Waterloo (Belgium)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Waterloo
Braine-L'Alleud - Butte du Lion dite de Waterloo (1).jpg
A waterlooi csata helyén emelt Butte du Lion emlékmű
Waterloo címere
Waterloo címere
Közigazgatás
Ország  Belgium
Régió Vallónia Vallónia
Közösség A belgiumi francia közösség zászlója Francia Közösség
Tartomány Flemish Brabant Flag.png Flamand-Brabant
Járás Nivelles
Polgármester Serge Kubla
Irányítószám 1410
Körzethívószám 02
Népesség
Teljes népesség 29 598 fő (2010. jan 1.)[1] +/-
Férfi 47,38%
Nők 52,62%
Népsűrűség 1398 fő/km2
Kor szerinti eloszlás (2004)
0–19 23,08%
20–64 59,55%
65 felett 17,37%
Más nemzetiségűek 18,46% (2006. július 1.)
Gazdaság
Munkanélküliségi ráta 10,57% (2006. január 1.) %
Átlagos éves jövedelem 14 866 €/fő (2003)
Földrajzi adatok
Terület 21,03 km2
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Waterloo  (Belgium)
Waterloo
Waterloo
Pozíció Belgium térképén
é. sz. 50° 43′, k. h. 4° 23′Koordináták: é. sz. 50° 43′, k. h. 4° 23′
Waterloo weboldala

Waterloo (watəʀˈloː) belga település a vallon Vallon-Brabant tartomány területén, Nivelles körzetben található. 2006-ban Waterloo népessége 29 315 fő volt, a település teljes területe 21,03 km², a népsűrűség 1394 lakos per km².

A település lakosságának kb. 25%-a nem belga állampolgár, a legtöbben a közeli Brüsszelben található Európai Uniós intézményeknél vagy multinacionális cégeknél dolgoznak. Waterloo-ban található a St. John's International School, Belgium legrégebbi nemzetközi iskolája, illetve MasterCard International európai központja.

A név eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kilátás a Butte du Lion tetejéről

A helység neve holland eredetű, feltehetően a "water" (víz), és "lo(o)" (erdő) szavak összevonásáből, ami arra utal, hogy az eredeti települést mocsaras területen nőtt erdők közelében alapították.

A települést a XII. században Waterlots, Waterloes, 1221-ben Watrelos néven említették a korabeli források.

A település helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város kb. 20 km-re délre található Brüsszeltől, a belga fővárostól. Jó vasúti és közúti összeköttetésekkel rendelkezik. Az 1980-as évek előtt a város jelentős zöldterületekkel rendelkezett, és kertvárosi jellegét az után is sikerült megőriznie, hogy 1980-től kezdve rohamosan nőtt a lakossága. A város területén található a Foret de Soignies jelentős része.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település hírnevét a napóleoni háborúk egyik döntő ütközetének köszönheti, Waterloo mellett csapott össze az elbai száműzetéséből hazatért Napóleon császár a brit Wellington herceg és a porosz Gebhard Leberecht von Blücher vezetése alatt álló szövetséges csapatokkal.

A csata után egy emlékművet (Butte du Lion) emeltek a csatatérem, a halom tetején egy (Franciaország felé néző) oroszlán áll, a kilátót 226 lépcsőn keresztül lehet megközelíteni. A csatához kapcsolódik még a Wellington Múzeum és a katolikus Szent József-templom, ahol Wellington imádkozott a csata előtt és ahol a brit és holland elesettek emlékére emléktáblákat helyeztek el a falakon.

Waterloo ma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

"A waterlooi csata", William Sadler (1782-1839) festménye

Manapság Waterloo Brüsszel egyik elővárosa, a jó vasúti és közúti közlekedésnek köszönhetően kedvelt célpontja a belga fővárosból kiköltözőknek. A városban két Carrefour hipermarket, egy Delhaize üzlet, Ibis Hotel, a Fortis (bank) fiókjai, a város keleti részén üzleti negyed és két nemzetközi iskola található: St. John's International School és a Scandinavian School.

Az Európai Unió és a nemzetközi vállalatok munkatársainak köszönhetően a városban igen magas, közel 25%-a külföldiek aránya, ennek megfelelően a városi önkormányzat franciául, hollandul és angolul is kiszolgálja az ügyfeleket. A Chaussée de Bruxelles mentén (amely később Chaussée de Waterloo lesz, amit Brüsszel határát eléri) számos üzlet, bolt található a Petit Paris-nak nevezett részen.

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A "Cité du Lion" testvérvárosai:

Szerte a világon összesen 120 település viseli a "Waterloo" nevet a győzelem emlékére, többek között egy londoni vasút és metrómegálló, egy amszterdami tér, az írországi County Cork-ban található falu, Sierra Leone, Ausztrália és az Egyesült Államokban található kisebb települések, illetve Kanada Ontario tartományában található nagy egyetemi város.

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A svéd Abba zenekar első kislemeze, amelyet 1974-ben az Eurovíziós dalfesztiválra írtak, szintén a "Waterloo" címet kapta. A dal egy lányról szól, aki megadja magát a szerelemnek, csakúgy, mint Napoleon megadta magát Waterloo-nál (a borító képét lásd itt).

A csatát két film örökítette meg:

Waterloo (1957) Edmond Bernhard rendezte
A vereség (1957) Ado Kyrou rendezte

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Waterloo című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.