranyszínű festékkel kenték be, amitől rosszul lett. Ekkor figyelt fel rá Senger Mici („Miss Arizona”), akivel később közösen is fellépett. Innen azért tették ki, mert összeverekedett egy Festetics gróffal. A Kék Egér mulatóból útja Egyiptomba vezetett, onnan Szudánba, Libanonba, Szíriába és Törökországba – mulatókban és varietékben lépett fel. Ezután 1937-ben és 1938-ban Olaszország mozivarietéi következtek (itt együtt játszott például Marcel Marceau-val és a fiatal Louis Armstronggal), majd a párizsi Olympia varieté.

Ismét Budapesten, művésznevei

[szerkesztés]

Hazatérve a Shanghaj Bárban, később az Arizona varietével szemközti Moulin Rouge-ban táncolt. Baráti viszonyba került Kiss Manyival és Latabár Kálmánnal. Színészi karrierje Joe Stan művésznéven akkor indult, amikor Flaschner Ernő, a Moulin Rouge nagyhatalmú tulajdonosa felfigyelt parodizáló kedvére, és színpadra küldte.

1940-ben egy rendelet megtiltotta angol és francia nevű művészek fellépését, ezért korábbi művésznevét fel kellett adnia. Új, egész életre szóló művésznevének eredete, melyről ő maga nyilatkozott egy tévéinterjúban: a rádióban hallotta a hírt, hogy meghalt XIII. Alfonz spanyol király, és ezt a nevet választotta spanyolos formában 1941-től.[7]

A háborútól az 1980-as évekig

[szerkesztés]

1944 elején behívták munkaszolgálatosnak, de megszökött és bujkált. A munkaszolgálat emlékét őrzi későbbi, szinte védjegyévé vált „Idefigyeljenek, emberek!” szlogenje, egy emberséges keretlegény szólította így őt és társait. Októbertől műtőssegéd volt a Rókus kórházban. Egy itt megismert sebesült orosz tiszt tolmácsaként Szegedre került, ahol beállt segédszínésznek. 1948-ban már újra Budapesten élt. Jó ideig Rodolfo partnere volt a Fővárosi Nagycirkuszban. 1952-ben a Royal Színház tagja lett, majd még ugyanebben az évben a Vidám Színpad társulatához csatlakozott, ami a vándor évtizedek után a megállapodást hozta számára: ezután újabb évtizedekig, egészen nyugdíjazásáig majdnem megszakítás nélkül itt dolgozott.

Már az ötvenes évek elejétől filmekben is vállal szerepeket (ekkor még epizódszereplőként). Egy időre ismét erőt vett rajta a vándorösztön: 1956 nyarán három hónapos turnéra indult a Szovjetunióba, az 1956-os forradalomból így kimaradt, bár lakását feldúlták. Visszatérése után ismét külföldre ment, Bécsben és Belgiumban lépett fel, többek közt Totò és Vittorio De Sica mellett, dolgozott Jacques Tati gagmanjeként is, de a kitérő után visszatért a Vidám Színpadhoz és a magyar filmiparhoz.

Reklámfilmekben is szerepelt, az OTP autónyeremény-betétkönyv reklámjában hallható közismert szlogenje, a „Nekem teljesssen mindegy (hogy melyik kocsit nyerem)”; a BKV megalakulásakor egy reklámban a buszsofőrt alakítja, ő reklámozta a kalauz nélküli kocsikat.

A hatvanas évektől évente szerepelt mozi- és tévéfilmekben, többnyire kisebb, humoros szerepekben, de például az Én vagyok Jeromos című vígjátékban ő a főszereplő. Folyamatosan látható volt a tévében, főként kabaréjelenetekben. Egyik legnépszerűbb alakítása a Keménykalap és krumpliorr tévésorozatban Bagaméri, az elátkozott fagylaltárus. Saját tévés show-műsora volt a parodisztikus Alfonzó Világszínháza.

Nyelvtudása

[szerkesztés]

Német, angol, olasz, francia, orosz és arab.

Film- és rajzfilmszerepei

[szerkesztés]

Játékfilmek

[szerkesztés]

Tévéfilmek, televíziós sorozatok

[szerkesztés]

Rövidfilmek

Rajzfilmek

Szinkronszerepei

[szerkesztés]

Filmek

[szerkesztés]
ÉvCímSzereplőSzínészSzinkron év
1931A köpenicki kapitányN/AN/A1955
1933Alice CsodaországbanN/AN/A1976
1939Aranykulcsocska (1. szinkron)??1950
1949A tökéletes titkárnőN/AN/A1965
1954Papa, mama, ő meg én (1. szinkron)N/AN/A1955
1958Hüvelyk Matyi (1. szinkron)Con-Fu-Shon (hang)Dallas McKennon1960
1967Juan kalandjaiN/AN/A1969
1969ErotissimoAgresszív lázadozóJacques Seiler1970
Ha kedd van, akkor ez Belgium (1. szinkron)[10]CipészVittorio De Sica
Uraim, megöltem Einsteint! (1. szinkron)??
1971A három jóbarát (1. szinkron)SmacCharles Gérard1975
Hideg pulyka (1. szinkron)N/AN/A1973
1973Agathe asszony nagy utazásaJacquesRudy Lenoir1975
De hová tűnt a 7. század?Marcipán ezredesRobert Lamoureux1976
Halló, itt Iván cár!Svéd nagykövetSzergej Filippov1974
VadnyugatN/AN/A1976
1975Megtalálták a 7. századotMarcipán ezredesRobert Lamoureux1978
1976Focizzon, aki tudN/AN/A1977

Rajzfilmek

[szerkesztés]
ÉvCímSzereplőSzinkronhangSzinkron év
1940Pinokkió (1. szinkron)Vásott ViliFrankie Darro1962
1961-1962Frédi és Béni II-III. (1. szinkron)Kőkobaki úr (+ Velenczey István, Képessy József)John Stephenson1969-1974
1969Aladdin és a csodalámpaLámpa szellemeGeorges Atlas1970
1975Hugó, a víziló[9]PáviánN/A1975
1975-1977Gusztáv-sorozatGusztávN/A1975-1977

Könyve

[szerkesztés]
  • Ide figyeljenek emberek, de ha nem, akkor nekem teljesen mindegy. Mozaikok egy műfajról; inː A modern clown; NPI, Budapest, 1975 (Szkénetéka)

Kitüntetései

[szerkesztés]

Emlékezete

[szerkesztés]
  • Emléktábláját 2025. szeptember 22-én avatták fel Budapesten, egykori lakóhelyén, az Irinyi József utca 40/b. alatti lakóház falán.
Alfonzó (Markos József) emléktáblája Budapesten az Irinyi József utca 40/b. számú ház falán, az avatás napján (2025. szeptember 22.)
Alfonzó (Markos József) és családjának sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető 38A-74-11 (2005-ben készült fotó a sírról)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A Népszabadság 1987. június 1-i száma. (Hozzáférés: 2024. február 12.)
  2. ↑ Kornis Mihály: Győztesek a túlvilágon. terasz.hu. [2020. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 12.)
  3. ↑ Alfonzó, a világhírű "clown" Youtube.com (Hozzáférés ideje: 2016. november 18.)
  4. ↑ FamilySearch (Születési anyakönyv). (Hozzáférés: 2019. május 13.)
  5. ↑ Markstein József két házassága. familysearch. (Hozzáférés: 2026. március 19.)
  6. ↑ MTV/Nap-kelte/Markos István interjú 2009. június 13.
  7. ↑ Alfonzó portréfilm, MTV,, 1992
  8. ↑ A film 1970-ben készült, de csak nyolc évvel később, 1978-ban mutatták be a mozikban.
  9. 1 2 3 Markos József nevén
  10. ↑ A szinkron 1970-ben készült, és a hazai mozikban 1971. április 15-én mutatták be.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alfonzó&oldid=28937988”