Ugrás a tartalomhoz

„Mozilla Firefox” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
+ link a hivatalos rekordhoz, konkrétum
→‎A Firefox 3.0 letöltési rekordja: link korr a tényleg hivatalosra
133. sor: 133. sor:
== A Firefox 3.0 letöltési rekordja ==
== A Firefox 3.0 letöltési rekordja ==


A Firefox 3.0 még az 1.0 letöltési rekordját is megdöntötte. Ezzel Guinness-rekordot állított fel, az addig még nem létező, a „24 óra alatt legtöbbször letöltött szoftver” kategóriában. Az indulást követő 24 órában a hivatalos végeredmény szerint (a duplikátumokat és a félbehagyott letöltéseket nem számítva) 8&nbsp;002&nbsp;530 alkalommal töltötték le a programot.<ref>[http://www.spreadfirefox.com/en-US/worldrecord A Firefox 3.0 rekordja] (Angol, Spread Firefox)</ref><ref>[http://index.hu/tech/net/ffmg080703/ Hivatalosan is megvan a Firefox világcsúcsa] (Index, 2008. július 3.)</ref>
A Firefox 3.0 még az 1.0 letöltési rekordját is megdöntötte. Ezzel Guinness-rekordot állított fel, az addig még nem létező, a „24 óra alatt legtöbbször letöltött szoftver” kategóriában. Az indulást követő 24 órában a hivatalos végeredmény szerint (a duplikátumokat és a félbehagyott letöltéseket nem számítva) 8,3 millió alkalommal töltötték le a programot.<ref>[http://www.spreadfirefox.com/en-US/worldrecord A Firefox 3.0 rekordja] (angol, Spread Firefox)</ref><ref>[http://www.worldrecordsacademy.org/technology/most_downloads-world_record_set_by_Mozilla_Firefox3_80258.htm (angol, World Records Academy)]</ref>


== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==

A lap 2008. július 4., 23:07-kori változata

 Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | Ha nincs indoklás sem itt a sablonban, sem a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont!
Mozilla Firefox
[[Fájl:Firefox logo|100px|A Firefox működés közben]]
A Firefox működés közben
[[Fájl:|250px|A Firefox működés közben]]
A Firefox működés közben
FejlesztőMozilla Alapítvány
Legfrissebb stabil kiadás3.0
(2008. június 17.)
Legfrissebb fejlesztői kiadás
  • 130.0a1 (alpha version, daily build, 2024. július 9., legfrissebb érték)[1]
  • 129.0b3 (bétaverzió, 2024. július 12., legfrissebb érték)[2]
Programozási nyelv
Operációs rendszerWindows, Linux, Mac OS X
Platform
Kategóriawebböngésző
LicencMPL/GPL/LGPL hármas licenc
A Mozilla Firefox weboldala

Mozilla Firefox (hivatalos rövidítéssel Fx, vagy gyakran FF), egy ingyenes webböngésző, amit a Mozilla Alapítvány fejleszt. 2008 májusában 18,41%-os részesedése volt a böngészőpiacon, így a második legkedveltebb böngésző az Internet Explorer után.[3] A nyílt forráskódú Gecko böngészőmotort használja, amely számos jelenlegi internetes szabványt támogat, továbbá néhány olyan elemet is, amik ezen szabványok részei lehetnek a közeljövőben.

A Firefoxban van füles böngészés, helyesírás-ellenőrző, azonnali keresés, élő könyvjelzők, letöltéskezelő, továbbá beépített keresőrendszer, ami a felhasználó által megadott keresőmotort használja. Képességei növelhetőek a mintegy 2000 kiegészítő segítségével, melyeket külső fejlesztők készítettek.[4] A legnépszerűbbek a NoScript, a Tab Mix Plus, a FoxyTunes, az Adblock Plus, a StumbleUpon, a DownThemAll! és a Web Developer.[5]

A Microsoft Windows több változatán, Mac OS X-en, Linuxon, és számos más Unix-alapú operációs rendszeren fut. Legutóbbi stabil kiadása, a 3.0-ás 2008. június 17-én jelent meg.[6] Forráskódja szabad szoftver, a GPL/LGPL/MPL hármas licenc alatt érhető el.[7]

A Firefox története

Bővebben: A Mozilla Firefox története

A Firefoxon Dave Hyatt és Blake Ross kezdett el dolgozni, a Mozilla projekt egyik kísérleti ágaként. Úgy képzelték, hogy a Netscape szponzorságának kereskedelmi feltételei és a fejlesztők által beépített funkciógazdagság csökkentette a Mozilla böngésző használhatóságát.[8] Látván a Mozilla Suite elhízását, készítettek egy egyedülálló böngészőt, amivel le akarták azt váltani. 2003. április 3-án a Mozilla Organization bejelentette, hogy a Mozilla Suite helyett a Firefox és a Thunderbird fejlesztésére koncentrálnak.[9]

A Firefox számos verziót megélt az 1.0-ás változat 2004. november 9-i kiadásáig. Számos stabilitási és biztonsági javítás után jelent meg az első nagyobb frissítése, az 1.5-ös verzió, 2005. november 29-én. 2006. október 24-én jelent meg a Firefox 2, ami a füles böngészésben, a kiegészítő-kezelőben, a grafikus felhasználói felületben, a keresésben és a szoftverfrissítőben hozott változásokat; új munkamenet-helyreállítót, helyesírás-ellenőrzőt, a Google által implementált anti-phishing kiegészítőt tartalmazott,[10][11] amit később magába a programba integráltak.[12] 2007 decemberében indult a Firefox Live Chat, ahol a felhasználók kérdezhetnek önkéntesektől egy, a Jive Software, által irányított rendszeren keresztül.[13]

A Firefox-projekt több névváltozáson is keresztülment. Eredetileg a Phoenix nevet viselte, amely azonban már a Phoenix Technologies védjegye volt. Ezt Firebirdre cserélték, de ez komoly visszhangot keltett a Firebird ingyenes adatbázis-szoftver közösségétől.[14][15][16] Válaszul a Mozilla Alapítvány megígérte, hogy a böngésző mindig a Mozilla Firebird nevet viselné, hogy ne tévesszék össze a kettőt. Az adatbázis-szoftver fejlesztőinek nyomására újabb névváltoztatásra kényszerültek; 2004. február 9-én a Mozilla Firebird felvette a Mozilla Firefox nevet,[17] ezután gyakran csak Firefoxként hivatkoztak rá. A Mozilla inkább az Fx vagy az fx rövidítést használja, azonban igen elterjedt az FF is.[18]

Szolgáltatások

Bővebben: A Mozilla Firefox szolgáltatásai

A Firefoxba épített szolgáltatások közé tartozik a füles keresés, a helyesírás-ellenőrző, az azonnali keresés, az élő könyvjelzők, a letöltéskezelő, és egy keresőrendszer, ami a felhasználó által kiválasztott keresőmotort használja. A fejlesztők célja egy olyan böngésző készítése, ami „szörfözik a weben”[19] és a „lehető legjobb böngészési élményt nyújtja a lehető legnagyobb embertömeg számára”.[20]

A felhasználók kiegészítőkkel és témákkal alakíthatják át a Firefoxukat saját ízlésük szerint. A Mozilla egy külön tárhelyet üzemeltet ezek tárolására az addons.mozilla.org címen, ahol 2008 júniusában 5000 kiegészítő volt található.[4]

A Firefox a webfejlesztők számára is biztosít eszközöket, beépített eszközként a [[DOM Inspector és a hibakonzol áll rendelkezésre, vagy használhatnak kiegészítőket, például a Firebugot.

Szabványok támogatása

A Mozilla Firefox számos internetes szabványt támogat, például a HTML-t, az XML-t, az XHTML-t, részben az SVG 1.1-t,[21] a CSS-t (kiegészítők segítségével[22]), az ECMAScriptet (JavaScript), a DOM-ot, a MathML-t, a DTD-t, az XSLT-t, az XPath-ot és az alfa-csatornával rendelkező PNG-képeket.[23] Olyan szabványtervezeteket is támogat, amiket a WHATWG készített, például a klinesoldali adattárolást,[24][25] és a vászont.[26]

A Firefox átmegy az Acid2 szabvány-kompatibilitási teszten, a 3.0-ás verzió óta.[27] Az Acid3-teszten csupán 71 pontot ér el a 100-ból, így nem jeleníti meg a képet helyesen.

Biztonság

A Firefox homokozóelvű biztonsági modellt használ,[28], és korlátozza a szkriptek hozzáférését más weboldalak adataihoz az azonos forrás elve alapján.[29] Https protokoll használata esetén SSL/TLS-t használ a kiszolgálóval való kommunikáció védelme érdekében.[30] Lehetővé teszi intelligens kártya használatát azonosítás céljából az alkalmazások számára.[31]

A Mozilla Alapítvány pénzjutalomban részesíti azokat a kutatókat, akik komoly biztonsági réseket fedeznek fel a Firefoxban.[32] A hivatalos irányelvek ellenzik a sebezhetőségek korai közzétételét, annak érdekében, hogy a potenciális támadók ne használhassák ki azokat.[33]

Mivel kevesebb, a nyilvánosság által ismert hibával rendelkezik, mint az Internet Explorer, ezért a fejlettebb biztonságot gyakran említik Firefoxra való váltás okaként.[34][35][36] A The Washington Post beszámolója szerint egy kritikus sebezhetőség 284 napig volt támadható az Internet Explorerben, míg ezzel szemben csupán 9 napig maradt javítatlanul a Firefoxban.[37]

Egy 2006-os Symantec-tanulmány kimutatta, hogy a Firefox számos más böngészőt felülmúlt a terjesztő által megerősített hibák számában azon év szeptemberében, de ezek sokkal gyorsabban javítva lettek, mint a többi esetében.[38] A Symantec később megerősítette állítását: a Firefox még mindig sokkal kevesebb biztonsági sebezhetőséggel rendelkezik, mint az Internet Explorer.[39] 2008. június 7-ig a Firefox 2 csupán három javítatlan sebezhetőséggel rendelkezett, melyeket „kevésbé kritikus”-nak jelölt a Secunia.[40] Ugyanezen cég szerint az Internet Explorer 7 tíz biztonsági hibát tartalmazott, melyek „közepesen kritikus” besorolást kaptak.[41]

Segítőkész

A Firefox gépelőkeresés közben. Az „ency” szót írtuk be, a találatot pedig zölddel emelte ki a program.

A Firefox fejlesztői nagy hangsúlyt fektettek a felhasználói felület egyszerűségének megőrzésére, így például a beállítások ablakban is csak a leggyakrabban használt funkciók találhatók meg. Az összetettebb beállítási lehetőségek az átlag felhasználók szeme elől elrejtve, a címsorba begépelt about:config szöveggel csalhatók elő.

A Firefox támogatja a füles böngészés szolgáltatást, melynek segítségével egyetlen böngészőablakon belül több weblap nyitható meg. Ezt a funkciót a Mozilla Alkalmazáscsomagtól örökölte, ami a népszerű MultiZilla kiterjesztéstől „vette kölcsön” a képességet. A Firefox az elsők között kezdte támogatni a testreszabható előugró ablakok blokkolása szolgáltatást is.

Az információkeresést is számos szolgáltatással segíti a böngésző. A gépelőkeresés funkció segítségével a felhasználónak elég gépelni kezdenie a billentyűzeten, és a Firefox azonnal keresni kezdi és kiemeli a találatokat. A keresés a gépelés folytatásával pontosítható.

A beépített keresés eszköztár segítségével különböző internetes keresőmotorok használatával juthatunk információhoz. Alapértelmezésként a Google, Yahoo!, Amazon.com, Creative Commons, Dictionary.com és az eBay motorokat használhatjuk, de továbbiakat is hozzáadhatunk a listához, köztük a Wikipédiát is, a fölöslegeseket pedig akár el is távolíthatjuk.

Végül a Firefox rendelkezik egy keresési „kulcsszavak” szolgáltatással, amit szintén a Mozilla Alkalmazáscsomagtól örökölt. Segítségével a felhasználók könyvjelzőiket a címsorból érhetik el, kulcsszavak (és egy esetleges funkciós paraméter) segítségével. Például a kulcsszavak használatával beírhatjuk a címsorba a „google alma” kifejezést, és a google „alma” szóra kiadott keresési lapját kapjuk eredményül. Egy gyári, módosítatlan Firefox-szal kulcsszavakat használhatunk a Google Search, Google Stock Search, Dictionary.com, Urban Dictionary és a Wikipedia eléréséhez. Mikor olyan kulcsszót gépelünk a címsorba, amit a Firefox nem ismer meg, automatikusan a Google által elsőként javasolt lapra érkezünk.

Testreszabható

Fájl:Mozilla XPInstall confirm dialog.png
A Firefox megerősítést kér a kiterjesztés telepítése előtt

A Firefox tesreszabható. A Kiterjesztések (XPInstall modulok), segítségével olyan új funkciókkal látható el a böngésző, mint az egérmozdulatok támogatása, és a reklámok szűrése, de létezik kiterjesztés, ami a weblapszerkesztők dolgát könnyíti meg. A Firefoxot használó Wikipedia szerkesztők számára nagy segítséget jelent a Mozilla Update-ről letölthető testreszabható Wikipedia eszköztár. A Mozilla Alkalmazáscsomag számos része Firefox-kiterjesztésként vált a továbbiakban elérhetővé (például a ChatZilla nevű IRC kliens is).

Vannak, akik kísérletezési lehetőségként tekintenek a kiterjesztésekre, mások új funkciók tesztelésére használják őket. Végül az igazán népszerű kiterjesztések a program részévé válhatnak (így történt ez a füles böngészéssel is, a MultiZilla kiterjesztést foglalták a programba a készítők).

Fájl:Firefox-noia.png
A Firefox a népszerű Noia eXtreme témát alkalmazva

A Firefox témák/felszínek segítségével megváltoztatható a böngésző kinézete. Egy téma CSS csomagokból és képfájlokból áll. A Mozilla Update weboldalról témák százai tölthetők le. A témák letöltésén kívül a felhasználók módosíthatják a Firefox felhasználói felületét különböző gombok és mezők hozzáadásával, áthelyezésével vagy akár egész eszköztárak eltűntetésével.

A beépített automatikus frissítés funkció segítségével a Firefox naprakészen tartja a telepített kiterjesztéseket és témákat, így az új verziók telepítésével nem kell a felhasználóknak bajlódniuk.

A Firefox rejtett beállítási lehetőségei a címsorba begépelt about:config szöveg segítségével érhetők el. Többek között itt választhatjuk ki, hogy ablakokban megjelenő hibaüzeneteket, vagy inkább hibaüzenetlapokat szeretnénk használni, de az oldalrendezést is felgyorsíthatjuk. A kísérleti funkciók (mint a HTTP adatcsatornák (pipelining) engedélyezése) szintén az about:config-ból érhetők el.

Keresztplatform

Fájl:FirefoxOnLinux.png
Linux operációs rendszeren futó Firefox

A Firefox böngésző több operációs rendszeren is használható. A hivatalos letöltőoldaláról a következő rendszerekre érhetők el Firefox-verziók::

Mivel a Mozilla Foundation oldalairól a Firefox forráskódja is letölthető, a különböző egyéb operációs rendszerek felhasználói lefordíthatják a Firefoxot saját rendszereikre. A következő operációs rendszereket hivatalosan nem támogatja a Firefox, mégis működik velük:

A Windows XP Professional 64 bites verziójára szintén elérhetők Firefox kiadások.

2005 szeptemberében már olyan projekt is létezett, ami RISC OS-ra fordította a Firefoxot.

A Firefox a felhasználók profiljait (személyes beállításait) minden operációs rendszeren ugyanabban a formában tárolja, így különböző platformokról is használható ugyanaz a profil, feltéve, hogy mindkét operációs rendszer képes olvasni a profilmappa helyét (pl.: a profil FAT32-es fájlrendszerű meghajtón van, amit mind a Windows, mind a Linux elér). Bár ez a funkció hasznos a két vagy több operációs rendszert használóknak, általában mégsem működik, a mert telepített kiterjesztések nem működnek különböző operációs rendszereken.

Több nyelven is elérhető

A Firefox számos nyelvén elérhető, így magyarul is. Széleskörű nyelvi támogatása önkéntes fordítócsoportoknak köszönhető: A fordításához programozói tudás nélkül, a legegyszerűbb szövegszerkesztővel is neki lehet kezdeni.

A 3-as változat 41 nyelv összesen 46 változatát támogatja: afrikaans, albán, angol (brit és amerikai), arab, baszk, cseh, dán, fehérorosz, finn, francia, fríz, görög, grúz, gudzsaráti, héber, holland, indonéz, ír, japán, katalán, kínai (hagyományos és egyszerűsített), koreai, kurd, lengyel, litván, macedón, magyar, mongol, német, norvég (bokmål és nynorsk), olasz, orosz, pandzsábi, portugál (portugáliai és brazíliai), román, spanyol (spanyolországi és argentínai), svéd, szerb, szlovák, török és ukrán (a szingaléz és a szlovén előkészületben).

A Firefox magyar nyelvre történő átültetéséért az FSF.hu Alapítvány felelős, a Magyar Mozilla Projekt vezetője Tímár András. Nekik és segítőiknek köszönhetők a Firefox magyar verziójának támogatólapjai is, például a magyar nyelvű Firefox Súgó, a magyar Kiterjesztés Központ és a Mozilla Europe magyar nyelvű oldala is.

Web-fejlesztés

A DOM Inspector-ral épp a Wikipedia főlapját elemeztetjük

A Mozilla Alkalmazáscsomaghoz hasonlóan, a Firefox is két fejlesztőeszközt tartalmaz: a DOM Inspector-t és a JavaScript Konzolt. A Firefox-rajongók gyakran említik ezeket a Firefox egyik fő erényeként, bár alapértelmezésként a Firefox sem tartalmazza ezeket: az Eszközök menübe csak akkor kerülnek be, ha a telepítésnél az Egyéni telepítés opciót választjuk.

Apróságok

Az RSS vagy Atom technológiára épülő „Élő Könyvjelzők” szolgáltatás a Firefox újabb hasznos eszköze, segítségével a felhasználók egyszerűen tarthatnak lépést a legújabb hírekkel – ráadásul ehhez kedvenc hírforrásukat használhatják.

A Firefox rendelkezik még egy testreszabható letöltéskezelővel. A felhasználók kiválaszthatják, hogy a letöltött fájlokat csak megnyissa-e, vagy maguk szeretnék őket a merevlemezükről megnyitni (ekkor kiválaszthatnak egy célmappát a letöltések számára, de maguk is megadhatják, hová töltődjenek le a fájlok minden alkalommal).

Néhány biztonsági adat

2006 augusztusában a Secunia 4 foltozatlan hibát jelzett a Firefoxban (a legkomolyabb hiba a „kevéssé veszélyes” besorolást kapta), 18-at az Internet Explorerben (melyek közül a legsúlyosabb hiba a „közepesen veszélyes” kategóriába került), és nem jelzett foltozatlan hibát az Opera böngészőben.

Egy másik internet-biztonsággal foglalkozó cég, a SecurityFocus 1 foltozatlan hibát jelentett a Firefox 1.0.7-ben (amit a Firefox 1.5 Beta 2 már nem tartalmaz), és 59-et a Windows XP második szervizcsomagjával futó Internet Explorer 6-ban.

A Firefox biztonsági rései közül megjelenése óta egyet sem használtak ki, vagy legalábbis nem érkezett ilyenről jelentés.

A kiadás után pár órával kritikus hibát találtak ebben a verzióban, amely már a kettes verzióban is jelen volt. Részleteket biztonsági okokból a javításig nem terveznek nyilvánosságra hozni.[42]

A Firefox 3.0 letöltési rekordja

A Firefox 3.0 még az 1.0 letöltési rekordját is megdöntötte. Ezzel Guinness-rekordot állított fel, az addig még nem létező, a „24 óra alatt legtöbbször letöltött szoftver” kategóriában. Az indulást követő 24 órában a hivatalos végeredmény szerint (a duplikátumokat és a félbehagyott letöltéseket nem számítva) 8,3 millió alkalommal töltötték le a programot.[43][44]

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ Firefox Nightly 130.0a1, See All New Features, Updates and Fixes (angol nyelven), 2024. július 9. (Hozzáférés: 2024. július 9.)
  2. ↑ Index of /pub/firefox/releases/129.0b3/ (angol nyelven), 2024. július 12. (Hozzáférés: 2024. július 15.)
  3. ↑ Top Browser Market Share for April, 2008. Net Applications. (Hozzáférés: 2008. május 8.)
  4. ↑ a b addons.mozilla.org Browse all Extensions page
  5. ↑ Most popular Firefox Add Ons. Retrieved 2007-10-30
  6. ↑ Mozilla Firefox 3 Release Notes. Mozilla. (Hozzáférés: 2008. április 18.)
  7. ↑ Mozilla Foundation: Mozilla Code Licensing. (Hozzáférés: 2007. szeptember 17.)
  8. ↑ Goodger, Ben: Where Did Firefox Come From?. Inside Firefox, 2006. február 6. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
  9. ↑ Eich, Brendan; David Hyatt: mozilla development roadmap. Mozilla, 2003. április 2. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
  10. ↑ Google Safe Browsing for Firefox. Google.com. (Hozzáférés: 2007. február 5.)
  11. ↑ Mozilla.org wiki contributors: Phishing Protection Design Documentation - Background. Mozilla.org wiki. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
  12. ↑ Mozilla Firefox 2 Release Notes. Mozilla Corporation. (Hozzáférés: 2006. december 19.)
  13. ↑ Firefox Support Blog » Blog Archive » Firefox Live Chat launching today
  14. ↑ Mozilla browser becomes Firebird. IBPhoenix.com. (Hozzáférés: 2007. január 30.)
  15. ↑ Dahdah, Howard: Mozilla 'dirty deed' brings out a Firey response. LinuxWorld.com.au, 2003. április 17. (Hozzáférés: 2007. január 30.) „"This must be one of the dirtiest deeds I've seen in open source so far," said Helen Borrie, a Firebird project administrator and documenter.”
  16. ↑ Festa, Paul: Mozilla's Firebird gets wings clipped. CNET.com, 2003. május 6. (Hozzáférés: 2007. január 30.)
  17. ↑ Festa, Paul: Mozilla holds 'fire' in naming fight. CNET News.com, 2004. február 9. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
  18. ↑ Firefox 1.5 Release Notes. mozilla.com. (Hozzáférés: 2008. január 3.)
  19. ↑ Ross, Blake: The Firefox religion. Blakeross.com (Blake Ross' weblog), 2005. január 22. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
  20. ↑ Goodger, Ben: Mozilla Firefox Development Charter. mozilla.org, 2004. november 28. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
  21. ↑ SVG in Firefox. (Hozzáférés: 2007. szeptember 30.)
  22. ↑ CSS Reference:Mozilla Extensions - MDC
  23. ↑ Mozilla Developer Center contributors: Which open standards is the Gecko development project working to support, and to what extent does it support them?. Gecko FAQ. mozilla developer center, 2007. január 21. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
  24. ↑ WHATWG specification - Web Applications 1.0 - Working Draft. Client-side session and persistent storage. WHATWG.org, 2007. február 7. (Hozzáférés: 2007. február 7.)
  25. ↑ Mozilla Developer Center contributors: DOM:Storage. Mozilla Developer Center, 2007. szeptember 30. (Hozzáférés: 2007. február 7.)
  26. ↑ Dumbill, Edd: The future of HTML, Part 1: WHATWG. IBM, 2005. december 6. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
  27. ↑ Fulton, Scott: Latest Firefox beta passes Acid2 test, IE8 claims to pass also. Betanews.com, 2007. december 20. (Hozzáférés: 2007. december 21.)
  28. ↑ Ranganathan, Arun; Netscape Communications: Bypassing Security Restrictions and Signing Code. mozilla developer center, 2002. november 11. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
  29. ↑ The Same Origin Policy. mozilla.org, 2001. június 8. (Hozzáférés: 2007. november 12.)
  30. ↑ Privacy & Security Preferences - SSL. mozilla.org, 2001. augusztus 31. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
  31. ↑ Developer documentation on using PKCS#11 modules (primarily smart cards) for cryptographic purposes
  32. ↑ Mozilla Security Bug Bounty Program. mozilla.org, 2004. szeptember 3. (Hozzáférés: 2007. november 21.)
  33. ↑ Handling Mozilla Security Bugs. mozilla.org, 2003. február 11. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
  34. ↑ Granneman, Scott: Time to Dump Internet Explorer. SecurityFocus, 2004. június 17. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
  35. ↑ Costa, Dan; Scott Vamosi: CNET editors' review. CNET Reviews, 2005. március 24. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
  36. ↑ Boutin, Paul: Are the Browser Wars Back?. Slate, 2004. június 30. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
  37. ↑ Krebs, Brian: Internet Explorer Unsafe for 284 Days in 2006. washingtonpost.com, 2007. január 4. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
  38. ↑ Keizer, Gregg: Firefox Sports More Bugs, But IE Takes 9 Times Longer To Patch. TechWeb.com, 2006. szeptember 25. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
  39. ↑ McMillan, Robert: Symantec adjusts browser bug count. InfoWorld, 2006. március 7. (Hozzáférés: 2007. január 24.)
  40. ↑ Vulnerability Report: Mozilla Firefox 2.0.x. Secunia. (Hozzáférés: 2008. június 7.)
  41. ↑ Vulnerability Report: Microsoft Internet Explorer 7.x. Secunia. (Hozzáférés: 2008. június 7.)
  42. ↑ Hibák az új Firefox 3-ban (Index, 2008. június 20.)
  43. ↑ A Firefox 3.0 rekordja (angol, Spread Firefox)
  44. ↑ (angol, World Records Academy)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mozilla_Firefox&oldid=3608261”