Bagaméri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bagaméri Jácint
Alfonzó mint Bagaméri
Alfonzó mint Bagaméri

Jellem Bizalmatlan, intrikus, magának való, hiszékeny, de alapvetően jólelkű és segítőkész.
Nemzet magyar
Beszélt nyelv magyar

Első megjelenés Keménykalap és krumpliorr
Alkotó Csukás István
Kiadó Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó

Bagaméri Csukás István Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényének (1973), valamint az ebből készült négyrészes tévésorozatnak (1974) egyik szereplője, az „elátkozott fagylaltos”. Szerepe szerint a gyerekek legfőbb konkurense egy állatrablás (a könyvben görög teknősök, a filmben majmok) ügyében történő nyomozás során. A filmben a szerepet Alfonzó alakította.

Jellemzése[szerkesztés]

Dialog-stop-hand.svg Alább a cselekmény részletei következnek!

Bagaméri egy régivágású cukrász kisiparos. Noha a gyerekek Elemérnek nevezik, fagylaltoskocsiján a Bagaméri Jácint név olvasható. Egyedül dolgozik kis külvárosi műhelyében, fagylaltját maga készíti. A kor szokása szerint fagylaltos triciklijével megy minden nap árulni egy térre. Egykoron a város egyik legismertebb fagylaltosa volt, de a gyerekek körében elterjedt róla, hogy mérgezett, de legalábbis ehetetlen fagylaltot árul, azóta szinte senki sem vásárol tőle. Mivel a fagylaltja továbbra is jó, nem érti a pletyka okát, úgy érzi, hogy meg van átkozva. Már maga sem hisz a sikerben, munka közben rezignáltan és fásultan ismételgeti szlogenjét: „itt van, megjött Bagaméri, ki a fagylaltját maga méri”.

Alapvetően jóindulatú és szeretetre vágyó, de a külvilág hatására kissé mogorva úriember. Bizalmatlan, intrikus, magának való, ugyanakkor kissé naiv és hiszékeny, állandóan felül a gyerekek beugratásának. Néha megkéri a helyi parkőrt, hogy helyettesítse fagylaltot árulni, de az is állandóan becsapja, a fagylaltját megeszi, az esetleges bevételt elsikkasztja. Bagaméri családi állapotát tekintve egyedülálló, de van egy kutyája.

Történetünkben a gyerekekkel versengve próbál meg elrabolt állatokat a felkínált jutalomért megtalálni, eközben a legrafináltabb álruhákat ölti, tűzoltónak, vagy akár idős nőnek is beöltözik, de mindig ugyanazt a leffentyűs cipőt viseli és bajuszáról is elfelejtkezik, ezért minden esetben felsül.

Fiatal korában lehet, hogy artistaként is dolgozott, mert járatos egyes cirkuszi mutatványokban. A történet végére kiderül, hogy alapvetően jólelkű és segítőkész ember, így megszűnik róla az „átok”, ismét népszerű fagylaltossá válik, akit a gyerekek szeretnek.

A könyv és a film eltérései[szerkesztés]

Foglalkozása[szerkesztés]

Bagaméri a könyvben csupán fagylaltos. A filmben azonban kiérdemesült artista, aki mindenhez ért, amihez egy cirkuszban csak érteni lehet.

Neve[szerkesztés]

A könyvből nem derül ki a keresztneve. A filmből egyértelműen megtudjuk, hogy Jácintnak hívják, mindazonáltal sokan úgy emlékeznek rá, mint „Bagaméri Elemér”. Ennek oka a IV. rész címe: „Éljen Bagaméri Elemér!”, amely egy idézet a film utolsó jeleneteinek egyikéből.

Jelentősége[szerkesztés]

Bagaméri komoly szerepet kap a könyvben is, a filmben azonban – Alfonzó parádés alakításában – szinte ő válik a történet főszereplőjévé.

Álcázása[szerkesztés]

Bagaméri mind a könyvben, mind a filmben többször álcázza magát a nyomozás során. Utóbbiban ezt mesteri fokon műveli, azonban jellegzetessége, hogy állandóan ugyanabban a cipőben jár, s emiatt folyton lebukik a gyerekek előtt.

Fagylaltja[szerkesztés]

A filmben a gyerekek azt terjesztik róla, hogy mérgezett fagylaltot árul. A könyvben csupán arról szól a pletyka, hogy Bagaméri fagylaltja ehetetlen, a mérgezettségre csak egyetlen, epizód szintű utalás történik.

Kapcsolata a gyerekekkel[szerkesztés]

Noha Bagaméri és a gyerekek a regényben többször is keresztezik egymás útját, a film kifejezetten az ő harcukra van kihegyezve: a gyerekek lépten-nyomon kibabrálnak vele. Ennek megfelelően kibékülésük is különböző: a nyomozásban felsült, mogorva fagylaltos a könyvben lehetőséget kap, mintegy vigaszdíjként, hogy árulja a fagylaltját a cirkuszelőadás szünetében. A filmben ő menti meg a bukásra ítélt előadást, mivel számtalan produkcióban nyújt jelentős segítséget a gyerekeknek.

Híres mondatai[szerkesztés]

  • „Itt van, megjött Bagaméri, ki a fagylaltját maga méri!”
  • „Meg vagyok átkozva!”
  • „Egy Bagaméri nem alkuszik!”
  • „A kankalin sötétben virágzik!”
  • „Ez életem legszebb napja!”
  • „Lajoska, hopp...”

Bagaméri emlékezete[szerkesztés]

Kardos G. György Gyere vissza, Bagaméri![1] címmel gondolja tovább a fagylaltos jövőjét.

Az igazi Bagaméri[szerkesztés]

A Kisújszálláson született Csukás István egy helyi cukrászüzlet tulajdonosáról, Bagaméri Mihályról mintázta az elátkozott fagylaltost, akiről bronzszobrot készített Pintér Attila szobrászművész, helyi művésztanár.[2] A szobrot Kisújszálláson, a hajdani vigadó épülete előtt állították fel 2013. szeptember 26-án.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]