Ugrás a tartalomhoz

Zólyombúcs

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zólyombúcs (Budča)
Zólyombúcs címere
Zólyombúcs címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásZólyomi
Rangközség
Első írásos említés1254
PolgármesterFrantišek Moravec
Irányítószám962 33
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámZV
Népesség
Teljes népesség1340 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség80 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság285 m
Terület15,91 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 34′ 26″, k. h. 19° 04′ 13″48.573889°N 19.070278°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 26″, k. h. 19° 04′ 13″48.573889°N 19.070278°E
Zólyombúcs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zólyombúcs témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zólyombúcs (1907-ig Búcs, szlovákul: Budča) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Zólyomtól 4 km-re nyugatra, a Garam jobb partján fekszik.

Keletről Zólyom, délről Osztroluka, délnyugatról Garamberzence, északnyugatról Zólyomternye, északról pedig Zólyomtúr községekkel határos.

15,9090 km²-es területe[2] nem változott a 20. század folyamán.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az i. e. 1900 és 800 közötti időben éltek emberek.

Zólyombúcson 1239-ben II. András király özvegye, Estei Beatrix gótikus templomot építtetett a településen, melyből mára csak a szentély maradt. 1254-ben „Bucha” alakban említik először. Lakói kezdetben szabadok voltak, majd a 14. századtól a dobronyai uradalomhoz tartoztak. 1424-ben Luxemburgi Zsigmond az uradalmat Borbála királynénak adta. 1530 és 1709 között temploma az evangélikusoké volt.

1591-ben, 1599-ben, 1626-ban, 1648-ban és 1649-ben felégette a török és sok lakóját hurcolta fogságba. A Habsburg ellenes harcok során a település teljesen megsemmisült, a régi falu a község északnyugati határrészén állt és a 18. század elejétől telepítették újra.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BUCSA. Tót falú Zólyom Vármegyében földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, fekszik Garam vize mellett, ó Zólyomtól egy kis mértföldnyire, az a’ völgy, mellyben e’ helység épűlt, két mértföldnyire tart; szorossan, és mélyen, Garam vize folyván közepette, ’s Butsi völgynek neveztetik; egy részét szántó földgyeinek, és réttyeinek is Garam vize el önti; de mivel Zólyom, és Selmeltz Városok között van, a’ hol mindenkor kereshet, legelője elegendő, földgye termékeny, tűzre fája, és épűletre is az Uraságtól ingyen; a’ községnek tíz kaszásra való réttye van, első Osztálybéli.[3]

1828-ban 66 házában 493 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bucsa, tót falu, Zólyom vgyében, a Selmeczi postautban a Garan mellett: 212 kath., 281 evang. lak. Kath. paroch. templom. Postahivatal és váltás Besztercze és Selmecz közt. Rétjei igen jók. F. u. a kamara.[4]

A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.

Hivatalos szlovák neve 1927-ig „Buča” volt.[5]

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 830, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1088 lakosából 1049 szlovák volt.

2011-ben 1266 lakosából 1152 szlovák és 26 cigány.

Nevezetességei

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. A SZK kataszteri jegyzéke, 2007
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. http://www.cisarik.com/0_Budca_Zvolen_BC_Zolyom_Zvolen.html