Alexits György (matematikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Alexits György
Született 1899. január 5.
Budapest
Elhunyt 1978. október 14. (79 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Szülei Alexics György
Foglalkozása
Tisztség államtitkár
Kitüntetései Kossuth-díj
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexits György témájú médiaállományokat.

Alexits György (Budapest, 1899. január 5. – Budapest, 1978. október 14.) matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Gyermek- és ifjúkora, tanulmányai[szerkesztés]

Őseit, Alexics Jakab és János siklósi kereskedőket, I. Ferenc 1825-ben emelte nemességre, s 1826. május 13-án Felménes faluval ajándékozta meg. E családból származik A. Áron Demeter aradi főjegyző s román és szerb verselő és fia Alexi György, román nyelvészeti író, aki Aradon 1864. szeptember 14-én született.[1] Nagyapja Alexics (Alexi) Áron Demeter Arad város főjegyzője, édesapja Alexics György (Alexi) (1864–1936) román nyelvvel, irodalommal foglalkozó nyelvész, irodalomtörténész, etnográfus, az édesanyja Víg Jolán volt. – Középiskoláit Budapesten végezte. 1917-ben érettségizett. Beiratkozott a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetemre, de még abban az évben behívták katonai szolgálatra és a frontra vezényelték. Hazatérve tevékeny szerepet vállalt a szocialista/kommunista mozgalomban. Belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába (KMP). A Párt alapító tajgai közé tartozott (1918. november). A Tanácsköztársaság idején a nagyváradi direktórium tagja (1919. márciusáprilis) lett, a Szocialista Diákszövetségben dolgozott (1919 májusaugusztus). A tanácshatalom bukása után Ausztria területére menekült (1919–1922). – Miután kizárták a budapesti egyetemről Grazban folytathatta és fejezte be egyetemi tanulmányait, tanári képesítést szerzett. Ott doktorált matematikából, disszertációjában a Laplace-egyenlettel kapcsolatos problémákkal foglalkozott (1924).

Magyarországra visszatérte után, kommunista magatartása miatt, eltiltották az oktatástól. A Statisztikai Hivatalban dolgozott, a Labor Gyógyszervegyészeti Gyár kalkulátora és az Országos Biztosító Intézet biztosítási matematikusa volt, újságírósodott, zenei kritikákat írt (1924–1926). Romániában Giurgiu (Gyurgyevó) egy középiskolájában tanított, és amellett tanársegédként előadásokat tartott a Bukaresti Tudományegyetem Matematika Tanszékén (1926–1927). Magyarországon 1928-ban engedélyt kapott arra, hogy tanári oklevelet szerezzen. Matematika–fizika szakos középiskolai tanár lett (1929).

Budapesten, polgári iskolában helyettes-tanárként kezdett tanítani (19281930), majd a Váli úti polgári fiúiskola rendes-tanára lett (1930–1938). Ebben az időben indította el kutatásait. A görbeelmélettel foglalkozott (1930). Kinevezett középiskolai tanárként, 1945-ig, matematikát és fizikát két gimnáziumban tanított Budapesten: IV. kerület Sancta Maria Római Katolikus Leánygimnázium (1938–1940), V. kerület Eötvös József Gimnázium (1938–1945).[2] – A grazi egyetemen megszerzett doktorátusát Kolozsvárott honosíttatta, és az újjá szerveződő Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemnek tanársegéde lett (1940–1941). – A budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem III. számú Matematika Tanszékének tanársegédeként vezetett egyetemi foglalkozásokat (19411944). Itt, Bay Zoltán támogató segítségével, az ortogonális függvények tárgykörben, magántanári képesítést szerzett (1943). – A második világháború alatt bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba, tevékenységéért letartóztatták, és a németek Dachauba, majd Spaichingenbe internálták (1944). 1945-ben tért haza. Tudományos munkája mellett Budapest II. kerületébe költözött Gizella leánygimnáziumban iskolaigazgató volt (1945–1947 – a közelmúltig Kalmár László Számítástechnikai Szakközépiskola).

Politikai tevékenysége 1945 után[szerkesztés]

A Farkasréti temető Urnaháza. Itt található Alexits György urnafülkéje is.

Államtitkári beosztásban dolgozott a Vallás- és Közoktatási Minisztériumban (19461948). A Magyar Tudományos Akadémia háttérbeszorítására, és az előző intézményi struktúra felszámolására létrehozott Magyar Tudományos Tanács főtitkára (1948–1949), majd 1949 decemberétől, a sikeresen szovjettípusúvá szervezett (államosított) MTA első főtitkára volt (1949–1950). Ebben az időszakban számos tudóst fosztottak meg akadémiai tagságától, többjüket teljesen kiszorították a magyarországi tudományos életből, eltávolítottak az egyetemekről. A tisztogatási, átalakítási folyamatban, a feladatok megvalósításában – döntéseket előkészítő és döntésvégrehajtóként – jelentős szerepe volt.

Egyetemi oktató, kutató[szerkesztés]

1948-tól 1967-ig a Műegyetem III. sz. matematikai tanszékének vezetőjeként dolgozott. 1967-től az Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Kutatóintézetében lett tudományos osztályvezető. Főleg ortogonális függvénysorokkal, approximációelmélettel, valamint valós függvénytannal, görbeelmélettel, metrikus geometriával foglalkozott.

1948-ban választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1949-ben rendes tagjává.

Sírja Budapesten, a Farkasréti temető Urnaházában a 3-as számú urnafülke.

Művei[szerkesztés]

  • Alexits György: Konvergenzprobleme der Orthogonalreihen. Berlin, 1960.
  • Alexits György: Konvergenzprobleme der Orthogonalreihen. Akadémiai kiadó 1961.
  • Alexits György – Leindler László: Uber die Approximation im starken Sinne. (Acta Math. Acad. Sci. Hung. 16, 27-32, 1965)
  • Alexits György – Fenyő István: Matematika vegyészek számára. Tankönyvkiadó 1973.
  • Alexits György: Bolyai János világa. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977.

Díjai[szerkesztés]

  • Kossuth-díj (1951) – Az ortogonális sorfejtések terén végzett vizsgálataiért.
  • Állami Díj I. fokozat (1970) – Az ortogonális sorfejtések és függvényapproximációk elméletben elért eredményeiért, a területeken hazai kutatóiskola felneveléséért, a Konvergenzprobleme der Orthogonalreihen című nemzetközi sikert elért monográfiáért.
  • Szele Tibor-emlékérem (1976)

Emlékezete[szerkesztés]

Emlékére a Magyar Tudományos Akadémia 1984 óta évente Alexits György-díjat ad ki az analízis kiváló kutatóinak.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. [1])
  2. Az Eötvös József Gimnázium honlapján a Tanártörténelem részénél az 1854–2009 közötti tanárok névjegyzékében az iskola matematika–fizika szakos tanárának jelölték.

Források[szerkesztés]